Budapest, 1967. (5. évfolyam)

9. szám szeptember - Dr. Nagy István: Centenáris tudósítás a Kőbányai útról

A Losonczi — ma Józsefvárosi — Pályaudvar (Metszet 1867-ből) Farkas Károly vasúti munkás, a magyar munkásmozgalom kiemelkedő jelentőségű alakja Stróbel Antal vagongyári munkás a fizetéslevonások megszüntetése végett tömörítette egyletbe munkástársait. A szervezés közben olyan nyüatkozatot tett, amit a gyárigazgató izgatónak talált, és ezért Stróbelt elbocsátotta. Ez még nem kavart volna nagyobb hullámokat, mert Stróbel a szomszédos Magyar Schweizi Gépgyárnál elhelyezkedett. De már akkoriban is szolidárisak voltak a tőkések, s amikor a vagongyári igazgató megtudta, hogy Stróbel a szomszéd gépgyárban dolgozik, felkérte a svájci gyár főnökét, hogy a veszedelmes munkáslázítót bocsássa el. A tőkéstárs a kérést teljesítette. Stróbel munka nélkül maradt. A munkatársak erre beszüntették a munkát. Ez a sztrájk már nagyon hasonlított a későbbi idők megmozdulásaira. Nem elégedtek meg egy üzem leállásával, hanem a munkások sorrajárták a Kőbányai országút valamennyi üzemét, és dolgozótársaikat testvéri segítségadásra kérték fel. Nemcsak a Magyar Vasúti Waggongyár, hanem a Magyar Schweizi, sőt a Magyar Belga Gyár is leállt. A gyárigazgatók Stróbelt izgatásért feljelentették; a város-kapitányság letartóztatta. Amikor erről a munkások tudomást szereztek, a Stáczió utcai (ma Baross utcai) rendőrség elé vonultak, és követelték munkástársuk szabadon bocsátását. Olyan hatalmas tömeg gyűlt össze, hogy az utcát egészen ellepte. A rendőrök nem tudták fenntartani a rendet, mire a kapitányság katonaságot hívott segítségül. Jellemző, hogy a nagyrészt német származású munkásokkal szemben 258 magyar gyalogost rendeltek ki. A „svábok" ellen feltüzelt magyar bakák szuronnyal rohantak a munkások közé, mire azok kőzáporral feleltek. Mindkét részről hulltak a sebesültek, de a munkásság jól megállta a helyét, a szuronyosokat visszaszorította. Erre a kapitányság dragonyosokat hozatott Soroksárról. A dragonyosok sem bírtak a néppel. Végül a kapitányság vezetője jobbnak látta, ha Stróbelt szabadon bocsátja. A győzelmes munkásseregtől azután annyira tartottak a tőkések, hogy két heti munkaszünetet rendeltek el és előre kifizették a szünidőre járó Majális 1872-ben az államvasúti gépgyárban. Alul az x-szel jelzett fekvő alak Farkas Károly