Budapest, 1967. (5. évfolyam)

6. szám június - Mándy Iván — Gink Károly: A Teleki

DISZNÓFALVA. Két városrész is megkapta ezt a nevezetet. Az egyik a X. Ker. Kőbánya volt, sok sertéshizlaldája miatt (1900). A másik Újpest határterülete, ugyancsak, nagy sertéshizlaló telepe miatt. (1900) DOB UTCA, A nem egyenes üzleti eljárás neve volt. Ered'jte az volt, hogy a régi Dob utcában nagyon sok zugkereskedő működött, kapuk alatt, lépcsőhá zakban adtak-vettek, és bizony eközben nem minden ment simán és szóváltás nélkül. A még jötétebb üzlet neve „három dobutca" volt (ti. a Dob utca régi neve — Drei-Drommel ?asse — után). DONAUJÉGER. A budapesti Duna-parton lebzselő naplopók régi neve (1760). A német Donau- Duna és a német Jager-vadász szavakból, mert ezek a dologtalan emberek ott vadásztak a parton. Hogy mire ? Siklóssy László: A régi Budapest erkölcse című munkájában (1922) ad erre választ : „A Gellértalja férfilakói voltak az ún. Donaujägerek, akik dunamenti kunyhójukból lestek az akkor még szabályozatlan Duna árját, s abból fát, szénát, gazdátlan csónakot, emberi hullákat halászgattak ki." DUNAPARTIZÁN. A második világháború legvégén a régi életet folytatni kívánó ficsurak gúnyneve volt, akik, míg a harctereken a partizánok küzdöttek népük felszabadításáért, ők a régi életet akarták folytatni, amint az a háború alatt abbamaradt, ök gunyoros értelemben viselték a „partizán" elnevezést, mert inkább csak a nők körül partizánkodtak. A Pesti Posta élclap 1944-ben rajzban is gúnyolta ezeket, akik akkor a divatos „tűzoltósisak" elnevezésű dús hajviselettel páváskodtak. DUNAGYÖNGYE. A pesti csapviz neve a régen ismert és kedvelt „Budagyöngye" nevű borfajta után (1900). Említsük itt meg, hogy a pesti csapvíz kiérdemelte a „falmelléki" elnevezést is, nyilván az ismert érmelléki borok analógiájára. DURUNGOZÓ. Lakótelep a XI. Galvani és Andor utca között, a Kábelgyár környékén (1958). Az elnevezésben célzás érződik a verekedéseket látott kültelki vidékre. Az ilyen kültelki települést több helyen „bicskadobáló"-nak is nevezik. DÜHÖNGŐ. Több külváros és elhanyagolt városrész kapta ezt a nevet. Többek között így nevezték a Hungária körút és Százados út közötti barakktelepet is (1930), ugyanígy a régi Gubacsi úti állami lakótelep is (1930). Ujabban Kispest, Pesterzsébet, valamint a város beépített területei között elterülő dombok, homokbányák is ezt a nevet viselik. DZSUMBUJ. Általában kültelki rész neve. De régebben így nevezték a Haller téri piac környékét (1930) és a IX. Kén utca és Vágóhíd területét is. Valószínűleg a „dzsungel" és a,,lebuj "kereszteződés szüleménye a szó. DZSUNGEL. A Városliget és a Népliget régi neve volt. (1930) De a bűnözők egy-egy olyan városrészt is neveztek így, ahol a sok bűnügy miatt a rendőrség gyakran megjelent. ECSERI. A „Teleki" évtizedes rangját és hírét az ócskáspiac kitelepítésével (1950) az „ecseri" vette át, amely köztudomásúan az Ecseri úton berendezett új ócskáspiacot jelentette. De a gyorsütemű városfejlesztés nem hagyott időt az „ecseri' nek újabb hagyományokra, tovább költözött az ócskáspiac. ELÖEVŐ. A régi pesti utca látványossága volt. A gyengén menő éttermek kirakatablaka mellé a vendéglős nagy étvágyú embert szerződtetett, aki remek étvággyal ette sorba a fogásokat. Persze, az utcai bámészkodók ilyenkor csoportosan megálltak, megjegyzésekkel kísérték az ablak mögötti vonzó mutatványt — és állítólag volt, aki kedvet kapott és betért ebédelni. EMELETES PARASZT. Ma már csak ünnepségeken látni nagy ritkán lovasrendőrt. A régi Pesten minden forgalmasabb utcasarkon lovasrendőr irányította a forgalmat, és természetesen gyalogosrendőrök mellett („mihaszna andrás") ők is megkapták a pesti nyelvtől a magukét. Tegyük hozzá, hogy a lovasrendőrök a tüntetéseknél kardlapozták az embereket, és így még nagyobb számban vívták ki az ellenszenvet, mint gyalogos társaik. MEGNYÍLT ÓZ ÚJJÁALAKÍTOTT KÉPKERET BOLT ÁLLANDÓ KIÁLLÍTÁS! KERETEZETT MŰVÉSZI REPRODUKCIÓK ÁRUSÍTÁSA. FÉNYKÉPEK, TABLÓK, FESTMÉNYEK BEKERETEZÉSE. H^^SS^SSS 43