Budapest, 1967. (5. évfolyam)

8. szám augusztus - Dr. Seenger Ervin: A Lánchíd alapkőletételének 125. évfordulójára

f" ' p * liAft Ifi^iys^^ysÄffi Károly főherceg megérkezik as ünneplő közönség és a polgárőrség sorfala közölt a Rakpiacra íStrohmeyer Antal kőrajza) tagjai voltak. Ettől kezdve a híd eszméje egy ideig gyorsan haladt a megvalósulás felé. Három nappal később Széchenyi a bizottság hat tagjával már megjelent József nádor előtt, aki megígérte pártfogását. Másnap Széchenyi István ismét a nádorral tárgyalt, ezúttal egyedül. Ugyanezen a napon megalakult a Budapesti Hídegyesület, amelybe újabb tagokat hívtak meg. 1832 nyarán Széchenyi István Andrássy György gróf társaságában angliai tanulmányútra akart indulni. Az útlevél megszerzése végett júniusban Bécsbe ment, ahonnan, József nádor közbenjárása ellenére, különféle huzavonák után csak augusztus 16-án utazhatott tovább Londonba. November 24-én érkezett vissza; ugyanennek az évnek végén megírta jelentését — és a híd ügyét 1833 nyarán már a pozsonyi országgyűlésen tárgyalták. Amilyen simán indult az állandó híd ügye Pesten, olyan nehézkesen folytatódott Pozsonyban. Három évnek kellett eltelnie, amíg 1836 májusában V. Ferdinánd végre szentesítette a Pest és Buda között építendő állandó hídról szóló 1836. évi XXVI. törvénycikket. Angliai útján Széchenyi több hidat tekintett meg. Végül is a London—Hammersmithben épült híd tervezőjénél állapodott meg: William Tierney Clarknál. Clark 1837 szeptemberében eljött Pestre, terepszemlét tartott, és ennek eredményeképpen a híd helyét a rakpiaci Nákó-palota (a későbbi Gresham-palota) tengelyében, illetőleg a budai Duna-partnak ezzel szemben fekvő pontja között jelölte ki. A hídszerződést 1839 májusában a király szentesítette s az év őszén hozzáfogtak a munkálatokhoz. A mederpillérek és a hídfők építésénél egyaránt zárógátakat alkalmaztak. A pesti hídfő zárógátjának első cölöpét 1840. július 29-én verték le. A hídépítési munkálatokat Clark Ádám vezette. A pesti hídfő zárógátjában, a mai Roosevelt tér alatt játszódott le 1842. augusztus 24-én délután az alapkőletételi ünnepség, amelyet Barabás Miklósnak a helyszínen készült vízfestésű vázlata mutat be. Ugyanerről az eseményről szól Clark Ádámnak két nappal az esemény után szüleihez írott le-Részlet Clark Ádám szüleihez írott leveléből I Harsányi József felvételei) vele. A Barabás-vázlat és Clark Ádám levelének megfelelő részlete, a színhely leírása egymást hitelesítik. Az ünnepségnek a Rakpiacon, tehát a felszínen történő mozzanatait Strohmeyer Antal kőrajza örökítette meg. A Strohmeyer-kőrajz ugyancsak egyezik a Pesti Hírlap tudósítója cikkének megfelelő szakaszával, a katonai parádéról és az előkelőségek felvonulásáról. Az ünnepség délután öt óra után kezdődött. A meghívott vendégeket felkérték, hogy helyeiket fél ötig foglalják el, és „minden szerencsétlenség és zavar elkerülése végett ne terheltessenek magokat a' szabott rendhez pontosan tartani, mit a' közönség more patrio meg is tőn, mert a tolás, rúgás, taszigálás a bemenetnél valóban betű szerint irgalmatlan vala, 's nem egy úri asszonyságot láték feldúlt fejdíszszel és össze-vissza tépett öltözettel visszatérni, csak hogy legalább lélekzetét megmenthesse" — írta a tudósító. Ettől eltekintve, odalent a zárógátban rend volt. Öt órakor ágyúlövés jelezte Károly főhercegnek, a király képviselőjének indulását a Várból, aki jó negyedóra múlva a „Gott erhalte . . ." hangjai mellett meg is érkezett. A Rakpiacon és a Dorottya utcán állt a katonaság, sorfala mögött pedig a nézőközönség. A meghívottak a zárógátban foglaltak helyet. A zárógát gerendázata között volt a díszemelvény a hatalmas alapkővel, jobbra pedig nemzeti színű díszsátor alatt az előkelőségek. Barabás Miklós festményén az alapkőtől balra két karcsú férfialakot látunk: elöl az ősz William Tierney Clarkot, mögötte pedig Clark Ádámot, mindkettőt sötét frakkban. A művész ezt a jelenetet a későbbi évek folyamán némiképpen módosítva, több változatban feldolgozta. A variánsok közül bennünket az az óriásméretű kép érdekel, amely 1864-ben készült és a Magyar Nemzeti Múzeum — Országos Történeti Múzeum gyűjteményében van. Ezen a változaton ugyanis Barabás megjelölte a Duna szintjének magasságát, ezáltal az ünnepély színhelyét könnyebben képzelhetjük el a Rakpiac, a mai Roosevelt tér alatt. Olvassuk el ezután Clark Ádámnak két nappal az esemény után szüleihez, Londonba írt levelét: „Pest, Függőhíd-építkezés, 1842. augusztus 26. Kedves Atyám és Anyám, éppen van félórányi időm, de annyi a mondani-39