Budapest, 1967. (5. évfolyam)

6. szám június - Dr. Fónyad Ernő: Egyetemi város a Duna partján

ről: „Ha láttál szerencsétlent, kit nagy életveszély szavától megfosztott, ki hosszú évek során érzel­meinek és gondolatainak fájdalmas némaságát tű­ré, szenvedé, és láttad őt abban a pillanatban, mikor szerencsés esemény következtében meg­oldott nyelvén az első hang ismét megszólamlott — akkor lehet némi fogalmad arról a felgerjedés­ről és túláradozó örömről, mely keblünket eltöl­té, midőn intézetünkben a tudomány igéje ismét magyar ajkakról, magyar szóval lőn hirdetve." A Polytechnikumnak Budáról Pestre helyezé­se sok nehézségbe ütközött. A kérdés szinte állan­dóan ott szerepelt az országgyűlés napirendjén. Keserves esztendők után azonban reménység töl­tötte el a szíveket. Most már nemcsak azzal a problémával foglalkoztak, hogy hová, milyen épü­letbe kerüljön a József Polytechnikum, hanem az­zal is, hogy korszerű szervezetet kapjon és egye­temi rangra emelkedjék. Erre 1871-ben került sor. Eötvös József 1870 áprilisában terjesztette az országgyűlés elé törvényjavaslatát a „József Műegyetem újjászervezéséről, mint az országban levő állami egyetemekkel egyenlő állású tudomá­nyos tanintézetről". Eötvös javaslatának indokolása figyelemre mél­tó: „Miután a műegyetemen mathematikai és minden természettani tudományok a vizsgálódás épp oly magaslatán és épp oly szabad tudomá­nyos módszerrel adatnak elő, mint általában min­den tudomány az egyetemen, miután a mérnöki és technikai életpályákra épp oly tudományos kép­zettséget és képesítettséget (habilitáció) kell az illetőknek szerezhetni a műegyetemen, mint p. o. a jogi és az orvosi pályákra készülőknek az egye­temen ; s miután ezeknél fogva a külföldi műegye­temek is az egyetemekkel egyenrangú tanintéze­tekiil szerveztetvék és tekintvék: célszerűnek lá­tom, hogy a törvényben mondassák ki a műegye­temnek az állam többi egyetemeivel egyenlő állá­sa és hogy azután az mint műegyetemi főtanoda szerveztessék." 1902-ben kezdték meg a Lágymányoson azt a hatalmas építkezést, amely hosszú időre méltó otthont biztosított a műszaki tudományok okta­tásának. Az épületeket a műegyetem neves épí-Atadás előtt egy új előadóterem (MTI fotó — Bar a Évről évre újabb épületekkel bővül a Duna-parti egyetemi város. Az 1000 személyes diákotthon. Tervezők: Kisdi Pál és Perezel Dénes. Épült 1966-ban tészprofesszorai: Czigler Győző, Hauszmann Ala­jos, Peez Samu tervezték és építették. Ez a Mű­egyetem, kiváló professzorainak korszerű és ma­gasszínvonalú oktatásával, Európa-szerte elisme­rést és megbecsülést szerzett. A legkiválóbbak ne­vét is lehetetlen itt felsorolni, mégis, néhányat meg kell említenünk. A Műegyetem professzora volt Kherndl Antal, a hídépítéstan elméleti alapjait képező grafoszta­tika meghonosítója, az első Erzsébet-híd mereví­tő tartószerkezetének tervezője. Bánki Donát a karburátor és a Bánki-turbina világhírű feltaláló­ja. Zipernovszky Károly a transzformátor egyik István felvétele) feltalálója. König Gyula és Kürschák József, az Európa-szerte ismert matematikusok is itt tanítot­tak. Szily Kálmán a kísérleti fizika, Schafarzik Ferenc a geológia, Sigmond Elek a mezőgazdasá­gi kémia, Zemplén Győző az elméleti fizika, Ilos­vay Lajos a kémia, Jáky József a talajmechanika, Oltay Károly a geodézia, Zemplén Géza és Varga József a kémia, Schimanek Emil és Pattantyús Á. Géza a gépészet neves professzorai. Itt taní­tott Steindl Imre építésztanár, az Országház épí­tője, Hauszmann Alajos, több középület, a Kúria és a New York-palota, a Műegyetem új épületei­nek tervezője, és Schulek Frigyes, a középkori épü­letek jeles restaurátora. Nevéhez fűződik a Má­tyás-templom helyreállítása, a Halászbástya és a Jánoshegyi kilátó tervezése. A Műegyetem híres tanítványai közül meg kell említenünk Kandó Kálmánt, aki a nagyfeszültsé­gű háromfázisú és az 50 periódusú fázisváltós rendszer megalkotója. Jendrassik György a gáz­turbinatechnika úttörője és a négyütemű, komp­resszió nélküli, előkamrás, ún. Ganz-Jendrassik­motor feltalálója. Kármán Tódor, a világhírű mérnök-fizikus a repüléstechnika és a balliszti­kus rakéták területén végzett úttörő munkát. A második világháborúban súlyos pusztuláso­kat szenvedett a Műegyetem. Romtérfogata meg­haladta a 100 000 légköbmétert. Újjáépítésére megmozdult az egész ország. É6-az elmúlt két év­tized alatt nemcsak a régi épületeket bővítették, korszerűsítették, hanem új és modern, 8-10 eme­letes épületekkel biztosították az oktatás és a ku­tatás fejlődését. A Duna-parti egyetemi város, a Műegyetem, tovább épül. És mivel lassan már szűk lesz a Sza­badság- és Petőfi-híd közötti hely — délre, az ösz­szekötő vasúti híd felé tekint. . . Gondolni kell a következő évtizedekre is! Már 1967 jelentős dá­tum a budapesti Műegyetem történetében: a kö­zel 15 esztendővel ezelőtt — 1952-ben — az épí­tész és mérnöki kar kiválásával önállósult Épí­tőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem vissza­tér az ősi Alma Materhez. Az egyesüléssel sok probléma megoldódik, illetve egyszerűbbé válik, hiszen egy fedél alatt és egy irányítás mellett egészségesebb, normálisabb az élet. A Budapesti Műszaki Egyetem a legnagyobb universitas lesz hazánkban, és európai viszonylat­ban is a nagyok közé tartozik. Az erők koncent­rálása feltétlenül jó hatással lesz az egyetemi ok­tatás és kutatás, valamint a műszaki tudományok fejlődésére.

Next

/
Thumbnails
Contents