Budapest, 1967. (5. évfolyam)
11. szám november - Kunszery Gyula: Ady Endre Budapesten
Emléktábla az egykori „Három Holló" vendéglő falán (Csorba Géza müve) utánjait az épület földszintjén levő kávéházban tölti meghitt baráti társaságban. A szálló épületében ma a VII. kerületi tanács van (Lenin körút 6. sz.). A Meteor kávéház helyén Hírlapbolt és Ibusz-iroda működik. Az éjszakába, sőt hajnalba nyúló esték színhelye már ekkoriban is a legendás Három Holló vendéglő szeparéja az Andrássy (Népköztársaság) úton, vagy a közeli Nagymező utcai Fővárosi Orfeum télikertje. Az előbbi helyén, a 24-es számú ház földszintjén most az Állami Balett Intézet gyakorlóterme van. Az egykori orfeumból Operettszínház lett, télikertjéből pedig — Táncpalota. A Három Hollónak, sok Ady-vers születési helyének s a forrongó új magyar irodalom egyik centrumának irodalomtörténeti jelentőségét emléktábla hirdeti a házfalon. Átellenben, a 35. szám alatt volt a kétes hírű Helvéáa kávéház; itt zendültek fel először Reinitz híres Adydalai. Ma a Nemzeti Bank egyik osztálya van a helyén. Mikor 1909 őszén visszaérkezik harmadik párizsi útjáról, hűtlen lesz a „hitvány" Meteor szállóhoz, s az István Király szállodába költözik, a Podmaniczky (ma Rudas László) utca 8. szám alá, s még a következő évben is itt lakik, ha Pesten tartózkodik. A ház ma is szállóhely: a Közgazdaságtudományi Egyetem „Rudas László" kollégiuma. Ekkor már Lajos öccse is Pestre került, főgimnáziumi tanár, a Visegrádi utca i8lb. alatt van szépen berendezett háromszobás lakásuk, s Endre naponta hozzájuk jár ebédelni. 1911-től házasságkötéséig — kisebb-nagyobb megszakításokkal — a hotelszobák lakójának" állandó szállója a Dorottya utca 2. szám alatti Magyar Király szálloda; ezt a húszas években lerombolták, a helyén épült a Futura székháza; ma itt van a Belkereskedelmi Minisztérium. Közben megválik a Budapesti Naplótól; főmunkatársa s legfőbb vonzereje lesz az A Veres Pálné utca 4-es számú ház első emeletén lakott Ady feleségével, Csinszkával (Birgés Árpád felvételei) 1908-ban meginduló Nyugat folyóiratnak. (A Nyugat szerkesztőségének kanyargó vándorútja: 1908—09: VII. Sajó utca 5/a. 1910—12: V. Mérleg utca 9. (a Hatvany-cég pesti székháza). 1913—16: IX. Lónyay (ma Szamuely) utca 18. 1917—19: VI. Vilmos császár (ma Bajcsy-Zsilinszky) út 51. III. e.). 1911—12-ben, miközben a Magyar Király-ban hál, szinte második — nappali — otthona Léda húgának, Brüll Bertának Koronaherceg (ma Petőfi Sándor) utca 6. szám I. emeleti lakása. Mint Ady Lajos hitelt érdemlően írja: „Késő estig ott tanyázott. Külön szobája, telefonja volt itt, s a pamlagon heverészve csöndes borozgatás közben végigtelefonálta összes pesti ismerőseit." Budapesti életmódjáról önmaga írja: „A Duna partján démonok űznek csúfot velem . . . röhejes mámorba kerget vijjogó, éji csapat.. . céda lányokhoz hajt durva öröm, a bor ad álmot s a poharamat összetöröm . ..". Természetesen, ez az életmód időnként megrendíti egészségét, s ha nem telik külföldi gyógykezeltetésre, helybeli szanatóriumokba, üdülőkbe vonul. 1912-ben — előbb mint beteg, majd mint üdülő — csaknem egy teljes évet tölt a Városmajor Szanatóriumban. (Városmajor utca 64/66.) A háború alatt az épület kiégett, a telkén új bérház épült. Az év végét öccse II. Lövőház utca 13. szám alatti új lakásában tölti, ahol külön szobát rendeztek be számára; de nem sokáig bírja a pedáns polgári rendet, s hamarosan visszaköltözik a Magyar Királyba. 1913 őszén újabb gyógykúra következik, előbb csak pihenés formájában a hűvösvölgyi Park-penzióban, majd egészségi állapota rosszabbodtával az Új Szent János kórház ma is fennálló Wodianer pavilonjában. Végül pedig, a következő év elején, a városligeti Park-szanatóriumba költözik. 1915. március 27-én Budapesten köt házasságot a Csinszkának becézett Boncza Bertukával. A polgári esketést a Városházán maga Bárczy István polgármester végzi, az egyházi szertartás színhelye a budai Szilágyi Dezső téri református templom. Ezután két évig távol a fővárostól, felesége csúcsai kastélyában él. Csak az após halála után, 1917-ben költöznek fel Pestre, az öreg Boncza Veres Pálné utca 4. szám alatti első emeleti lakásába. A bérház falán ma márványtábla hirdeti, hogy itt volt Ady Endre első és utolsó lakása — s hogy a szöveg nem túloz, azt az előbb elmondottak eléggé igazolják. (A lakást most dr. János Áron ügyvéd lakja, Károlyi Mihály volt jogtanácsosa). Ady nem sokáig élvezte lakályos új pesti otthonát. 1918 őszén újból súlyosan — immár halálosan — megbetegedett; a következő év elején a már említett Park-szanatóriumba kellett szállítani, ahol pár nap múlva — január 27-én — meghalt. Ady életének az utolsó stációja az akkori Aréna, ma Dózsa György út 84 b. szám alatt állott; a háború alatt bombatalálat érte; maradványait beépítették a Szakszervezetek Országos Tanácsa elnökségének székházába. Adyt a Nemzeti Múzeum oszlopcsarnokában ravatalozták fel, onnan kísérték koporsóját országos részvét mellett a Kerepesi temetőbe. 1930-ban felállítják sírján Csorba Géza remekbe készült síremlékét. 1935-ben róla nevezik el a rózsadombi Bimbó utcát. Szobrát, mely ugyancsak Csorba Géza alkotása, csak napjainkban állították fel a Liszt Ferenc téren. Budapest szerette és szereti Ady Endrét. Szeretetünk zálogaként még néhány emléktábla kívánkozik a fentebb feltérképezett helyek egyikére-másikára. Ám leginkább azzal mutathatjuk ki szeretetünket, ha olyan „emeletes" Budapest megteremtésén fáradozunk, amely mindenképpen méltó az Ady megálmodta új, független, emberséges Magyarország fővárosi rangjára. 23