Budapest, 1967. (5. évfolyam)

8. szám augusztus - A címlapon: Gyermekek az utcán (MTI fotó - Patkó Klári felvétele) A hátsó borítón: Bene Géza festménye (részlet) (Kónya Kálmán felvétele

A TÁNCSICS MIHÁLY UTCA Szöveg: Horler Ferenc Fotó: Bérezi Lóránt a középkorban a várbeli zsidók lakóhelye volt, akik a XV. sz.-ban települtek át ide a Vár déli részéről. Itt állott a gótikus zsinagóga, valamint a feljegyzések szerint egy fürdő is. A XVIII. sz. elején még Juden gasse néven ismeretes. A XIX. sz-ban a Bécsi kapuról Wienerthor gasse elnevezést kap, majd 1874-től Werbőczy utca a neve. 1948-ban a szabadságharc alatt itt bebörtönzött Táncsics Mihályról nevezték el. Az utca tört vonalú alaprajza máig is híven őrzi a középkori beépítés nyomvonalát. A bal oldali utcakép a 9. sz. alatti kétemeletes volt kaszárnyát, mellette a 7. sz. alatti volt Erdődy palotát ábrázolja Táncsics utca 9. A XVIII—XIX. sz. fordulóján épült a mai kétemeletes kaszárnyaépület: a József kaszárnya. Ennek homlokzatán van az utca névadójának, Táncsics Mihálynak a domborműve, aki itt raboskodott 1847-től 48-ig és 1860-tól 67-ig, valamint Kossuth Lajosé is, aki ugyancsak itt raboskodott 1837-től 40-ig az épület udvarán álló XVIII. sz. elején épült, rendkívül erős falú puskapor-raktárban, melyet a katonai parancsnokság a XIX. században börtönnek használt. Az épület udvarának Víziváros felé néző végén van az Erdélyi bástya, amely 1530 körül Domenico da Bologna olasz hadmérnök tervei szerint épült. Táncsics utca 3. Igen finom copf homlokzati architektúra részlete, eredeti, szép táblázatos kapuszárnyakkal Táncsics utca 8. A török ostrom alatt elpusztult középkori lakóház a XVIII. sz. elején épült újjá, majd a század végén a mai formájában alakították át. Oroszlánfejes veretekkel díszített copf kapuja körül n múlt évi helyreállításkor feltárták a középkori kapu kőkeretét, amit vakolatmegállítással tettek láthatóvá. A kapualj is középkori, benne az újabbkori elzárórácson át látszik az egyik szépen vasalt ajtó