Budapest, 1967. (5. évfolyam)

9. szám szeptember - Baraczka István: Bemutatjuk a Fővárosi Levéltárat

zonyság rá egy segédlevél (Auer Bertalan felszabaduló levele 1535-ből, Bodó János céhmestersége idejéből), amit fotókópiában Nagyszombatból szereztünk be. Buda töröktől való felszabadulását követően, amikor a gazdasági élet megszilárdul, visszaköltöznek Budára, ismét magukkal hozzák az irataikat, köztük a céhkönyvet s belé jegyzik, hogy minden dokumentumot a céhládába tettek. A céhkönyv ekkor már 196 éves! Új könyvet nyitnak s a régit őrzik a céhrendszer felbomlásáig. A jogutód s az örökös a Budapesti Mészárosok Ipartestülete, mely egyben a hagyományok hű sáfára is. 1948-ban, az ipartestületek feloszlásakor juttatják el a céhkönyvet s az iratokat végső állomáshelyére, a Fővárosi Levéltárba. E 448 éven át tartó gondoskodás biztosított kitűnő forrásanyagot a fővárosi mészárosipar tanulmányozásához. El kell itt mondani, hogy ma is vannak számosan tanácsi dolgozók és lelkes budapestiek, akik önzetlenül és hivatali kötelességeiken túl juttatnak el a Fővárosi Levéltárba a főváros múltjára vonatkozó s valamilyen okból, többnyire a második világháború viszontagságai miatt lappangó értékes iratokat, térképeket stb. A török kiűzésétől, 1686-tól kezdődően keletkezett városi iratokat — elenyésző hiányoktól eltekintve — töretlen sorozatokban őrzi a levéltár mind a három hajdani város, illetőleg a főváros viszonylatában. Fájdalmas veszteség csupán a második világháború harci cselekményei következtében érte a Fővárosi Levéltárat. Elpusztultak a Budapesten működő felekezetek anyakönyvi másodpéldányai 1828. január i-től 1895-ig, amelyek pedig a fővárosi demográfiai vizsgálatoknak lehetnének forrásai, s amelyeknek pótlását mikrofilmmel igyekszik megoldani a levéltár; megsemmisültek az 1857. évi népszámlálás egyéni számlálólapjai s a fővárosi székhellyel működő egyesületek alapszabályai, 1945-ig. Ez utóbbiak csak nagyon töredékesen pótolhatók a kerületi igazgatás irataiból. A budai mészárosok céhkönyve (1500 - 1529) a levéltár egyik ritka, értékes középkori dokumentuma A céhkönyv egyik lapja a mohácsi vész évéből származó bejegyzésekkel A levéltáron kívül, de mindenképpen pótolhatatlanul tizedelődtek meg a fővárosi nagy üzemek, intézetek, intézmények iratai, a fentebb említett okok következtében, mert az egykori szabályrendeletek a levéltár számára csak a központi igazgatás működése során keletkezett iratok teljes begyűjtését és gondozását szabták feladatul. Pedig, sajnos, a kivágott erdőt lehet újra telepíteni, a várostörténet elpusztult dokumentumai azonban fehér foltokkal sivárítják a múlt lapjait. fl levéltárban őrzött iratok folyómétert: ha az iratcsomókat és a jegyzőkönyveket, valamint segédkönyveket (iktató-, mutató- és számsorkönyvek) élére állítva egymás mellé helyezzük, tizennégyszer lehetne végigrakni velük a Népköztársaság útját. Ennek ellenére jelentős mennyiségű az az iratanyag, amit raktári férőhely híján nem tudunk, bár időszerű lenne, levéltári gondozásba venni (pl. a volt cégbírósági iratanyag stb.) A már levéltárban őrzött iratok elhelyezése és épségben való megőrzése is sok gondot okoz. A Fővárosi Tanács és Végrehajtó Bizottság áldozatkész és megértő segítsége (az utolsó 5—6 évben 3000 iratfolyóméter korszerű raktározását tette lehetővé!) ellenére — az iratanyag a főváros három, egymástól távoleső pontján fekszik raktárainkban. Közülük egy raktárunk (a Bazilika pincéjében) nemcsak az iratok gondozását nehezíti, hanem egyenesen épségüket veszélyezteti (nedvesség, baktériumok). A probléma megoldása égető feladat! 9 A Pest városi levéltár részére rendelt állványok számlája 1843-ból A pesti választott polgárok pecsétes aláírásai a katonai beszállásolások ügyében a palatínushoz intézett kérelemről