Budapest, 1967. (5. évfolyam)

12. szám december - A címlapon: Kilátás a Ferdinánd-kapuból Bottá Dénes felvétele

városképi kialakítás feladatainak területi, nagyságrendi és módozati koncepcióját, főképpen pedig mindezek megvalósításának koordinált és hosszabb-rövidebb időre beütemezett megoldását. Egy-egy részletében ez az átfogó terv azóta többször módosult, sőt menetközben nem egyszer kompromiszszumokra is kényszerültünk. Mégis, városépítési tevékenységünket, mindenekelőtt pedig nagy beruházásaink elhelyezését a városban enélkül a fix bázis nélkül ma már szinte el sem tudnánk képzelni. Társadalmi jelentősége, és városépítési léptéke szempontjából elsősorban a lakásépítés vált döntő tényezővé Budapest arculatának formálásában. A háború utáni évek romeltakarítási és helyreállítási munkái után a mind nagyobb lendülettel kibontakozó szervezett, tömeges lakásépítkezések ma már itt is, ott is egy új Budapest képét tárják elénk. És ez a tény egyaránt megnyilvánul, akár a város egészét, akár annak csupán egy-egy részletét szemléljük. Ma már a Várhegyről, vagy a Gellérthegyről — ezekről a jóformán a város centrumából kiemelkedő természetes kilátó pontokról — kitáruló panorámában az ú) lakótelepek színes, vagy fehér foltjai láthatók mindenfelé. Ilyen például az Árpád-híd pesti hídfőjében egyre nagyobb arányokban kibontakozó új városnegyed, amely jelenleg 1700 lakást ölel fel, de hamarosan több mint kétszeresére növekszik és saját városrész központtal rendelkezik majd. Hasonlóképpen hídfő körül alakul ki a lágymányosi városrész, a Petőfi-híd budai hídfője környékén. Ez — az itt legutóbb kiépült műegyetemi komplexummal és az előterében, a Duna partján települő csaknem 40 hektáros vásárvárossal, a BNV leendő színhelyével — nagyszabású új együttest alkot a városképben. Az előzőekhez hasonlóan, szervesen kapcsolódik a már kiépült várostesthez a Kacsóh Pongrác úti (1900 lakásos), a Zuglói (ma még csak kereken 7 000 lakásos, de a negyedik ötéves terv végére már több mint 20 000 lakásos), továbbá az Üllői úti (8 oco lakásos), végül a most épülő 8500 lakásos Kelenföldi lakótelep is, hogy csak a legjelentősebbeket említsük. És ezt a sort ma már bátran kiegészíthetjük az cz idő szerint még csak a tervezés stádiumában levő Békásmegyeri közel 20 000 lakásos, valamint a Káposztásmegyeri 17 000 lakásos, és végül a Rákospalotai több mint 8000 lakásos lakótelepek újszerű komplexumaival, amelyek most már határozottan jelzik a város észak felé irányuló, tehát nem körgyűrűs — Duna menti — növekedését. Lakónegyedi központok Budapest új arculata egyre határozottabb vonásokban rajzolódik ki az új lakótelepek újszerű utcaképében, továbbá a fejlődésükben elmaradt peremkerületek központjainak rekonstrukciója során. Az új lakótelepek megformálásánál biztosítani kívánjuk a nem sablonos, nem uniformizált, hanem változatos és egyben urbánus jellegű utcaképek kialakulását. Ezt elsősorban azok üzletnegyedének, kulturális, szórakozó és vendéglátóipari központjának koncentrálásával, modern városrész központok kialakításával véljük megvalósíthatónak. Ugyanakkor a lakóházakat és a hozzájuk szervesen kapcsolódó intézményeket (bölcsőde, óvoda, iskola, sportlétesítmények stb.) a lakótelepeket közvetlenül övező zöld környezetbe igyekeznek beleszőni a budapesti várostervezők. A legfontosabb peremkerületekben: Óbudán, Kőbányán, Pesterzsébeten, Csepelen, Budafokon a helyi városközpontok kiépítése részben már megtörtént, részben a megvalósulás stádiumában van. A belső városrészekben elsősorban a Duna-partokon, a körutakon, a radiális főútvonalakon: Rákóczi út, Üllői út, Fehérvári út stb., a háborúban megrongálódott vagy elpusztult épületek helyére történő „foghíjbeépítésekkel" igyekszünk javítani a városképet. Az elmúlt tíz év alatt a fővárosban összesen 190 főútvonali „foghíj" épült be; ezekben a lakóházakban 6331 lakás létesült. Mindezekben a most kibontakozó együttesekben — akár az elővárosi központok keretében, akár a főútvonali foghíjbeépítések esetében — az új városképet formáló elemek egyre inkább valóban domináns motívumokká válnak, anélkül azonban, hogy a már kialakult jelleget — ha az valóban Járav Rudolf: Budapesti látkép (A „Budapest" fotópályázat 111. félévi anyagából)