Budapest, 1967. (5. évfolyam)

10. szám október - Dr. Csorba János, Kécsy Ferenc, dr. Maksay László írásai

A JUBILEUMI PARK Nagyvárosok tervező mérnökei világszerte figyelemre méltó erőfeszítéseket tesznek, hogy növeljék a zöldterületeket. Erre elsősorban egészségügyi okokból kényszerülnek. A mi fővárosunk szinte kivétel a többi világváros között. Még közvetlen Budapest határain belül is változatos, tájelemekben gazdag hegyek sorakoznak. Mindenekelőtt a budai hegyek egyik legismertebbikéről, a Gellérthegyről akarunk itt néhány szót szólni, mely sziklafalával egész a Dunáig hatolva szépen illeszkedik bele fővárosunk képébe. Fölszabadulásunk húsz éves évfordulója tisztele-Ilyen volt a terület a parkosítás előtt. .. téré, éppen itt, a Gellérthegyen, a Fölszabadulási Emlékmű szomszédságában Jubileumi parkot létesítettek. Tervezését a Budapesti Városépítési Tervező Vállalat munkatársai: Jancsó Vilmos és dr. Krizsán Zoltánná végezték. E park mint zöldterület nemcsak Budapest lakóinak üdülését szolgálja, hanem a város tagolásával esztétikai céljának is megfelel. Fontos szempont, hogy nagyforgalmú utaktól távol esik, csendes és békés lakóépületek és villák környezetében. Még a bejárata környékén sincsenek nagyforgalmú utak. Magas fekvése révén gyönyörű kilátás nyílik innen a városra. A kerttervezőknek jelen esetben alapvető feladatuk volt a lejtős környezet megfelelő téralakítása. A földtömegek mozgatását — külföldi szakemberek szerint is —, rendkívül célszerűen oldották meg. A Jubileumi park a főváros rozáriumának, rózsagyűjteményének céljára is készült és ennek kifejlesztése a közeljövőben meg is valósul. Díszfáit és díszcserjéit zömmel mediterrán jellegű növényanyagból válogatták össze, és az itt talált magányos fák, cserjék és sziklák a hozzájuk csatlakozó virágágyakkal is hozzájárulnak a tér szerencsés összhatásához. A parkot vagy gyalogosan, a Gellért Szállótól kiindulva közelíthetjük meg, vagy a 27-es autóbuszszal a Kelenhegyi út felől. A Gellért tér felől fák, cserjék és zöld pázsit között kanyargó sétány visz föl az úgynevezett Verejték útra, amely néhány lépcsővel torkollik a Jubileumi parkba. Itt mindenekelőtt nagy zöld pázsit tárul elénk. A pázsit a kerti kompozíció legértékesebb eleme. Ez képezi az összefüggő egységes alapot, amelyen a fák, cserjék, virágok foltjai színesen kirajzolódnak. A hatalmas pázsittakarón elszórva mandulafákat látunk, melyek mind lombjukkal, mind korai virágzásukkal igen dekoratívan hatnak. A főúton fölfelé haladva három kővázát pillantunk meg. Ezek a kertművészeti kompozícióban a térformálás eszközei, a zöld pázsitból szép formáikkal kiemelkedve mintegy jelzik, hogy itt valami új, valami más kezdődik. Tovább haladva fölfelé, figyelmünk az utakra terelődik, melyek nemcsak vonalukkal vezetnek, s nemcsak szélességükkel utalnak fontosságukra, hanem megépítésük módjával, burkolatukkal is fontos kompozíciós és funkcionális elemet képeznek. A főforgalmi gyalogúton szemünk elé tárul a park egész keleti perspektívája, három nagy, különböző szintű teraszával, amelyek simán, zökkenő nélkül csatlakoznak a lejtős térszín azonos magasságú pontjaihoz. A terepalakításban általában a homorú térformák alkalmazása az előnyös. A kialakított park alapfelületét is homorú katlan alakúra formálták a tervezők, s így jó térhatást értek el. A széles gyalogúton néhány lépcsőn fölfelé haladva elérjük az első teraszt, melynek aljában hatalmas, mintegy 70—80 méter hosszú, különböző színfoltokkal tarkálló virágágy terül el a pázsit szélében. A terasz szögletes nagy betonlapokkal van kikövezve, szegélyező támfalában Kiss István „Budapest" című domborművét látjuk. Ez a fölszabadulásunk 20. évfordulójára készült alkotás a múlt és jelen egybefonódásának jelképe, amelyért alkotóját a múlt évben a főváros Pro Arte aranyérmével tüntették ki. A terasz egyik oldalában nagy árnyékot adó műanyagernyők a téralakítás és súlypontképzés jó eszközei, a másik oldalon pedig gyermekjátszótér kapcsolódik a térszinthez. A játszótér oldalának rézsűjében az évelő sziklakert a harmónikus hatást még jobban fokozza. Az alsó teraszt reprezentatív lépcső köti össze a középső szinttel, mely egész más képet nyújt a szemlélőnek, mint az előbbi. Itt a virágágyak színfoltjai magán a terasz betonlapján rajzolódnak ki, hatszögletű egységes méretű kőszegélyes virágágyakban. A fehér betonteraszon elhelyezett tarka virágágyak egyedülállóak a maguk nemében. Ezek rózsákkal, egynyári virágokkal, Canna indicákkal, évelő virágokkal vannak beültetve. Számuk meghaladja az ötvenet. A harmadik terasz egyben a legmagasabb szint is. ... és ilyen most V TM