Budapest, 1967. (5. évfolyam)

10. szám október - Fodré - Meisznerné - Szentpéteri:Csepeli társasházak — 1967

Csak néhányat emeltünk ki a konkrét, részben adminisztratív intézkedések közül, melyek csökkenthetik a részegeskedést, az alkoholizmust, a balesetek számát. Ám nemcsak adminisztratív intézkedésekre van szükség. Döntően fontos az alkoholfogyasztás kérdésében kialakított szemléleti mód, a helyes állásfoglalás megformálása. Az egészséges életre nevelés, az egészségügyi felvilágosítás első lehetőségeit már az iskolában meg kell ragadni. Nagyon sok segítséget adna az ifjúság helyes álláspontjának kialakításához, ha az osztályfőnöki, az egészségtani, a biológiai órákon az alkoholkérdés megfelelő helyet kapna és megfelelő szinten ismertetnék ártalmait. A KISZ-nek javítania kellene ilyen irányú tevékenységét. A felnőttek tudatformálására sok lehetőség van; különös jelentőségű a televízió, a rádió és a sajtó. Kiemelkedően nagy hatású a televízió műsorában — sajnos, a kelleténél ritkábban — szóhoz jutó alkoholellenes propaganda. Ilyen volt nemrégiben Mesterházi Lajos alkohol témájú „Példázat"-a, valamint „Az alkohol" című dokumentum film. Az Egészségügyi Felvilágosítási Központ, valamint a SZOT által készíttetett hasonló témájú felvilágosító filmeket minél gyakrabban kellene vetíteni a főváros lakosságának, mert a film hatása sokkal jelentősebb, mint a szóbeli és az írásbeli propagandáé. A pedagógusok mellett az orvosok — elsősorban a körzeti és üzemorvosok — feladata, hogy az alkoholizálás ügyében megfelelő felvilágosító munkát végezzenek, főként megelőző jelleggel. A körzeti és az üzemorvos direkt és indirekt módszerek alkalmazásával sokat tehet az alkoholizmus ellen, a betegekkel való állandó kontaktus megteremti számukra azt a lehetőséget, hogy erről a kérdésről a kellő nyíltsággal beszéljenek betegeikkel és azok hozzátartozóival. Az alkoholizmus elleni küzdelem nemcsak az egészségügyi felvilágosítás, hanem a kulturális nevelőmunka feladata is. A szellemi igények egyre magasabbra emelése, az általános kultúrszínvonal fokozatos növelése új életformákat tud kívánatossá tenni és megteremteni. A jó népművelési munka a főváros lakosságának döntő többségét a kulturált szórakozások felé fordíthatja és ezzel is hozzájárulhat az alkoholizmus csökkentéséhez. A vendéglátóipar kultúrszintjének egyre magasabbra emlése is segítséget tud nyújtani az alkoholizmus csökkentéséhez. A Fővárosi Vendéglátóipari Vállalat már eddig is sokat tett a kulturálatlan talponállók felszámolása, megszüntetése érdekében, még mindig vannak azonban — nem is csekély számban - a Főváros területén olyan italboltok, melyeknek kisvendéglővé, bisztróvá való átalakítása — egyes esetekben megszüntetése —kedvező befolyást tudna gyakorolni egy-egy környék italozási szokásainak alakulására. A nívót azonban nemcsak emelni kell, hanem tudatosan törekedni kell az elért magasabb szint megtartására. Ez alkalommal csupán néhány részletkérdést ismertettünk az alkoholkérdés nagy komplexumából. A megoldási törekvések csak komplex módon kísérelhetők meg: az állami és a társadalmi szerveknek az alkoholizmus elleni együttes küzdelmével. Világos ablakok mögött CSEPELI TÁRSASHÁZA Ha keltő távlatból, repülőgépről nézzük Budapest látképét, áttekinthetjük a fővárost övező új lakótelepek láncolatát. A volt elővárosokban, a mai peremkerületekben tavaszi rügyek módjára növekednek az új házak az utcák ágain. Budapest egyik déli kerülete Csepel. Ez a kerület lassan teljesen elveszíti régi arculatát, annyi új épületet emeltek itt az elmúlt években. A legdélibb részén fekvő Csillagtelep az egyik legerősebben fejlődő városrésze. A jelenleg mintegy tízezer főt számláló lakótelepen most is építkeznek. Az elmúlt év végén a Merkur utcában adtak át a boldog tulajdonosoknak hat kétemeletes 12 lakásos társasházat. (A modern új település egyik jellegzetessége egyébként, hogy utcáit a legújabbkori érdeklődési körnek megfelelően, égitestekről nevezték el. Van Tejút utca. Mars utca, Jupiter utca, Vénusz utca, Orion utca, Rakéta utca, Űrhajós utca és Merkur utca.) A legújabb társasházakkal szemben, a Merkur utca baloldalán sorakozó háromemeletes házakkal indították el az ötvenes évek közepén Csillagtelep építkezéseit. Ezek a házak emelkedtek ki először az alig megkötött fátlan, futóhomokos pusztaságból. Az új társasházaktól jobbra — Csepel régi főutcája, a Rákóczi út mentén — a húszas évek végén már épült egy földszintes házakból álló lakótelep, az úgynevezett Posztógyári Kolónia. A csepeli Magyar Posztógyár építtette munkáslakások céljára ezeket a formátlan, szecessziós, komfortnélküli házakat. Jellemző az akkori viszonyokra, hogy a futóhomok elleni védekezésül — amit köznyelven csepeli esőnek neveznek — a kolónia teljes hoszszában védőfalat kellett építeni, mivel környéke abban az időben futóhomokos, fátlan szántóföld volt. Ma már a régi kőfalnál jobban védik a kis földszintes házakat nagyobb, de fiatalabb testvéreik, az új két-három-négy emeletes háztömbök. A Merkur utcai hat társasház közül kiemelünk hármat, hogy közelebbről megvizsgálhassuk a fiatal lakótelep lakóinak életkörülményeit, a mindennapokkal vívott küzdelmüket, az új környezetből adódó nehézségeiket. Ha megismerkedünk életükkel, megtudhatjuk, hogy az adottságok és a lehetőségek keretein belül milyen modern otthont teremtettek családjaik részére. (Vizsgálódásunk csupán megmutató jellegű; általánosításra és messzemenő következtetésre valószínűleg nem alkalmas.) A Merkur utcai hat társasház Szervezés, a házak külseje. A Csepel Vas- és Fémművek Szakszervezeti Területi Bizottsága szervezésében indult a társasház építési akció. A toborzást 1963 nyarán kezdték meg, elsősorban a gyár dolgozói körében. A Vasmű Pártbizottsága védnökséget vállalt az építkezés fölött. A gyár kijelölt egy építészmérnököt, hogy az építkezést, valamint az OTP hitelfolyósítási ügyeit ellenőrizze. Sok időbe telt, míg egy-egy épület leendő tulajdonosai összeverődtek, s több mint egy fél év telt el a szervezés megkezdésétől az építkezés megindításáig. Az építtetők megvásárolták a tanácstól a telkeket; egyenként 385 négyszögöles területeket, közművesített állapotban. Egy telek ára 71 964 Ft volt. Az építtetők azután egy tervező irodával léptek kapcsolatba, kiválasztva egy típus-tervet, amelynek tervezési költségei 19 600 Ft-ot tettek ki. Ezután megindulhatott az építkezés. Az építők a lépcsőzetesség elvét alkalmazták. Az alapozási munkákat mind a hat háznál egyszerre végezték, azután házanként történt a falazás, a tetőfelhúzás, a külső és belső pucolás stb. Mindezek ellenére az építő vállalat a kitűzött határidőre nem lett kész, 6