Budapest, 1968. (6. évfolyam)

4. szám április - Dr. Kőszegi Margit — Dr. Berti Béla: A megújuló Újpest

let közvilágítása teljesnek mondható, a meglevő hálózat azonban korszerűtlen, sok a légvezeték. Mielőtt a kerület legégetőbb problémáját jelentő lakáshiány felszámolását elősegítő hosszútávú lakásépítési tervek ismertetésére rátérnénk, röviden megemlítjük a közelmúltban megvalósított nagyobb beruházásokat és a kisebb, de a kerület számára jelentős fejlesztés eredményeit. Az utóbbi években a jelentősebb ipari üzemek majd mindegyike hajtott végre rekonstrukciót, közülük mégis kiemelkedik a bőripar 15—20 milliós beruházása. Ezen kívül említésre érdemes az Újpesti Erőmű 45 miihó forintos rekonstrukciója, az Egyesült Izzóban a földgáztüzelés bevezetése és a vállalat korszerű irodaházának építése. De mindenekelőtt a Chinoinnak a népgazdaságban betöltött kiemelkedő jelentőségű beruházása, amely ebben az évben fejeződik be. A Fóti úton a Műszaki Fizikai Kutató Intézet építette meg új székházát. Ugyanez alatt az idő alatt a kerületi tanács erejéből új körzeti orvosi rendelő, tüdőszűrőállomás, bölcsőde épült. Távfűtéssel látták el a Károlyi-és Árpád-kórházat. Új, modern óvodát hoztak létre, jelentős mértékben fejlesztették a kerület iskoláit. Több park, játszótér létesült. Megépült a Pozsonyi út második közúti pályája, több utcát burkoltak. Megkezdték az alacsonyabb fekvésű, csatornázatlan területekről a csapadékvíz elvezetését. Bővítették a kerület javító-szolgáltató és üzlethálózatát. A III. ötéves terv során a kerületfejlesztési terv további hasonló feladatok megoldását tűzte ki célul, így pl. korszerűsíteni kívánja az István téri piacot és a kerület közvilágítását, bővíteni a Városi kórház ágylétszámát és a szociális foglalkoztató férőhelyét. Új csemegeáruház és szolgáltató-kombinát, új bölcsőde, óvoda, gyógyszertár és ifjúsági klubhelyiség építését, valamint a csatornahálózat felújítását és a Baross utcai barakk-telep lebontását irányozta elő. Mindezeken kívül azonban a legkomolyabb erőfeszítések a lakáshelyzet javítására irányultak. Mióta Újpest a főváros egyik kerülete lett, lakásszáma mintegy 4 ezerrel emelkedett. A családi házas lakásépítkezéseken kívül több mint ezer lakást építettek lakótelepszerűen. Ilyennek tekinthetők a Mahart-házak az Árpád és Ságvári úton, a Papp József utcában és a Baross — Bethlen utcában felépült épületek. Az Árpád út és Mártírok útja sarkán öröklakásos társasház épült. Az Építéstudományi Intézet kivitelezésében mintegy kétszáz kísérleti lakás építését kezdték meg. A nagyobb budapesti üzemek, hogy dolgozóiknak munkahelyük közelében biztosíthassanak lakást, megindították az ún. „félkészház-akciót" (a belső szakipari munkákat az üzem végezteti saját dolgozóival). Ennek egyik úttörője az Egyesült Izzó, amelyiknek két ilyen lakóházába már be is költöztek a lakók. Befejezés előtt áll az ún. „Városkapu"-! szövetkezeti házak építése, ahol több mint háromszáz lakás átadására kerül sor még a III. ötéves tervidőszak folyamán. Az építkezés területe a Váci út és az Árpád út találkozásánál, valóban Újpestnek a főváros központja felé eső délnyugati kapujában fekszik. Az itt előirányzott lakásépítkezés részben egy már megkezdett folytatása — szervesen kapcsolódik a Mahart-házakhoz —, részben foghíjbeépítésekkel történő rekonstrukció. A terület topográfiai és városszerkezeti helyzete ugyanis feltétlenül megköveteli, hogy városképileg is megfelelő kialakítást kapjon. Az itt megalakult szövetkezetekkel együtt egyébként már tíz lakásszövetkezet működik a kerületben. Ezek a lakásépítkezések voltak az elindítói annak a nagyszabású lakásépítési programnak, amelyek az előttünk álló tervidőszakok során a kerület súlyos lakáshelyzetét igyekeznek megoldani. Egyik megoldás a kerület-központ tervezett rekonstrukciója. Ezen a területen ugyanis a lakások már egészségügyi és városképi szempontból is mindenképpen bontásra értek, felújításuk gazdaságtalan. A területet viszont központi fekvése, közmű és közlekedési adottságai — még azok felújítása árán is — érdemessé teszik arra, hogy korszerűen beépüljön. Ez azonban — mint utaltunk rá — csak nagymérvű szanálással valósítható meg. Ennek végrehajtása a lakáshiányt átmenetileg tovább növelte volna, ezért olyan területet kellett keresni, amely szanálás nélkül beépíthető. így esett a választás a már használaton kívüli régi temető területére, ami a Béke úti aluljáró újpesti kijáratánál, a Pozsonyi út, Dugonics utca, Mártírok útja és Tél utca között helyezkedik el. Az aluljárón közvetlenül kapcsolódik Angyalföld középső részéhez és a Béke út közvetítésével a főváros központjához. A Pozsonyi út pedig, mint a kerület észak-déli főtengelyét képező Bajcsy-Zsilinszky út folytatása az északra eső kerületrészekkel köti össze. A tervezett beépítésmód a terület zöldterületi jellegét figyelembe veszi, mint ilyent rendezi, ugyanakkor a középmagas (9 és 10 emeletes) épületcsoportok elhelyezése szerencsés városképformáló tényezőként jelentkezik a kerület déli kapujában. A területen ezernél is több házgyári lakás épül. Csak ennek a lakótelepnek átadása után — előreláthatóan a IV. ötéves tervidőszakban — kerülhet sor a kerület központi területét érintő városrekonstrukció megkezdésére. Ez területileg is folytatása lesz a III. ötéves terv során befejeződő „városkapui" építkezéseknek. Keleten a kerületet határoló vasútvonalig, illetve a megmaradó iparterületig húzódik a tervezett építkezés, északon a Dózsa György, illetőleg a Deák Ferenc utca, délen a Gellért, ősz és Elem utcák határolják. A mintegy 50 hektárnyi rekonstrukciós területen 10 200 lakás bontása válnék szükségessé, amelynek árán a már elkészült előzetes tervek szerint kétszer ennyi (20 500) lakás lenne elhelyezhető. Sokkal nagyobb szabású lesz az a lakásépítkezés, aminek — mintegy 210 hektárnyi — területét a kerület északi, káposztásmegyeri részén, Budapest közigazgatási határa, a Váci út, a váci vasútvonal és a Szilas patak között jelölték ki. A terület jelenleg mezőgazdasági művelés alatt áll. A távlati lakásépítési területek közé való feltételét több tényező is indokolta. A közvetlen közelben már épülő észak-pesti házgyár termékei minimális szállítással felhasználhatók. Közlekedési kapcsolata — távolsága ellenére — a tervezett észak-déli gyorsvasútra való rákapcsolás lehetősége következtében előnyösnek mondható. Vízellátását a Duna, illetőleg a Vízművek közelsége, gázellátását s ilyen módon való fűtését a közelben vezetett földgáz-körvezeték jelenléte gazdaságossá teszi. A terület beépítésre alkalmassá tételéhez szükség van a területet átszelő patakok szabályozására és árvízveszélyes része megfelelő magasságig való feltöltésére. A középső, mélyebben fekvő területrészek mint erdő és zöldterületek szerepelnek majd. A terület beépítetlen, bontást csak a megközelítését biztosító útvonalak nyomszélesítése tesz szükségessé. A helyi házgyár paneljeinek felhasználásával 15—20 ezer lakás építését tervezik, ami 60—70 ezer ember lakásszükségletét elégítheti ki. Természetesen e területnek a lakástelepítési tervek közül való felvételére kizárólag az észak-déli gyorsvasút megépülése után kerülhet sor. * A kerület parkokban, közcélú zöldterületekben és erdőkben egyaránt rendkívül szegény, pedig sűrű beépítettsége és a gyáraktól szennyezett levegője miatt zöldterületekre fokozottabban lenne szüksége. Zöldterületeit leginkább még sportpályái képviselik, amelyek a kerületben 30—35 hektárnyi területet foglalnak el. Újpest sportéletének ugyanis régi hagyományai vannak. Az 1885-ben alakult Újpesti Torna Egylet (UTE) és a mai Újpesti Dózsa labdarúgócsapata az 1911-es év kivételével 65 éve az elsőosztályban a legjobbak között szerepel. Az egyesület 18 szakosztályának 1800 aktív sportolója van. Sporttelepe a Megyeri úton 1922-ben felavatott stadion, amely az akkoriak közül a legnagyobb befogadóképességű volt. 1949. augusztus 20-án itt tartották a Világifjúsági Találkozó megnyitó ünnepségét. Közcélú zöldterületnek tekinthető az Egyesült Izzó nyilvános strandja és a régi káposztásmegyeri lóversenypálya, amely most nyaranta gyerekzsivajtól! hangos úttörőtábor. A zöldterületek között kell megemlíteni a Megyeri út menti új temetőt, ami a kerület déli határán fekvő régi temető felszámolása óta a kerület lakóinak egyetlen temetkezőhelye. A lakáshelyzet mellett a kerület másik komoly problémája az ápolt zöldterületek hiánya. Ennek megoldására is születtek már különböző elképzelések. Többek között a jelenleg elhanyagolt Palotai sziget üdülő és sportterületté való kialakítása és egyéb erre alkalmas területek parkosítása. * Megkíséreltük, hogy bemutassuk az egykor 106 lakosú település ötnegyedévszázados fejlődését napjainkig és utaljunk jövő elképzeléseire is. Egy negyedévszázados utat sem kell megtenni ahhoz, hogy a ma 80 ezres lakosságszámú kerület a fejlődésnek olyan fokát érje el — akár lakosságszámát, akár a főváros életében betöltött szerepét illetően —, amilyent ez a munkáskerület megérdemel. A távlati tervek realitása, valamint a kerület vezetőinek és lakosainak eddigi munkája a legjobb biztosíték erre. Irodalom: A IV. kerületi Tanács VB. jelentései és munkaprogramja (Kézirat). Budapest statisztikai zsebkönyvei. Berend T. Iván — Ránki György: A Budapest környéki ipari övezet kialakulásának és fejlődésének kérdéséhez (1966). Haltenberger Mihály: Budapest elővárosai (1944). Ugró Gyula: A százéves Újpest története (1930). Zsolt Róbert: Az Újpesti Torna Egylet (újságcikk). 16