Budapest, 1967. (5. évfolyam)

10. szám október - Fodré - Meisznerné - Szentpéteri:Csepeli társasházak — 1967

tudjuk, hogy a lakók 73%-a bevándorolt, föltehető, hogy ez az arány a nagyszülők esetében magasabb volt. Az ő Pestre törekvésükben minden bizonnyal éppen ez a hatalmas iramú népesedés jelentős komponensként szerepelt. Az egyke e nemzedéken belül még csak szórványként jelentkezett. Érdekes megfigyelni az egykés családok alakulását a nagyszülők és a szülők kategóriáján belül. Míg a nagyszülőknél az egykés családok számaránya 13%, a szülőknél ez már 21%-ra emelkedik. A gyermekek nemzedékében — tekintve, hogy az átlag életkor 34 év — lezárt számokról még nem beszélhetünk. Mégis, ha figyelembe vesszük a jelenleg gyermektelen és egykés családok arányát, az 80%. És ha az ezután születendő gyermekek számát is figyelembe vesszük, az arány akkor sem lesz 70—75°,,-nál alacsonyabb. A dédszülők házasságából 4,02, a nagyszülőkéből 3,15, a szülőkéből 1,05 gyermek származott. Anélkül, hogy a harangot félre akarnánk verni (megtették azt már mások), megjegyezzük, hogy a jelenlegi 1,05 főnyi gyermek, ami kedvező esetben 1,4—1,5 főre emelkedhet, már a nemzet jövőjére is veszélyes! (És írjuk le, pusztán összehasonlító adatként, hogy 1939-ben a fővárosban egy házasságra 2,2 gyermek jutott.) Szellemi vizsgálat. A lakók szórakozásaira és érdeklődési körére 7 kérdés vonatkozott. Tekintve cikkünk általános megmutató jellegét, ezt a témakört is csak általánosságaiban vizsgáltuk; mélyebb elemzést ilyen rövid írás keretében nem is tudnánk nyúj-A fenti értékelésnél figyelemmel kell lenni arra, hogy a megkérdezettek többsége egyidejűleg több műfajt is megjelölt, ez az oka annak, hogy az összegezés meghaladja a 100%-ot. Égyébként a táblázat azt igazolja, hogy a legnépszerűbb műfaj a regény; valamint azt is megmutatja, hogy a tudományos, mű-A komoly zene iránti lanyha érdeklődés a zenei ízlés fejletlenségét mutatja, bár, ha a tánczenét és a dzsesszt magába foglaló „egyéb" megjelölés alacsony arányszámát tekintjük és összevetjük az operakedvelők magasabb arányszámával, talán enyhe fejlődési folyamatnak lehetünk tanúi. tani. Éppen ezért az egyén erkölcsi felfogásával, a tudat jelenségeinek meghatározásával, a szellemi igényesség vonatkozásaival nem foglalkoztunk mélyrehatóan. Az első kérdés arra vonatkozott, mit nézne meg szívesebben: labdarúgó mérkőzést vagy színdarabot? A válaszok megoszlása a következő: Labdarúgás Színház Mindkettő Férj 43 % 32 % 25 % Feleség 0 % 92 % 8 % A táblázatot összességében vizsgálva azt látjuk, hogy a szellemi érdeklődés nagyobb. A sport háttérbe szorulása és az értékes szórakozások nagyobb aránya különösen jelentős akkor, amikor tanúi vagyunk annak, hogy tájékoztatási apparátusunk gyakran szinte a hisztériáig fokozza a közönség labdarúgás iránti érdeklődését. Ugyanez a hangulatkeltés a szellemi szórakozások irányában nem éri el ezt a hőfokot. A második kérdés: Szeret-e olvasni? Erre a kérdésre a nők 94%-a, a férfiak 77%-a válaszolt igennel. A kedvező válaszok őszinteségét az alábbi részletezés igazolja. A harmadik kérdésben — hogy mit szeret olvasni — az alábbi táblázat nyújt tájékozódást : szaki, politikai érdeklődés a lakók férfi tagjainál jóval magasabb, mint a nőknél. A negyedik kérdésre: „Milyen zenét hallgat legszívesebben?" a válaszokat szintén táblázatban foglaltuk össze: Az ötödik kérdés: Hány könyv van a családban ? 1—50 darabig 20% 51—100 darabig 28% 101—200 darabig 17% 201—400 darabig 25% 401—1000 darabig 5% 1000 fölött 5% összesen: 100% Kiderül, hogy a házikönyvtár méreteit a család jövedelme szinte alig érinti, azt majdnem teljesen a családtagok iskolai végzettsége determinálja. Egy-két szemléltető adat: A 15 kötetes házi könyvtár esetén a férj iskolai végzettsége 6 elemi, a feleség iskolai végzettsége 7 elemi 1 főre esö jövedelem 1 355.— Ft 1000 köteten felüli házi könyvtár esetén 3 férj iskolai végzettsége egyetem, a feleség iskolai végzettsége érettségi 1 färe eső jövedelem 1300.— Ff A hatodik kérdés: Tagja-e valamelyik könyvtárnak? A kérdésre a megkérdezett férfiak 44%-a, az asszonyok 19%-a válaszolt igennel, vagyis a megkérdezett családok 55%-ában olvasnak könyvtári könyvet is. Mintegy 50%-uk, vagyis az összes könyvtárba járók fele üzemi könyvtár tagja. (Fenti százalék-értékek nem tekinthetők abszolútnak, mivel a gyermekkönyvtári tagok számát nem tartalmazzák.) Végül az utolsó kérdés Cseres Tibor: Hideg napok című művére vonatkozott. A megkérdezett 36 családból mindössze 1 személy olvasta a könyvet (a filmet nem látta senki). Ez az egy olvasó igen pozitív véleményt alkotott a könyv mondanivalójáról: „az egyéni felelősség elhárítása nem mentesít a bűn alól". A nemleges választ adók zöménél a tartózkodás oka nem derült ki, bizonyos hányaduknál azonban politikai előítélet volt az ok. * * * Nagy vonalakban megismerkedtünk egy csepeli társasház-sor építésének körülményeivel. Azt látjuk, hogy a társasházak építése, társadalmi összefogással, az építtetők takarékos életformája mellett, járható út, a jövő lakásépítkezésének egyik formája lehet. Vázlatosan megrajzoltuk az új házak lakóinak életét. Minden részletre kiterjedő teljes képre nem törekedtünk, csak néhány olyan probléma megmutatására, amely mai életünkre jellemző, és a jövőre útmutatásul szolgálhat. Mélyebben vizsgálva a társasházak építéséből adódó anyagi problémákat, önkéntelenül arra gondolunk: mennyivel könnyebb egy kész, állami lakásba beköltözni, mint sok éven át összehúzódva élni, spórolni, kuporgatni, saját tulajdonú lakásért. Egy-két szobás állami lakás lakbére 120—180 Ft. Társasházunk lakói átlagban 800 Ft-ot fizetnek ki havonként a lakásra — és végső fokon a lakás 150 000 Ft-ba kerül. Az állami lakás és a saját tulajdonú lakás között tehát jelentős anyagi különbség van. Indokolt-e a mi viszonyaink között ez a különbség? Nem volna-e mód a társadalmi segítség differenciáltabb elosztására a magánépítkezések esetében? Fodré Sándor Meiszner Tamásné Szentpéteri Zsigmond Férj Feleség 39% 30% Regény 51% 94% 13% 30% Tudományos mii 61% 11% Összesen 34% 23% 37% 9