Budapest, 1968. (6. évfolyam)

4. szám április - Végh Antal: Passziója: röpgalambász Pesten (tárca)

Templomi ülőpad Nyírbátorról. Készült a Báthory család megbízásából iSli-ben. Részlet AMátyás királytól pártfogolt és uralkodása után a széles mecénási réteg által felkarolt reneszánsz művészet meghódította az országot. Világi és egyházi építkezések és átépítések, külföldi és hazai mesterek megbízatásai nagyszerű alkotásokkal gazdagították a magyar művészet történetét. Egyik kiemelkedő emléke e kornak a múzeum kiállításán bemutatott nyírbátori stallum (templomi ülőpad), melyet 1511-ben a Báthory család megbízásából olasz, valószínűleg toscan mesterek faragtak. A padot díszítő intarziás táblák az itáliai faberakásos művészetnek azt a törekvését mutatják, mely már nemcsak a sík dekorativitását, hanem perspektívát, a tér érzékeltetését is el akarja érni az egyes faberakásos táblákon. Ezt a fának különböző színű pácolásával valósították meg. Különösen látszik ez a törekvés azon az intarzián, mely félig nyitott szekrényajtót ábrázol és mögötte a berendezett polcok láthatók. Buda eleste után a három részre szakadt ország életét bemutató anyagban is kiemelkedő emlékek reprezentálják a korszak művészetét. A 150 éves török megszállás, a politikai megosztottság a XVI—XVII. században sajátos helyi iskolák, irányok kialakulásához vezetett, sok esetben földrajzilag pontosan elhatárolható stílusjegyekkel. A Dunántúl, a Felvidék és Erdély művészeti alakulása így mutat egyéni vonásokat kultúránk alakulásában. A török emlékek: díszfegyverek, ötvösmunkák és kerámiák gazdag anyagából kiemelkedik a török sátor együttese. A XVII. század közepéről származó, rátéttel díszített sátor belsejét korabeli török és erdélyi szőnyegek borítják be. A berendezési tárgyak, a fegyverek, a használati eszközök, az imaszőnyeg mellé állított Korán stb. mind értékes művészi dokumentumai a törökök magyarországi életének. A korabeli iparművészeti emlékek között speciális értéket képviselnek a habán ónmázas fajanszedények. A habánok egy újkeresztény, eretneknek minősített szektához tartoztak, akik vallásüldözés miatt menekültek Morvaországba, majd hazánkba. Itt letelepedtek és kézművességük a magyarországi kerámia művészetnek egyik nagyon népszerű ága lett. Műhelyeik munkássága hosszú ideig külön irányzatát jelenti iparművészetünknek és a formában, motívumban, színben megmutatkozó sajátságai hatottak a magyar művészet alakulására. A habán edényeket díszítő minták elsősorban virágmotívumok, s a fehér, kék, sárga és zöld szín uralkodik a kompozícióban. Külön csoportként jelentkezik a kiállításon az erdélyi fejedelemség anyaga. Ezek közt kiemelkedik Apafy György almakeréki síremléke, melyet Nicolai Illés nagyszebeni szobrász faragott 1635-ben. A szarkofág felső lapján teljes alakban ábrázolva fekszik a halott, aki Küküllő megye főispánja, I. Rákóczi György és Bethlen Gábor fejedelmek udvari tanácsosa volt. Alakját elmerek, fegyverek, szimbolikus alakok, növényi ornamentika gazdag kompozíciója veszi körül. Feje alatt párna, melynek domborított díszítése a korabeli magyar hímzésművészet, az ún. úrihímzés elemeit mutatja. A síremlék mára késő reneszánsznak az induló barokk művészetbe való átmenetét jelzi. Sok kiemelkedő darab képviseli a XVI—XVII. század fellendülő ötvösművészetét. Az ékszerek és ruhadíszek mellett edények, kupák, kelyhek, asztaldíszek nemzetközileg is jelentős darabjait látjuk együtt. így pl. a kiváló nagyszebeni ötvösmesternek, Hann Sebestyénnek alkotásait, Frank Bálint részére készített kupáját, melyet ezüst magasdomborítású alakos jelenetek díszítenek és egy szarvast ábrázoló asztaldíszét. A késő reneszánsz, kora barokk emlékeit találjuk a Rákóczi-szabadságharcot bemutató anyagban. II. Rákóczi Ferenc mecénási tevékenységét sokadat bizonyítja. Pompás udvartartása az iparművészetnek szinte minden területén kiváló mestereket foglalkoztatott. Neki köszönhető, hogy a külföldön élő magyar arcképfestő, Mányoki Ádám hazatért és a fejedelem szolgálatában dolgozott. Rákócziról készített egyik kevéssé ismert portréja látható a kiállításon. Dávid Katalin Apafy György síremléke. Nicolai Illés, nagyszebeni szobrász munkája. 163$. Részlet Cembalo a Thököly család hagyatékából. XVII. század. Részlet Faragott mennyezetes ágy a Rákócziak sárospataki várából