Budapest, 1967. (5. évfolyam)
8. szám augusztus - Küfer István: Pest-Buda a szlovák népköltészetben
lölk.ödtek, veszekedtek — majd összeszoktak, összetörődtek, és újra megindult a frissebb, elevenebb élet. Az ismét gazdagodó város iskolákat épített. Az egész Délvidék ide küldte fiait tanulni, művelődni. A reformkor idején is kivette részét minden országos kezdeményezésből. 1833-ban rendszeres gőzhajójárat indult. Első utasaként Széchenyi István érkezett Szegedre. A szabadságharc hírét is gőzhajó hozta, s az 1801-ben alapított Grün Orbán nyomda cenzúra nélkül ontotta a forradalmi verseket. Honvédzászlóaljakba tömörültek a város fiai és küzdöttek a szabadságharc minden nevezetes nagy csatájában. Emléktábla jelöli a helyet, ahol Kossuth mondotta beszédét: „Szegednek népe, nemzetem büszkesége . . ." De Szeged nem maradhatott még hazájának elárvult oszlopa sem; ismét osztrák érdekeknek kellett dolgoznia. S a Bécset szolgáló és hazája érdekeit látni sem kívánó politika nem vette tudomásul a Tisza veszedelmeket jelző figyelmeztetéseit. Bár a folyó szabályozási munkálatai megindultak — nem ott, nem akkor és nem olyan módon, mint kellett volna. Későn mozdult meg az ország; csak az 1879. március 12-i nagy árvíz hírére. 5458 ház omlott össze, 151-en haltak meg, amikor a ..Nagy víz" rátört éjszaka a városra. nagy számát (paprikafeldolgozó vállalat, szalámigyár, kenderfonók, szövőművek, textilművek, falemezgyár, ecsetgyár, ládagyár, gumigyár, a kábelművek gyáregységei, finommechanikai vállalatok, s a többi vállalatok és üzemek, ktsz-ek). S nemcsak a város gazdasági fejlődésének lehetünk szemtanúi — kulturális élete is egyre gazdagodik. Szeged diákváros volt. Ma is az. Óvodái, általános és középiskolái, közép- és felsőfokú tanintézetei, főiskolái, egyetemei sok tanult és szakképzett fiatalt küldenek hazánk minden részébe. A 120 000 lakosú város egyharmadát a diákság adja, akiket közel 3000 oktató tanít, nevel. Az egyetemek, főiskolák professzorainak egy része többszörös Kossuth-díjas, és csaknem mindegyike magas tudományos fokozatot szerzett. Színházában az operai, prózai és operettelőadások nívót képviselnek. ősbemutatói megmozgatják az egész ország művészi életét. A színházi előadásokon, szépirodalmi esteken, hangversenyeken a megváltozott társadalmi struktúrának megfelelően alakul a résztvevők száma. Az egyetemi és városi tudományos könyvtárakban az olvasók száma évről évre szaporodik. A múzeum hétféle gyűjteménycsoportot tartalmaz; kiállításait, képtárát évente több mint 150 000 ember nézi, tanulmányozza. Szeged kulturális életének képe nem lenne teljes, ha nem emlékeznénk meg Tömörkény Istvánról, Móra Ferencről, Juhász Gyu/dról, József AttiláraI, Radnóti Miklósról. S a még korábbi írókról, költőkről, mint Mikszáth Kálmán, Gárdonyi Géza, s az első magyar regény, az Etelka írója, Dugonics András: ők is szegediek voltak. Külön fejezetben illik beszélnünk a Szegedi Szabadtéri Játékokról. Az építészeti remeknek is beillő Dóm téren az első előadásciklust 1931—1939 között tartották. 1959-től kezdve ismét minden nyáron megszólalnak a fanfárok, a július 20 — augusztus 20 közötti hetekben. Mindenkor nagy a sikere a szabadtéri előadásokhoz kapcsolódó kiegészítő programoknak is. Ma már a Szegedi Szabadtéri játékok létjogosultsága vitathatatlan. Újólag és mindig örömmel hallják határon innen és túl a Szabadtéri Játékok szignálját: a „Szeged híres város . . ." dallamsorait. Szegednek országos jelentőségű gazdasági értékei is vannak. Geológusaink már régen is tudták, hogy az Alföld mélyében hatalmas ásványi kincsek rejlenek. Hazánk területén a kőolajkutatás évtizedekre tekint vissza. A felszabadulás utáni kutatások eredményeképp most roppant gazdag szénhidrogénmezőt sikerült feltárnunk. Éppen amikor e sorokat írjuk, már a 19. olajkút bekapcsolásáról kaptunk hírt. örültünk a f úrások nyomán feltörő termálvizeknek is, a tiszai strandélet kiszélesedésének, a gyógyfürdők létesítésének, a termálvizes fűtésnek. A szegedi szénhidrogénmedence gazdagsága a környék életét szinte felbecsülhetetlen mértékben megváltoztatja. Szeged értékeli múltját — s bizakodással építi jövőjét. B. A. Szent György szobra (Gyökér László felvétele) A rekonstrukció után Szeged szebb lett. mint volt. A régi városmag köré csoportosították az új városrészeket. Körutak, sugárutak, mentén épültek az akkor kedvelt eklektika stílusában az új házak. Ezt a szép, vonzó városképet őrizte meg Szeged az azóta eltelt évtizedeken át — és közben újabb és modernebb városrészekkel is gazdagodott (Odesszai városrész). Különösen sokat modernizálódott a városkép 1944. október 11-e után, amikor az átalakult társadalmi rend nemcsak lakosságának gondolatvilágát, de egész életét is átformálta. 1945-ig megszoktuk, hogy Szeged szép város, nagy város, s a Dél-Alföld mezőgazdasági és kulturális életének irányítója. A fejlődés útja azonban, amelyet az utóbbi két évtizedben megtett, bennünket, szegedieket is büszkeséggel tölt el. A húszas-harmincas évek Szegedje messzi vidékekre, külországokba küldte paprikáját, szalámiját, papucsait, halbicskáit. Ezek mind az egykori míveskedő emberek kései utódainak kezémunkái voltak. 1945 után szaporodni kezdett a fejlettebb mezőgazdaságra települő ipari létesítmények gazdag sora. Újjáépített régi üzemek és teljesen újonnan szervezett gyárak foglalkoztatják a munkások A fogadalmi templom esti képe . . . Evrdl évre növekedik az Ünnepi Játékok népszerűsége (Fotó: Czeizing Lajos)
