Budapest, 1967. (5. évfolyam)

8. szám augusztus - Küfer István: Pest-Buda a szlovák népköltészetben

lölk.ödtek, veszekedtek — majd összeszoktak, összetörődtek, és újra megindult a frissebb, eleve­nebb élet. Az ismét gazdagodó város iskolákat épí­tett. Az egész Délvidék ide küldte fiait tanulni, mű­velődni. A reformkor idején is kivette részét minden országos kezdeményezésből. 1833-ban rendszeres gőzhajójárat indult. Első utasaként Széchenyi Ist­ván érkezett Szegedre. A szabadságharc hírét is gőzhajó hozta, s az 1801-ben alapított Grün Orbán nyomda cenzúra nélkül ontotta a forradalmi ver­seket. Honvédzászlóaljakba tömörültek a város fiai és küzdöttek a szabadságharc minden nevezetes nagy csatájában. Emléktábla jelöli a helyet, ahol Kossuth mondotta beszédét: „Szegednek népe, nemzetem büszkesége . . ." De Szeged nem maradhatott még hazájának el­árvult oszlopa sem; ismét osztrák érdekeknek kel­lett dolgoznia. S a Bécset szolgáló és hazája érdekeit látni sem kívánó politika nem vette tudomásul a Tisza veszedelmeket jelző figyelmeztetéseit. Bár a folyó szabályozási munkálatai megindultak — nem ott, nem akkor és nem olyan módon, mint kellett volna. Későn mozdult meg az ország; csak az 1879. március 12-i nagy árvíz hírére. 5458 ház omlott össze, 151-en haltak meg, amikor a ..Nagy víz" rátört éjszaka a városra. nagy számát (paprikafeldolgozó vállalat, szalámi­gyár, kenderfonók, szövőművek, textilművek, fa­lemezgyár, ecsetgyár, ládagyár, gumigyár, a kábel­művek gyáregységei, finommechanikai vállalatok, s a többi vállalatok és üzemek, ktsz-ek). S nem­csak a város gazdasági fejlődésének lehetünk szem­tanúi — kulturális élete is egyre gazdagodik. Szeged diákváros volt. Ma is az. Óvodái, általá­nos és középiskolái, közép- és felsőfokú taninté­zetei, főiskolái, egyetemei sok tanult és szakkép­zett fiatalt küldenek hazánk minden részébe. A 120 000 lakosú város egyharmadát a diákság adja, akiket közel 3000 oktató tanít, nevel. Az egyete­mek, főiskolák professzorainak egy része többszö­rös Kossuth-díjas, és csaknem mindegyike magas tudományos fokozatot szerzett. Színházában az operai, prózai és operettelőadások nívót képvisel­nek. ősbemutatói megmozgatják az egész ország művészi életét. A színházi előadásokon, szépiro­dalmi esteken, hangversenyeken a megváltozott társadalmi struktúrának megfelelően alakul a részt­vevők száma. Az egyetemi és városi tudományos könyvtárakban az olvasók száma évről évre sza­porodik. A múzeum hétféle gyűjteménycsoportot tartalmaz; kiállításait, képtárát évente több mint 150 000 ember nézi, tanulmányozza. Szeged kulturális életének képe nem lenne tel­jes, ha nem emlékeznénk meg Tömörkény Istvánról, Móra Ferencről, Juhász Gyu/dról, József AttiláraI, Radnóti Miklósról. S a még korábbi írókról, költők­ről, mint Mikszáth Kálmán, Gárdonyi Géza, s az első magyar regény, az Etelka írója, Dugonics And­rás: ők is szegediek voltak. Külön fejezetben illik beszélnünk a Szegedi Sza­badtéri Játékokról. Az építészeti remeknek is be­illő Dóm téren az első előadásciklust 1931—1939 között tartották. 1959-től kezdve ismét minden nyáron megszólalnak a fanfárok, a július 20 — augusztus 20 közötti hetekben. Mindenkor nagy a sikere a szabadtéri előadásokhoz kapcsolódó ki­egészítő programoknak is. Ma már a Szegedi Sza­badtéri játékok létjogosultsága vitathatatlan. Újó­lag és mindig örömmel hallják határon innen és túl a Szabadtéri Játékok szignálját: a „Szeged híres város . . ." dallamsorait. Szegednek országos jelentőségű gazdasági érté­kei is vannak. Geológusaink már régen is tudták, hogy az Alföld mélyében hatalmas ásványi kincsek rejlenek. Hazánk területén a kőolajkutatás év­tizedekre tekint vissza. A felszabadulás utáni kuta­tások eredményeképp most roppant gazdag szén­hidrogénmezőt sikerült feltárnunk. Éppen amikor e sorokat írjuk, már a 19. olajkút bekapcsolásáról kaptunk hírt. örültünk a f úrások nyomán feltörő termálvizeknek is, a tiszai strandélet kiszélesedé­sének, a gyógyfürdők létesítésének, a termálvizes fűtésnek. A szegedi szénhidrogénmedence gazdag­sága a környék életét szinte felbecsülhetetlen mér­tékben megváltoztatja. Szeged értékeli múltját — s bizakodással építi jövőjét. B. A. Szent György szobra (Gyökér László felvétele) A rekonstrukció után Szeged szebb lett. mint volt. A régi városmag köré csoportosították az új városrészeket. Körutak, sugárutak, mentén épül­tek az akkor kedvelt eklektika stílusában az új házak. Ezt a szép, vonzó városképet őrizte meg Szeged az azóta eltelt évtizedeken át — és közben újabb és modernebb városrészekkel is gazdagodott (Odesszai városrész). Különösen sokat modernizá­lódott a városkép 1944. október 11-e után, amikor az átalakult társadalmi rend nemcsak lakosságának gondolatvilágát, de egész életét is átformálta. 1945-ig megszoktuk, hogy Szeged szép város, nagy város, s a Dél-Alföld mezőgazdasági és kultu­rális életének irányítója. A fejlődés útja azonban, amelyet az utóbbi két évtizedben megtett, bennün­ket, szegedieket is büszkeséggel tölt el. A húszas-harmincas évek Szegedje messzi vidé­kekre, külországokba küldte paprikáját, szalámi­ját, papucsait, halbicskáit. Ezek mind az egykori míveskedő emberek kései utódainak kezémunkái voltak. 1945 után szaporodni kezdett a fejlettebb mezőgazdaságra települő ipari létesítmények gaz­dag sora. Újjáépített régi üzemek és teljesen újon­nan szervezett gyárak foglalkoztatják a munkások A fogadalmi templom esti képe . . . Evrdl évre növekedik az Ünnepi Játékok népszerűsége (Fotó: Czeizing Lajos)

Next

/
Thumbnails
Contents