Budapest, 1968. (6. évfolyam)

1. szám január - Vincze László, Papp Dezső, Pakots György, Várady Béla, Honti Katalin írásai

Levélváltás AZ ÁRPÁD-HÍD PESTI HÍDFŐJÉNEK KIKÉPZÉSÉRŐL Tisztelt Szerkesztőség! Legutóbbi számukban foglalkoztak Óbuda és az Árpád-híd budai hídfője környékének újjáépítési tervével. A makett szerint a híd budai hídfőjének kiépítése nagyvonalú lesz, és ami szintén fontos, szemre megragadóan szép. Ám az Árpád-hídnak pesti hídfője is van, és ezt — bár nem vagyok szakember — már korántsem találom olyannak, amilyen beépítést ez a nem sok idő múlva egyik legnagyobb forgalmú hidunk környéke megérdemelne. Az északi oldalon épült lakótelep nem kapcsolódott olyan szervesen és esztétikai szempontból is megkapóan a hídfőhöz, mint azt a hídfő megérdemelte volna. Azonban — gondoltam — a hídfeljáró és az épületek közötti rész parkosításával, néhány szobor vagy szobor-csoport, játszótér stb. elhelyezésével illetve létesítésével jelentősen emelhető lesz majd a hatás. Nem így történt. A lakótelep és a hídfeljáró között újabb építkezésbe kezdtek. Talán az épülő házak terveinél már olyan megoldást találtak, ami a beépítés után — a mostani állapottal szemben — méltón képezi ki a hídfő északi részét. A déli oldalon azonban — és ez az, amivel nem tudok egyetérteni — most építenek hatalmas üzemi épületet; ahelyett, hogy az ott már meglevő üzemépületek helyett tetszetős, szemre szép és a pesti hídfőhöz méltó rendezés történne. Az Árpád-híd déli oldala a Váci út és a Duna között bizony nem mondható szépnek. A Váci útnál elavult (kívülről) gyári épületek, a toldás-foltozás látható jeleivel . .. Kórótermő üres telek . .. Kerékpár gyakorlópálya ... A pályaudvar, kivénült épületeivel, sivár vágányaival, áruival, kopárságával ... A Duna partján pedig a négy hatalmas betonkeverő torony, sok megrakásra váró teherautóval és még több dunakaviccsal. Ez bizony nem az a kép, ami szépségével a hídon keresztül utazókat megragadja. Amióta látom, hogy üzemépület készül a déli oldalra, bántott, hogy a hídfő nem úgy épül ki, mint ahogy laikus fejjel gondoltam. Most, amikor a budai oldal kiképzési és beépítési terve megjelent, szükségét éreztem annak, hogy ezeket a gondolatokat Önöknek — akiknek Budapestünk minél szebbé fejlődése szívügye — meg is írjam. Vincze László Budapest III. Búza u. 27/b. Kedves Olvasótárs! Valamennyien, a főváros ügyeivel foglalkozó városrendezők és építészek jóleső érzéssel tapasztaljuk, hogy Budapest ügye nem csak az illetékesek vagy a mi problémánk — egy-egy érdekesebb téma közüggyé nő. Számtalanszor vagyunk olyan helyzetben, hogy nagy szükségünk lenne a közvélemény segítségére, ehhez azonban közvetlenebb kapcsolatba kellene kerülnünk a lakossággal : a kellően szakszerű tájékoztatás és a kényesebb feladatok megvitatása céljából egyaránt. Ennek hiánya — ha őszinték akarunk lenni — jórészt a mi hibánknak tekinthető, hiszen ma már a sajtóban egyre gyakrabban szót kapnak a szakemberek. Hazánkban azonban az építészet ügye nem annyira közügy még, mint a világon általában. Levelében kifejti aggodalmát az Árpádhíd pesti hídfőjének sorsát illetően. Való igaz, ha körülnéz az arra sétáló, jogosan merül fel benne a kérdés: talán megfeledkeztek a város felelősei arról, hogy Angyalföld nem külváros többé? Szeretném, ha soraim kielégítő tájékoztatást nyújtanának Önnek, és egyben minden érdeklődőnek megnyugtatásul szolgálnának arra nézve, hogy illetékeseink tudatában vannak: rohamosan fejlődő fővárosunk egyik jövendő legnagyobb és legjelentősebb alközpontjáról van szó. Budapest ma már világszínvonalon álló városrendezési tervek alapján épül, alakul. E fejlődés a lakásépítés szempontjából főleg észak felé tendál, és magával hozza a városközpont észak felé tolódását is. Ez elsősorban az alközpontok igényének jelentkezésén mérhető le. Több ilyen „alcentrum" építése van napirenden: a békásmegyeri, a káposztásmegyeri, az újpesti, a rákospalotai, de elsősorban az Árpád-híd két hídfőjében tervezett „óbudai" és „angyalföldi" központ. E két utóbbi a megvalósítás küszöbén áll. Az Ön által kifogásolt, pesti hídfőben épülő üzemépület már a megvalósítás kezdetét jelzi. Az Árpád-híd pesti hídfője ugyanis — azonkívül, hogy (mint az előzőleg említett ,^Angyalföld központja" elnevezésből is kitűnik) a XIII. kerület adminisztratív központjaként fog szerepelni — olyan, az egész város szempontjából jelentős közintézményeket is befogad, mint például a központi hírlapkiadás épületkomplexumát, a nagy világvárosok ismert és igen jelentős sajtó-székházainak hazai megfelelőjét. A hídfő déli oldalán épülő üzemépület ennek első és egyben helyfoglaló üteme. Az északi oldalon három tízemeletes épület kivitelezése folyik. A keleti oldalon SZOT-nyomda, irodaházak, kulturális és kerületi-adminisztratív központ vár megvalósításra. A pesti Árpád-hídfő — hasonlóan az óbudaihoz — városrendészeti és telepítési meggondolások alapján épül, mégpedig olyan sokszor megvitatott és több éves munkát felölelő városépítési tervezés szerint, mely egyaránt figyelembe veszi a mai és a távlati szempontokat. Funkcionális, építészeti, közlekedési, esztétikai tényezők bonyolult és gondos összevetése kellett hogy párosuljon a gazdasági érdekekkel és lehetőségekkel. Ebbéli munkánk sikerének igazolását azonban csak távlatban várhatjuk. Egy ilyen hatalmas méretű alközpont felépítése a nálunk sokkal jobb anyagi helyzetben levő országok városaiban is sok éves építési tevékenység, sőt, az élet által diktált, állandóan fejlődő program alapján mehet csak végbe. Pillanatnyilag úgy érezzük, hogy az a sok fejtörés, amit a téma feldolgozása, valamint a városrendezési tervek elkészítése okozott, nem elveszett munka; sikerült helyesen leraknunk egy korszerű, a belvároshoz igen jól kapcsolódó, fővároshoz méltó gócpont alapjait. Ahhoz azonban, hogy a pesti Árpád-hídfő szerepe kellően érzékelhető legyen, beszélnünk kell a teljes „Árpád-hídfő Dél"-i (dél felé a Dráva utcáig) és „Újlipótváros Észak"-i (Csanádi utcától északra a Dráva utcáig) területek városban elfoglalt helyéről és jövőjéről. Elöljáróban meg kell jegyeznünk: azon kívül, hogy a terület a főváros egyik legértékesebb lakóterülete — hiszen messzemenően belterület, szemben van a Margitszigettel, a budai hegyekkel és a Várral —, egyben a leg-Az Árpád-hídfői üzleti góc. Nézet az Arpád-hídtól a Margitsziget felé (Papp Dezső terve)