Budapest, 1968. (6. évfolyam)

3. szám március - Mesterházi Lajos: Jelentés a túlvilágról

Az Oper ahá. A Nyugati Pályaudvar Klösz mester lencséjén keresztül (MTI archívum) sáról a Schwartz Adler Gasse-ban iskola céljára, elárverezik, mert már van egy iskola a Teréz templom mellett. Ez a mai Labda utcai iskola őse. Később a Hajós utcában megnyitnak egy két tantermes tanodát, i — i osztályban ioo ioo tanulóval. A férfi tanerők németül tanítják a tímár, kádár. szűcs, kertész szülők gyermekeit. A kiegyezés után, 1872-ben Pestet, Budát és Óbudát Budapest néven fővárossá egyesítik. A Közmunka Tanács irányítása alatt fényűző építkezések kezdődnek. Hivalkodó, felcifrázott, sokféle stílusból épülő paloták „szépítik" a várost. Hihetetlen telekspekuláció folyik. A nép igényeinek „kielégítésére" zsúfolt, csúf bérkaszárnyák készülnek. A lakó- és ipartelepek tervszerűtlenül keverednek s egyre zavarosabb lesz a város szerkezete. Malom áll a Katona József utcában, a Valeró selyemszövőgyár a mai Jókai utcában — pár méterrel odébb, a Sugár úton renaissance paloták váltogatják egymást. A 70-es évek elején kezdik építeni a Sugár utat. Több magánvállalkozónak adják ki a munkát, és az újonnan alakuló pénzintézetek adják rá a hitelt. Néhány év alatt az egész vállalkozás megbukik, és az emiatt lebontott 160 ház 10 000 lakója hajlék nélkül maradt. A Főváros kénytelen saját kezébe venni a munka irányítását. 1875-re beépül a Sugár út 2,5 km-es hosszúságban. Bár a terv az volt, hogy a mai Népköztársaság útja a Lánchídtól nyílegyenesen vezet a Városligetig, ez a terv a telekspekuláció miatt nem valósult meg. A Dalszínház 1875-től 1885-ig épült. Ybl Miklós tervei szerint hatalmas térben állott volna a Hermina téren — de végül szűk utcák közé szorítják a szép olasz-renaissance épületet. A Köröndtől a Ligetig az úttestet faburkolattal látják le, hogy a gumirádlert húzó lovak patáinak csattogása ne zavarja az itt lakó földbirtokos, banktőke és ipartőke urainak nyugalmát. A Sugár úttól jobbra és balra egészségtelen, vizes bérházak sorai nőnek ki, és csak az utcára néző lakások komfortosak; az udvari lakások gázvezeték nélküli, szűk odúk, sötét, piszkos cselédlépcsőkkel. A Sugár út végén megépítik a Műcsarnokot, melynek középső része a veronai Palazzó Bevilaqua másolatára készül. Mellette, az Izabella utca sarkán áll a Képzőművészeti Főiskola. A Zeneakadémia mai épülete 1906-ban épült fel Korb Flóris és Giergl Kálmán tervei alapján. A VI. kerület forgalmát növeli a Nyugati pu., melyet francia építész tervezett. 1846-ban július 15-én már elindul az első vonat Vácra. 1847-ben Szolnok felé is megindul a vonat, utasai között ott ül Petőfi Sándor, aki valószínűleg ez élmény hatása alatt írja meg „Vasúton" című versét. A Nyugati pu.-hoz tartozik még az 1873-ban épült híd is, mely a két Szív utcát a Váci úttal kötötte össze. Még a mai pestiek közül is kevesen ismerik a Bajza utcai „Epreskertet". Kertjében egy eredeti rokokó építmény van, melyet a Józsefváros rendezésekor hoztak ide. Itt található a Koronázó templom eredeti gótikus kapudísze, s a Kolozsvári testvérek híres szt. György szobrának második bro>-.z példánya. Az Opera Kávéház közelében szerény emléktábla hirdeti a „Három Holló" kocsma helyét, ahol Ady Endre költeményei születtek. Kosztolányi, Karinthy, Móricz, József Attila állandó vendégei voltak a „Japán" kávéháznak, ahol ma az írók Könyvesboltja áll. A VI. kerületről írta Krúdy „Boldogult ifjúkoromban" c. regényét, melynek cselekménye a Majakovszkij u. 10 15 udvaros átjáróházaiban játszódik le. Itt lakott József Attila is, a Lovag u. 18. számú házban; később átköltözött a Népköztársaság útja 6-ba; s egyetlen állandó lakása a Székely Bertalan utcában volt. Nem jelöli emléktábla a Majakovszkij u. 84-es számú házat, pedig ez volt Erkel Ferenc utolsó lakása. S a Felső Erdősor utcában lakott két évig Gárdonyi Géza. A Népköztársaság útján, a Párisi Áruház mellett szólt a mai rádió ősének, a Puskás Tivadar-féle Telefon Hírmondónak a hangja, kb. 1912-ben. A VI. kerület közlekedését szolgálja a földalatti vasút, amit két év alatt építettek. Érdekessége, hogy nem fúrással készítették, hanem négy km hosszan kiásták, elkészülésekor pedig befedték. Villamos először — 1896-tól — a Nyugati pu.-tói a Majakovszkij utcáig közlekedett; addig a forgalmat lóvasutak, emeletes omnibuszok bonyolították le. A kerület jelentős forradalmi múlttal is rendelkezik. 1912-ben, a véres csütörtökön itt csatlakoznak a IlI.ésaVIII. kerületi munkások a „néma tüntetésnek" indult felvonuláshoz, amikor a csendőr-provokáció vérrel festette be a Körönd kőkockáit. A Tanácsköztársaság alatt a volt Izabella utcai iskola lett az ország első általános iskolája. A VI. kerületi nyomdászok külön zászlóaljat szerveznek, és részt vesznek a dicső miskolci csatában. A Tanácsköztársaság bukása után még hosszú ideig hallatszik a Britannia hírhedtté vált pincéjéből az elfogottak jajkiáltása. Az 1930-as szeptemberi tüntetéskor a rendőrosztagok az Andrássy úton felvonuló tömeget a Rózsa, Szív és Székely Bertalan utcákba akarják visszaszorítani. Az ostrom irtózatos pusztítást vitt véghez a kerületben is — 1945. január 15-én pedig újra megindul az élet. Az első szabad május elsejei felvonulás a Népköztársaság útján halad végig. Megépül a Dózsa György úti aluljáró, az Építők Szakszervezetének Székháza. 1949. december 21-én 70-es jelzéssel megindul az első trolibusz. 1950-ben megalakulnak a tanácsok, ami újabb lendületet ad a Terézváros fejlődésének. Jelenleg a VI. kerületben — 2,74 km--es területen — közel 90 000 ember él. A főváros 22 kerülete közül területnagyságát tekintve a huszadik, a lakosság számát figyelembe véve a kilencedik, népsűrűség szempontjából pedig a második helyen áll. 1966-ban 755 terézvárosi gyermek született. A VI. kerületi Tanács a harmadik ötéves terv I. félévének feladatait sikeresen teljesítette. A 67-es évben tovább fejlesztették -szépítették a kerületet, a lakosság segítségével is. A szilárd burkolatú utak 36,3 km összhosszúságban hálózzák be területét. Korszerűsítették a közvilágítást és a lakóházak felújításával összhangban bővítik a gázcsőhálózatot is. A kerület 18 óvodájába közel másfélezer gyerek jár, 11 általános iskolájában 8272-én tanulnak. Tavaly megkezdték a hárshegyi úttörőtábor építését - idén nyáron már birtokba vehetik a gyerekek a minden igényt kielégítő kétszintes épületet, a hozzá tartozó sportpályákkal. Három gimnáziumban, két művészeti gimnáziumban, három technikumban, három szakközépiskolában folyik középfokú oktatás. A dolgozók általános iskolájába 370, a dolgozók középiskolájába 5000 hallgató iratkozott be a 66/67-es tanévre. Nagy súlyt helyeznek a kerület egészségügyi ellátására is. A meglevő egészségügyi intézmények felújítása mellett 67 őszén átadták rendeltetésének a Vörösmarty utcai új tüdőszűrő állomást. A kerület öt művelődési házának változatos programja a látogatók tudományos, művészeti és szakmai igényeit elégíti ki. Az elmúlt évben 45 akadémai, 42 sorozat és 787 egyedi előadás hangzott el, közel 60 ezer hallgató előtt. A Szabó Ervin könyvtár 2. fiókjában a kölcsönzők száma 111 796 volt. A szívderítő adatok mellett a kerület legnagyobb problémája a lakásügy. Éppen a beépítettség és túlzsúfoltság miatt nincs lehetőség új, korszerű lakótelepek építésére. Az esetleges foghíjakon is általában középületek épülnek. A tanács rendelkezésére álló állami lakásokat továbbra is azoknak a családoknak utalják ki, amelyeknek a szociális körülményei nem teszik lehetővé a lakásvásárlást. A nehézségek ellenére a VI. kerület biztatóan fejlődik. Az itt élők nemcsak bírálói, hanem végrehajtói is e kétszázéves városrész élén álló kerületi tanács sok irányú munkájának példamutató kerület-szeretetükkel. Pille György IS