Budapest, 1967. (5. évfolyam)

9. szám szeptember - Dr. Nagy István: Centenáris tudósítás a Kőbányai útról

SÁROSPATAK A Vöröstorony és a helyreállítás alatt álló erődrendszer részlett Hét évszázadon át város volt, ma már nem és még nem az. Városi kiváltságait 1201-ben kapta Imre királytól, de hogy szabadságharcos hagyományainak hatását csökkentsék, a múlt század végén megfosztották városi rangjától, s a millenniumot már községi státusban érte meg. Sárospatak a szabadságharcok és a tüzes borok híres földje, a magyar kultúra évszázados fellegvára. ,.Szent föld — írta róla itt keltezett úti levelében Petőfi Sándor —, e város volt a magyar forradalmak oroszlánbarlangja, itt tanyáztak a szabadság oroszlánjai." Hírét, nevét a nagy történelmi személyiségeknek, a közel félezer esztendős kollégiumából szárnyukra bocsátott híres diákjainak; kiváló államférfiaknak, íróknak, költőknek, tudósoknak, áldozatkész hazafiaknak köszönheti, amilyen volt többek között Bethlen Miklós, Bessenyei György, Csokonai Vitéz Mihály, Kazinczy Ferenc, Fáy András, Tompa Mihály, Izsó Miklós, Szemere Bertalan, Erdélyi János, Móricz Zsigmond, mindenekelőtt pedig: Kossuth Lajos. Ahogy Szerencs felől jövet a nektárt termő kúpos sátorhegyek tövében Tokaj-Hegyalja nagymúltú vidékére érkezik a látogató, már messziről szemébe tűnik a Rákóczi-vár, kőcsipkés „vigyázóházaival", mellette magasba törő tornyával a gótikus vártemplom, a település központjában pedig tömör épületével a széles homlokú öreg kollégium. Hírét e két nevezetes intézménye vitte széjjel a világban. A honfoglaló magyarokról írva. Anonymus megemlíti krónikájában, hogy „Árpád vezér kegyesen Ketelnek adományozta Sátorhalomtól egészen a Tolcsva vizéig a földet lakosaival együtt." Ketel vitéz aztán várat épített a Bodrog partján, amelynek utóda a hatalmas arányú helyreállítási munkálatok folytán ma már nemcsak hazánknak, hanem Európának is egyik legszebb várépítészeti remeke. A tatárjárás után a földvár helyére kővárat emeltek, a mai épületegyüttes magvát, a kockaalakú Vöröstornyot. Az Anjouk alatt királyi, majd királynéi város Sárospatak. Azután egymást követik a vár birtokában a Pálóczyak, Perényiek, Dobók, Lorántffyak, Rákócziak, de váltják egymást a különböző, korok is, nyomot hagyva maguk után a vár román, gót, reneszánsz emlékeiben. A kollégium főhomlokzata