Budapest, 1967. (5. évfolyam)

8. szám augusztus - Vámos Ferenc: Széchenyi Budapestért

Az Iparmű Tanoda az új sétatér felől Széchenyi Budapestért Űj tér terve a Belvárosban 1842—46-ban Helyreigazítást s kiegészítést is kíván Vértesy Miklós egyik adata (Budapest 1967. márciusi számában). Kossuthnak 1849-i gondolatát említi, a Belváros egy kis terének kialakításáról, amely azonban nem valósult meg. Az Invalidusok házának (ma a Fővárosi Tanács Városház utcai székháza) zavartalan érvényesülése érdekében ugyanis — a cikk szerint — Kossuth a szerviták zárdáját máshová akarta telepíteni, hogy telkén sétateret létesítsen. Ez az elgondolás azonban csupán Széchenyi régi tervét ismételte, amely az Iparmű Tanoda létesítéséért, a Habsburguralom állandó ellenkezésével szemben vívott harcok során született. Megértéséhez ezért, ha körvonalakban is, a Polytechnicum történetét kell alaposabban ismernünk. Az Iparmű Tanoda elhelyezésére Széchenyi 1839-ben még a Ludovika-épületet szemelte ki. Amikor tervének kivihetetlensége nyilvánvaló lett, választása már 1842-ben a Szerviták telkére esett. Ebből a tervből nőtt ki azután a „sétatér" gondolata, mert az épület tervezésekor kiderült, hogy a kiszemelt telek nagy a feladathoz. Az épület terveit a Vigadó későbbi mestere, a 25 éves Feszi Frigyes készítette. Fájdalom, Széchenyi gondolata 1870-ben — amikor Széchenyi már tíz éve halott volt, Kossuth pedig két évtizede emigrációban élt — csak arravaló volt, hogy semmibe vegyék. Pedig a terv alkalmas lett volna arra, hogy — bármilyen csekély mértékben — a Belváros tömörségét fellazítsa. Széchenyi szenvedélyes energiával látott hozzá a terv megvalósításához. Jellemző erre, hogy már 1842-ben megkezdte tárgyalásait Pest város vezetőivel. Január 10-én jegyezte fel Naplójában: „Lechner ... sodann mit ihm über Promenade vor dem Grenadier Palais consultirt". (Lechner Ödön apjáról van szó, József nádor bizalmasáról. Ugyanerről az ügyről olvashatunk 1842. január 15-i Városház utca tervezett Ipartanoda földszintjének alaprajza A 36