Budapest, 1967. (5. évfolyam)

9. szám szeptember - Szabolcsi Gábor: Vidéki fiatalok Pesten V.

CZAGANY ISTVÁN Egy budavári ház története képekben Az I. ker. Úri utca 38. számú műemlék épület a Várnegyed egyetlen, romantikus stílusú, kétemeletes palotája. Mai, speciális elrendezése legalább három középkori üzletház összevonásából és hatszáz év alatt lejátszódott átalakításaiból formálódott ki. Legkorábbi épületrésze az a három nyílású, árkádsoros déli, udvari szárnya, amely a bástyafalnál állott XIV. századi ház maradványa. Az Anjoukori árkádok egy posztókereskedő lis, hadi komisszárius birtokába került az épület. Majd 1742-ben Zichy grófné Berényi Erzsébet vásárolta meg, akitől 1751-ben Padányi Bíró Márton veszprémi püspök és királyi tanácsosé lett. A Marczibányi és Majhtényi család kezén keresztül jutott 1839-ben egy Brunswick grófnő tulajdonába, aki a budai Nőegylet elnöknője lévén, a kisgyermekek őrző intézetét hozta létre falai között. Minta Budai Jótékonysági Női Egylet Az Űri utca 38. számú épület romantikus stílusú homlokzata házát alakította át 1860 körül Brein Ferenc építész, akitől gazdag szobrászati díszű homlokzatát kapta. Ezután került második emeleti attikafalára az egylet jelvénye is, a fiókáit önnön vérével tápláló pelikán szoborcsoportozata — amelyet 1945. évi elpusztítása után 1959-ben helyreállíttattunk. Budavára legutóbbi ostroma alatt a palota súlyosan megsérült; bástyasétányi szárnya teljesen, Nőegylet-utcai szárnya mintegy fele részben leomlott. 1958—1966-ban, több ütemben lefolyt újjáépítése kiszabadította és rekonstruálta összes művészi értékeit. Bár udvari árkádsorának és kútjának kivitelezési munkája korántsem sikerült kifogástalanul, különböző stílusú épületszárnyai mégis rendkívül érdekes összhatást nyújtanak a mai szemlélő számára. Az elpusztult bástyasétányi szárny helyére modern lakóház épült, amely kontraszthatásával kiemeli a műemlék-szárnyak építészettörténeti értékeit és tárgyilagos képet rajzol korunk városépítési felfogásáról. Az elpusztult bástyasétányi szárny helyére emelt új épület nyugati főhomlokzata (Dolezsál László felvételei) A kapualj déli falának csúcsíves záródású ülőfülkesora, az 1957-ben feltárt góti- A XIV. századi helyrekus ajtók maradványaival; felettük a befelé buktatott, üzleti szellőzőablak állított árkádsor a kétszintes lakással épületének udvari kocsiszínjéből, vagy áruraktárából maradtak fenn napjainkig. Talán ebből a házból került elő másodlagos helyéről 1925 körül az a levéldíszes, 1250—60 között faragott oszlopfejezet, amelyet feltehetően a Nagyboldogasszony Főtemplom mesterei készítettek. Később, a XV. században keletkezett az utcai, déli gótikus üzletház, amelynek kapualját szép csúcsíves és félköríves záródású ülőfülkék díszítik. Az előbbiek felett jellegzetes, befelé buktatott, üzleti szellőző ablakot tárt fel az 1957. évi kutatás. Utoljára épült az utcai, északi kereskedőház. Ennek homlokfalában török „csársi" (bazár) ablaka és ajtója vált láthatóvá a XVI. századi bolt-előtető gerendalyukaival együtt. A mai palota első, ismert tulajdonosa Laki Thuz János szlavón bán és királyi tárnokmester lehetett 1469— 1487 között. Budavára 1686. évi ostroma után Heyssler Donát generá-