Budapest, 1968. (6. évfolyam)

4. szám április - Nádass József: A mezítlábas csavargó utcája

A főváros életéből Januárban ünnepelte 100. születésnapját az Országgyűlési Könyvtár. A jubileum alkalmából új anyaggal, A hazai és külföldi törvények és jogszabályok című gyűjteménnyel gyarapodott a könyvtár állománya. Az értékes gyűjtemény azokhoz a dokumentumokhoz kapcsolódik, amelyek 1596-tól napjainkig felölelik az országgyűlési írások és naplók anyagát. Az egyik legértékesebb dokumentum, a II. József rendeletei és proklamációi című kötet, az anyag összeállításakor került meg. A dokumentáció a corpus juris alapjául szolgáló Mossóczy-féle törvénygyűjteményt is tartalmazza. A külföldi anyagot 23 ország parlamenti kiadványai képviselik. Az egészségügyi körülmények vizsgálata figyelemre méltó tényeket tárt fel a főváros több kerületében. Az I. kerületben például korszerűtlenek a körzeti orvosi rendelők. Különösen a Hatytyú utcai és az Asztalos János utcai rendelőben rossz a helyzet. Korszerűsítésükre nagyobb összeget költeni már nem érdemes, ezért a két rendelő helyett a Csalogány utca 20—22 szám alatt, illetve a Hegyalja úton felépítendő házak földszintjén egy-egy orvosi rendelő építését tervezik. Kőbányán az üzemorvosok átlagos életkora magasabb, mint másutt, mert Kőbánya még mindig külterületnek számít, ahová leginkább idős orvosokat helyeznek, olyanokat pl., akik vidékről kerültek fel. A kőbányai üzemekben ugyanakkor a krónikus betegségben szenvedő dolgozók rendszeres gondozása széles körben elterjedt. Körülbelül 5500 ilyen beteget tartanak nyilván, akik a tapasztalatok szerint hoszszabb ideig munkaképesek, és jóval kevesebbet hiányoznak munkahelyükről, mint azok, akik elhanyagolják betegségüket. Egyébként 1968-ban folytatódik az új fővárosi egészségügyi létesítmények műszaki előkészítése. Ezek közé tartozik a László kórház 300, a Tétényi úti kórház 248, a Weil Emil kórház és az Újpesti Városi kórház 124, a Róbert Károly körúti kórház 120 ágyas pavilonja; készül továbbá a IX., XI., XV. kerületi szakorvosi rendelő A siklósi Tenkes-hegy európai hírű márvány bányája az elmúlt években főleg külföldre szállította a természet ritka ajándékát, a fehér, vörös, sárga és zöld szín számos változatában előforduló nemes követ. A könnyen, szépen munkálható siklósi márványt az idén elsősorban itthon használják fel. A Budapesti Földalatti Vasút építéséhez 7 ezer négyzetméter sárga és rózsaszínű követ küldenek. A tervek szerint 7 megállóhely építésénél használnak majd siklósi színesmárványt fal- és padozatburkolásra. Nagy tömbökben utazik a kő Budapestre, ahol a kívánt méretűre, formájúra szeletelik, csiszolják. A lakóhelynek a pályaválasztásra gyakorolt hatását vizsgálva kézzel foghatóan kimutatható, hogy fontos szerepet játszik a gyerekek pályaválasztásában az is, bérházból, villanegyedből, falusias környékből jelentkeztek-e? Hatásos tényezők még: a szülők eltérő iskolázottsága, a keresők és eltartottak aránya, továbbá a jövedelmi különbségek. A legfőbb meghatározó tényező azonban, hogy munkásterület-e az illető városrész, vagy sem. Jellemző példa, hogy Pestlőrincen, Pesterzsébeten, Csepelen, ahol a fizikai dolgozók gyermekeinek aránya a 70 százalékot is meghaladja, a szakmunkás-képzés iránt érdeklődik a fiatalok több mint 40 százaléka. Gimnáziumban nem egészen 20 százalék akar tovább tanulni. Ezzel szemben az I. II. és az V. kerületben, ahol a munkásszármazású gyermekek aránya viszonylag alacsony, a gyerekek inkább a gimnáziumba törekszenek, s a szakmunkásképzés iránt alig 20 százalékos az érdeklődés. Az UNESCO második alkalommal kérte fel a magyar vízügyi szervezeteket nemzetközi hidrológiai továbbképző tanfolyam megszervezésére. A hathónapos tanfolyamot, amelyre a világ minden tájáról érkeztek vízügyi szakemberek, januárban nyitották meg az Országos Vízügyi Főigazgatóság dísztermében. A résztvevők 13 témakörben foglalkoznak a legfontosabb vízgazdálkodási problémákkal. Mintegy ötezer egyedülálló öreg ellátásáról gondoskodik a főváros. Intézményeiben négyezer helyet a krónikus betegségben szenvedő időseknek tartanak fel. Az idén bővítik a XX. kerületi Virág Benedek utcai szociális otthont, s teljesen korszerűsítik a Rózsa Ferenc utcai veterán otthont is. 2832 különféle tárgyat veszítettek el Budapesten 1967-ben az emberek. A holmik között található 222 kerékpár, 73 deka arany, 8,5 kg ezüstnemű, 2 frizsider, több tucat zálogjegy, útlevél, személyazonossági igazolvány, kitüntetés, külföldi valuta, esernyő, aktatáska, ruhanemű minden menynyiségben — több mint 165 ezer forint értékben. Mintegy 70 ezer forintnyi elveszett tárgyért a tulajdonosok nem jelentkeztek. Előfordulnak nem mindennapi kuriózumok is. Az egyik külső kerületben elveszítettek egy lovat, amelyet a rendőrség a Tattersall-ban helyezett el, amíg gazdája jelentkezett. A szórakozott pestiek taxiban, üzletekben és áruházakban a legfeledékenyebbek. A tapasztalat szerint a nők szórakozottabbak, mint a férfiak, viszont a férfiak veszítik el az értékesebb tárgyakat. A talált tárgyak osztályának forgalma évről évre emelkedik: 1967-ben 8 százalékkal több értéket hoztak be, mint 1966-ban. A becsületes megtalálók között az általános iskolások, az úttörők a listavezetők, ők szolgáltatják be a legtöbb talált tárgyat. Budapesten is megnyílt a zoo-iskola negyedikként Köln, London és Moszkva után. Az állatkerti iskola tanterme a Barlang mozi helyiségében van, és korszerűen felszerelt laboratórium is tartozik hozzá. Egyelőre az állatkerthez legközelebbi hat gimnázium tanulói hallgatnak itt időről időre biológiai órákat. A tanár az előadást nem képekkel, rajzokkal, gipszfigurákkal szemlélteti, hanem élő növényekkel és eleven állatokkal. Az órára az ápolók viszik be a „tananyagot": madarakat, majmokat, őzet, farkast. Több mint 14 ezer munkahely várt betöltésre február elején a fővárosban a munkaközvetítő irodák kimutatása szerint. A statisztikából kiderül, hogy a munkaképes budapesti nőknek és férfiaknak ez idő szerint több mint a 90 százaléka dolgozik, s ez az arány mintegy 7 százalékkal haladja meg a korábbi években tapasztalt foglalkoztatottság mértékét. A munkahelyet keresők körülbelül 15 százaléka szakember, mintegy 3/4 része szakképzetlen. Az utóbbiak bizonyos hányada csak könnyű fizikai munkát volt hajlandó elvállalni, az állást keresőknek nem egészen 10 százaléka pedig kifejezetten a szellemi munkához ragaszkodott. Főleg a munkásállomány csoportban kevés az új jelentkező, ezen belül is csaknem 80 százalékban férfi munkavállalókra lenne szükség. A fővárosi munkaerő forrásnak egyébként mintegy 12 százaléka vidékről naponta bejáró dolgozó, az iparban és az építőiparban azonban ez az arány meghaladja a 20 százalékot. A korábban felmerült aggályokkal szemben a gazdaságirányítási rendszer reformja nem okoz különösebb foglalkoztatási problémákat. Sőt, a harmadik ötéves terv fővárosi viszonylatban a foglalkoztatás növekedésével számol, ami az 1966—70-es években nem egészen 24 ezer főt jelent. A pedagógusok szakszervezetének budapesti bizottsága elnöki ülésen tárgyalt az oktatásügyi dolgozók arányos munkabeosztásáról, terheléséről, a túlórákról és a helyettesítésekről. A tapasztalatok szerint ? pedagógusok közötti arányos munkaelosztás, az arányos terhelés — akár fizetett, akár társadalmi jellegű munkáról van szó — nem érvényesül minden tantestületben egyformán. A túlterhelés csökkentésére például szükséges lenne fontolóra venni, hogy az alapfeladatokon felül milyen egyéb tennivaló alól mentesíthetők a pedagógusok. Állást foglalt az elnökség abban is, hogy az előírt kísérési díjat minden esetben fizetni kell a nevelőknek, ha az aznapi kötelező óraszámon felül bármilyen címen például mozi-színház-múzeumlátogatás, orvosi vizsgálat — kísérési feladat ellátására kötelezték. Ebben az évben ünnepli fennállásának 100. évfordulóját két könnyűipari budapesti üzem, az Athenaeum Nyomda és a Gyapjúmosó- és Szövőgyár. A mai Athenaeum Nyomda őse 1868-ban alakult, s az alapításról szóló szerződés aláírói között szerepel Jókai Mór és Kemény Zsigmond neve is. A másik jubiláns nemcsak a főváros, hanem az ország legrégibb és legnagyobb kártoltszövet gyára, a Gyapjúmosó- és Szövőgyár 1868. március 1-én alakult. A Gyapjúmosónak a hozzácsatolt Pest környéki telepekkel együtt csaknem háromezer munkása van és évente mintegy 5 millió négyzetméter gyapjúszövetet termel. Első a lakás — mondta ki a Fővárosi Tanács, amikor megvitatta az 1968. évi fejlesztési tervet. Ezért a tanácsi-szövetkezeti lakások építésére több mint kétszer akkora összeget szavaztak meg, mint a többi kiemelt beruházásra együttvéve. 1968-ban 4770 állami erőből épülő lakás átadását tervezik és jóval több társasházlakás is épül, mint tavaly. Ezek felépítésében az építőipari szövetkezetek az eddiginél nagyobb szerepet kapnak. Ha kisebb mértékben, de jelentősen fejlődik idén a szolgáltató ipar is. A főváros egyik legfőbb törekvése, hogy elsősorban a külső negyedekben, az új lakótelepeken bővítsék a hálózatot. Ezért szolgáltatóházat építenek a Pasaréti úton, a Normafa úton, a Zugligeti úton, a Lékai téren, a XVI. kerületi Szabadság úton, a XVIII. kerületi Vörös Hadsereg útján és a XX. kerületi Marx Károly utcában. A Szépművészeti Múzeum gazdag ajándékot kapott: 12 Picasso grafika érkezett a múzeum címére. A tavaly Budapesten tartózkodó Daniel-Henry Kahnweiler neves művészeti író, Picasso felfedezője és egyik legközvetlenebb barátja budapesti látogatása alkalmából megtekintette a Szépművészeti Múzeum grafikai anyagát, s köztük Picasso néhány korai művét. Érdeklődött, hogy a mester későbbi korszakaiból rendelkezik-e a múzeum anyaggal? Amikor tudomására jutott, hogy nem, megígérte, hogy majd ő küld — ajándékba. A grafikai osztály vezetője tréfának vette az ígéretet, egészen addig, amíg a Kulturális Kapcsolatok Intézetétől megérkezett a hír: nagy értékű küldemény vár a Szépművészeti Múzeumra. Picasso legérettebb, második világháború utáni korszakának 12 művét küldte el Kahnweiler úr, köztük négy linómetszetet 1962-ből ,5 litográfiát 1946-tól 1962-ig datálva, valamint 3 más modern grafikai eljárással készült munkát. Januárban ismét sokkal több közlekedési baleset volt Budapesten, mint az előző év hasonló időszakában. 38,8 százalékkal emelkedett a karambolok és szerencsétlenségek statisztikája. A növekedés csaknem kizárólag a közismerten nagyforgalmú útvonalakon következett be. Szám szerint: az összes balesetek 54,3 százaléka. A legtöbb baleset az Üllői úton történt, majd a Dózsa György út következik, ezután sorrendben a Soroksári út, a Kerepesi út, a Népköztársaság útja, a Fehérvári út és a Rákóczi út. A baleseti okok között leggyakrabban szerepel a gépjárművezetőknél a szabálytalan forgalmisáv-változtatás, a szabálytalan kanyarodás, a gyorshajtás, a követési távolság és az elsőbbségi jog megsértése. Tehát majd minden esetben tudatos szabálysértés. A gépjárművezetők az összes balesetek 56,6 százalékát idézték elő. De lazulás tapasztalható a januári adatok szerint a tömegközlekedési vállalatoknál is. A gyalogosok által előidézett balesetek száma 47 százalékkal emelkedett. Még egy adat: januárban a legtöbb baleset 15—18 óra között, tehát a délutáni csúcsforgalom idején történt. Az elmúlt évben 350 egészségtelen, többnyire egyszobás, komfort nélküli lakást bontottak le Óbudán. Ebben az évben 1000, 1969-ben pedig körülbelül 300 régi lakást szanálnak. A házgyári elemeket a jövő évben kezdik szerelni az új házak idén elkészülő alapjaira. 1970-ben már 1560 lakásba költözhetnek lakók; 5 év múlva négyezer, 1980-ban pedig tízezer modern lakás lesz már Óbudán, teljes újjáépítés befejezésével Óbuda lesz Buda legmodernebb negyede. A romantikus ÓbudaÁzonban nem tűnik el: néhány jellegzetes épüHtet rezervátumszerűen meghagynak, sőt, ebben az elkülönített kis városrészben felépítenek jellegzetes óbudai épületeket is. Most készül a Budapesti Városépítési Tervező Intézetben a javaslat, melyek is legyenek azok az épületek, amelyek a jövő számára azóbifdai romantikát megőrzik. 48 Balla Demeter felvételi