Budapest, 1968. (6. évfolyam)

5. szám május - Kiácz György: Margitsziget

létesített, és a Margit fürdő elavuló berendezéseit korszerűsítette. 1911-ben komoly formában foglalkoztak a sziget feltöltésével, melyre tőkeerős konzorcium létrehozása esetén 4 millió forint kamatmentes állami előleget biztosított a kormány. így 1912-ben újra megalakult a Szent Margitsziget Gyógyfürdő Részvény Társaság. A feltöltési és építési munkák lassan megindultak, vízmű és víztorony létesült, a sziget déli részén megépült a játékkaszinónak szánt klubház. Az újonnan feltöltött részek kihasználása a háború után azonnal megindult. 1921-ben pályázatot írtak ki a sziget rendezésére. A kiírás szerint építendő egy „előkelő" kétszáz ágyas szálloda, egy szanatórium, egy fürdőépület és kétszáz ágyas gyógyszálló, egy ötszáz férőhelyes földszinti, mozgóképek vetítésére alkalmas színház, egy 1000 m--es pálmaház Victoria medencével, egy sportpálya, nagyobb számú „tennis ground", 6 — 8 evezős klubház és csónakkikötő helyek. 1921-ben megépült a Palatínus strandfürdő. 1925-ben befejeződtek a feltöltési és parkbiztosítási munkák: a sziget területe 23 ha-ral gyarapodott. 1926-ban megnyílt a nagyszállóból bővítéssel kialakított, modern szanatórium. 1930-ban felépült a világ első (!) fedett versenyuszodája, a Nemzeti Sportuszoda, Hajós Alfréd tervei szerint. 1927-ben a főváros felvásárolta a bérlő R. T. részvényeit, és így ismét állami kezelésbe került a sziget. A 20-as évek végén a felső tízezer sport- és szórakozóhelye a Margitsziget: az egykori főhercegi nyaraló a pólóklubnak és a teniszklubnak adott otthont. Megépült a verseny teniszpálya (Center court) és az exkluzív lovaspóló pálya is. A Közmunkák Tanácsa, a sziget új gazdája 1927-től 1930-ig nagyarányú fejlesztési munkát végeztetett. 60 ezer m;

i

földet mozgattak meg, és 300 000 m'--en gyepesítést végeztettek, 640 000 P. értékben. 6 km hosszban sétautak épültek. Elültettek 3350 db díszfát és 50 000 db díszcserjét. Ekkor építették a még ma is eredeti formáját őrző virágoskertet. A szigetről a szomszédos hajógyári szigetre telepítették a kertészet növényházait. A válság utáni és a világháború előtti időszak jelentősebb építkezése az 1920-ban épült Szabadtéri Színpad bővítése és a Palatínus strand kiépítése volt. A háborús évek véget vetettek a sziget fejlődésének. Sok értékes épülete — többek között a Margit fürdő, a Casinó, a Nádor-lak — a bombázások és az ostrom áldozata lett. A sziget kezelésével a Fővárosi Kertészetet bízták meg. A felszabadulást követő időszak első évei az újjáépítés jegyében teltek. Rövid idő alatt teljesen helyreállították a parkokat, az épületek zömét újjáépítették, majd új létesítmények egész sorát hozták létre. Üttörőstadion épült a Margitszigeti híd bejárója mellett, úttörőtábor a sziget északi csúcsánál (1948), park az egykori pólópálya helyén (1957), modernizálták a rózsakertet, automata öntözőberendezés létesült a virágoskertben (1964) és óriás szökőkút a Casino mellett (1962). A sziget ma — sok évszázados fejlődésének eredményeképpen — Közép-Európa egyik legszebb, csodálatos adottságú parkja, Budapest valóságos oázisa, mely a főváros lakosságának, belföldi és külföldi látogatóinak, gyermekeknek és felnőtteknek egyaránt ad pihenést, felüdülést és szórakozást. A melegvizű tó (Balla Demeter felvétele) A szökőkút (Gink Károly felvétele) 7