Budapest, 1967. (5. évfolyam)

7. szám július - Dr. Kárpáti György: A rákellenes küzdelem 15 éve

A rákellenes küzdelem 15 éve 1952-ben létesült az első onkológiai gondozó a fővárosban, a magyarországi rákellenes küzdelem első szervezett megnyilvánulása a felszabadulás óta. Ezt elsősorban az tette szükségessé, hogy a rákos megbetegedés világszerte az egészségügy központi problémája lett. Az életkor meghosszabbodása, a daganatos betegségek kórismézésének fejlődése és egyes daganatfajták gyakoribbá válása következtében a rákhalálozás növekedett. A rákos halálozások száma a fővárosban 1957-ben 3293, 1965-ben 4557 volt. Évente kb. 5000 új daganatos megbetegedéssel kell a fővárosban számolnunk; az ellátásra és kezelésre szoruló daganatos betegek száma közel 20 ezer. Milyen egészségügyi hálózat áll a főváros daganatos betegeinek rendelkezésére? Tizenöt év alatt 19 fővárosi onkológiai gondozó létesült. Az onkológiai gondozók tevékenységüket kórház-szakrendelő intézeti egység keretén belül fejtik ki; ez szervezetileg módot ad arra, hogy a daganatos betegségek megelőzésének, diagnosztikájának, terápiájának és gondozásának szervezői, irányítói és ellenőrzői legyenek. 1967 végéig az öt vezető fővárosi kórházban — János Kórház, István Kórház, Tétényi úti Kórház, Péterfy Sándor utcai Kórház, Uzsoki utcai Kórház — kizárólag kórházi tevékenységet kifejtő, ún. kórházi onkológusok fognak működni. A fővárosi onkológiai gondozók hálózatához tartoznak az ún. onko-citológiai állomások, valamint a területi szűrőállomások. A rákkutatás — közegészségügyi jelentősége mellett — általános biológiai problémaként is egyike lett a legfontosabbaknak. Az 1966. évi orvosi Nobel-díjasok: F. PAYTON ROUS a rák keletkezése, elsősorban a víruskutatás területén végzett kutatásaiért, CHARLES B. HUGGINS pedig a rák hormonkezelésében elért eredményeiért részesültek a legmagasabb tudományos kitüntetésben. Fejlődtek-e ismereteink a rák keletkezésére vonatkozóan? Múlt év októberében zajlott le Tokióban a IX. Rákellenes Világkongresszus. 58 ország több mint 4000 rákkutatója vitatta meg a daganatok, többek között a rák keletkezésének problémáit is. „Nem érthetünk egyet azzal, hogy a rák okai ismeretlenek. Nagyon sokat tudunk róla, de nem állíthatjuk, hogy okait teljesen ismerjük", mondotta Leon Sabad, a Szovjetunió Orvostudományi Akadémiájának rendes tagja. A tokiói tanácskozásokon érezhető volt a molekuláris biológia nagyarányú térhódítása a daganatkutatásban. Ennek megfelelően előtérben állnak a biokémiai kutatások, általában a daganatok következtében előálló kémiai változások, többek között a fehérjeszintézis módosulásának, az ezt irányító enzim-rendszerek változásainak vizsgálata. A víruskutatások az érdeklődés homlokterében állanak, és valószínű, hogy legalább a betegségek egy részében eredményhez is vezetnek, hiszen kísérleti állatok egész sorában sikerült már eddig is vírusokkal daganatot előidézni. A víruskutatáson kívül a rákkeltő ágensek — az endogén és exogén karcinogének — kutatása áll az elméleti rákkutatás előterében. Hazánkban a rákkeltő ágensek kutatása, a daganatok kifejlődésének — morfogenézisének —, valamint a daganatellenes gyógyszerek hatásmechanizmusának vizsgálata áll az érdeklődés középpontjában. A megelőzés lehetősége a rákellenes küzdelemben Ha nem ismerjük a rák keletkezésének okát, és kifejlődésének minden fázisát, lehet-e rákmegelőzésről beszélni, s ennek az érdekében szervezett intézkedéseket tenni ? Egyes daganatféleségek területén — mint például a női nemiszervek, az emlő, a bőr és a látható nyálkahártyák megbetegedése esetében — a daganat kifejlődésének egyes fázisai, a rákmegelőző állapotok, a korai rákok igen jól ismertek, és éppen ez képezi a szűrőmozgalom elméleti és szakmai alapját. Budapesten 1966-ban összesen 91 970, tehát majdnem százezer 30 — 69 év közötti, úgynevezett rákkorban levő nőnél végeztek onkológiai szűrővizsgálatot. Ez a főváros rákkorban levő női lakosságának 15,9 százalékát teszi ki. A szűrővizsgálat eredményeként, a nemzetközi és a hazai irodalomban található adatoknak megfelelően, igen sok korai stádiumban levő daganatot vagy rákmegelőző állapotot fedeztek fel. A Fővárosi Tanács Egészségügyi Osztályának munkaterve szerint a harmadik ötéves terv végéig, 1970-ig, különböző szervezeti intézkedések bevezetésével el akarjuk érni, hogy a főváros veszélyeztetett korban levő női lakosságának legalább a fele részesüljön onkológiai szűrővizsgálatban. Ehhez — az onkológiai hálózat és a gondozók fejlesztésén kívül — szükséges a lakosság öntevékenysége, valamint az egészségügyi felvilágosítás és a propaganda segítsége is. A főváros különböző egészségügyi intézményeiben komoly szakmai kutatómunka folyik egy olyan szűrővizsgálati módszer kidolgozására, amely a férfi lakosságot elsősorban érintő tüdő-és gyomorrák korai felismerésére alkalmas. Nem kilátástalan a rák gyógyítása Az 1966-os Tokiói Rákellenes Világkongreszszus igen széles körben foglalkozott a daganatos betegségek úgynevezett komplex terápiájával, amely a sebészet és a sugárterápia, valamint a kemoterápia együttes alkalmazásával veszi fel a küzdelmet a rosszindulatú daganatok ellen. A sebészet, a sugár- és kemoterápia a daganatos megbetegedések gyógyításának együttes eszköze. E kezelési mód eredményei jobbak, vagy lényegesen jobbak, mint az úgynevezett egyedi terápiáé; a fővárosi kórházak legtöbbjében sikeresen működnek az ún. onkológiai konzultációs bizottságok — team-ek —, amelyek együttesen, kollektív konzultáció alapján döntenek a daganatos beteg kezeléséről. Csodaszer, vagy minden esetben egyformán ható kezelés a daganatos betegségekre nincs, a gyógyítás eredményei azonban állandóan javulnak, és a helyesen összeállított komplex terápia még súlyosabb esetekben is évekre visszaadhatja a beteg egészségét. Merre tart a sugárterápia? A radio-terápiának az utóbbi évtizedekben mind nagyobb jelentősége van a daganatos betegségek gyógyításában. Űj, nagy teljesítményű, ún. ultrafeszültségű sugárforrásokat (kobaltágyú, betatron) hoztak létre, azonkívül új sugárterápiás módszereket vezettek be a rosszindulatú daganatok gyógyításában. A nukleáris orvostudomány a radioaktív izotópokat használja fel ezen betegségek diagnózisában és terápiájában. A fővárosban 1970-ig egy nagy teljesítményű betatron, egy cézium-ágyú és 4 kobaltágyú, a fővárosi kórházakban diagnosztikus és terápiás célú izotóp-laboratóriumok működnek majd. A röntgen-terápiás készülékeknek továbbra is nagy jelentőségük van egyes daganatféleségek terápiájában, így például a vérképzőszervi daganatok, és a műtét utáni besugárzások esetében. Ezekkel valamennyi fővárosi kórház rendelkezik. A daganatok kemoterápiájáról Ilyen próbálkozások a legrégibb időktől ismeretesek az orvostudományban. Rendszeres kutatómunka azonban csak 20 — 30 éve indult meg ezen a területen; különösen fehérvérűség esetén észleltek állatkísérletekben és humán beteganyagon jó eredményt. A legsikeresebbek a férfiak prosztata-rákjánál a női hormonnal történő kezelések, amivel 3 — 5 — 10 éves tünetmentességet és számos betegnél gyógyulást is sikerült elérni. A kemoterápiának számos új útja közül az ígérkezik a legeredményesebbnek, amikor a daganatot ellátó véráramba juttatjuk a gyógyszert, amely az áramló vérben elbomlik és így csak a daganatra fejt ki hatást. A hazai kemoterápiás kutatás már eddig is figyelemreméltó eredményekhez vezetett. Több olyan gyógyszer került ki laboratóriumainkból, amelyek világszerte ismertekké váltak. Ezek között a legjelentősebbek a cukor-származékok; közülük is a mannit-, mustár- és brómszármazékok váltak be legjobban. A fenti szakmai meggondolásból kiindulva a daganatos betegségek kemoterápiáját a fővárosi kórházak belgyógyászati osztályain kívánjuk végeztetni. Az eredményes küzdelem elengedhetetlen feltétele a gyógyult betegek gondozása, időnkénti ellenőrző vizsgálata, mert a daganatos betegségeknél gyakori a visszaesés, a recidiva. Három fronton folyik a harc a rák ellen: 1. az elméleti rákkutatás, mely a rák okának, kifejlődésének, anyagcseréjének problémájával — úgynevezett alapkérdések megoldásával — foglalkozik; 2. újabb gyógyeljárások, műtéti, radiológiai, kemoterápiás vagy egyéb új módszerek bevezetése s ezek együttes — úgynevezett komplex alkalmazása; 3. a rák megelőzése és a korai diagnosztika, amely az egészségügyi szervezés módszerével kíván eredményesen küzdeni a rák ellen. Dr. Kárpáti György az orvostudományok kandidátusa Az Onkológiai Intézet „Rotacert" kobaltágyúja (a Medicor Müvek gyártmánya) igen jelentős fegyvere a korszerű sugárterápiának (MTI Fotó — Fényes Tamás felvétele) 23