Budapest, 1967. (5. évfolyam)

6. szám június - Dr. Fónyad Ernő: Egyetemi város a Duna partján

ről: „Ha láttál szerencsétlent, kit nagy életveszély szavától megfosztott, ki hosszú évek során érzelmeinek és gondolatainak fájdalmas némaságát tűré, szenvedé, és láttad őt abban a pillanatban, mikor szerencsés esemény következtében megoldott nyelvén az első hang ismét megszólamlott — akkor lehet némi fogalmad arról a felgerjedésről és túláradozó örömről, mely keblünket eltölté, midőn intézetünkben a tudomány igéje ismét magyar ajkakról, magyar szóval lőn hirdetve." A Polytechnikumnak Budáról Pestre helyezése sok nehézségbe ütközött. A kérdés szinte állandóan ott szerepelt az országgyűlés napirendjén. Keserves esztendők után azonban reménység töltötte el a szíveket. Most már nemcsak azzal a problémával foglalkoztak, hogy hová, milyen épületbe kerüljön a József Polytechnikum, hanem azzal is, hogy korszerű szervezetet kapjon és egyetemi rangra emelkedjék. Erre 1871-ben került sor. Eötvös József 1870 áprilisában terjesztette az országgyűlés elé törvényjavaslatát a „József Műegyetem újjászervezéséről, mint az országban levő állami egyetemekkel egyenlő állású tudományos tanintézetről". Eötvös javaslatának indokolása figyelemre méltó: „Miután a műegyetemen mathematikai és minden természettani tudományok a vizsgálódás épp oly magaslatán és épp oly szabad tudományos módszerrel adatnak elő, mint általában minden tudomány az egyetemen, miután a mérnöki és technikai életpályákra épp oly tudományos képzettséget és képesítettséget (habilitáció) kell az illetőknek szerezhetni a műegyetemen, mint p. o. a jogi és az orvosi pályákra készülőknek az egyetemen ; s miután ezeknél fogva a külföldi műegyetemek is az egyetemekkel egyenrangú tanintézetekiil szerveztetvék és tekintvék: célszerűnek látom, hogy a törvényben mondassák ki a műegyetemnek az állam többi egyetemeivel egyenlő állása és hogy azután az mint műegyetemi főtanoda szerveztessék." 1902-ben kezdték meg a Lágymányoson azt a hatalmas építkezést, amely hosszú időre méltó otthont biztosított a műszaki tudományok oktatásának. Az épületeket a műegyetem neves épí-Atadás előtt egy új előadóterem (MTI fotó — Bar a Évről évre újabb épületekkel bővül a Duna-parti egyetemi város. Az 1000 személyes diákotthon. Tervezők: Kisdi Pál és Perezel Dénes. Épült 1966-ban tészprofesszorai: Czigler Győző, Hauszmann Alajos, Peez Samu tervezték és építették. Ez a Műegyetem, kiváló professzorainak korszerű és magasszínvonalú oktatásával, Európa-szerte elismerést és megbecsülést szerzett. A legkiválóbbak nevét is lehetetlen itt felsorolni, mégis, néhányat meg kell említenünk. A Műegyetem professzora volt Kherndl Antal, a hídépítéstan elméleti alapjait képező grafosztatika meghonosítója, az első Erzsébet-híd merevítő tartószerkezetének tervezője. Bánki Donát a karburátor és a Bánki-turbina világhírű feltalálója. Zipernovszky Károly a transzformátor egyik István felvétele) feltalálója. König Gyula és Kürschák József, az Európa-szerte ismert matematikusok is itt tanítottak. Szily Kálmán a kísérleti fizika, Schafarzik Ferenc a geológia, Sigmond Elek a mezőgazdasági kémia, Zemplén Győző az elméleti fizika, Ilosvay Lajos a kémia, Jáky József a talajmechanika, Oltay Károly a geodézia, Zemplén Géza és Varga József a kémia, Schimanek Emil és Pattantyús Á. Géza a gépészet neves professzorai. Itt tanított Steindl Imre építésztanár, az Országház építője, Hauszmann Alajos, több középület, a Kúria és a New York-palota, a Műegyetem új épületeinek tervezője, és Schulek Frigyes, a középkori épületek jeles restaurátora. Nevéhez fűződik a Mátyás-templom helyreállítása, a Halászbástya és a Jánoshegyi kilátó tervezése. A Műegyetem híres tanítványai közül meg kell említenünk Kandó Kálmánt, aki a nagyfeszültségű háromfázisú és az 50 periódusú fázisváltós rendszer megalkotója. Jendrassik György a gázturbinatechnika úttörője és a négyütemű, kompresszió nélküli, előkamrás, ún. Ganz-Jendrassikmotor feltalálója. Kármán Tódor, a világhírű mérnök-fizikus a repüléstechnika és a ballisztikus rakéták területén végzett úttörő munkát. A második világháborúban súlyos pusztulásokat szenvedett a Műegyetem. Romtérfogata meghaladta a 100 000 légköbmétert. Újjáépítésére megmozdult az egész ország. É6-az elmúlt két évtized alatt nemcsak a régi épületeket bővítették, korszerűsítették, hanem új és modern, 8-10 emeletes épületekkel biztosították az oktatás és a kutatás fejlődését. A Duna-parti egyetemi város, a Műegyetem, tovább épül. És mivel lassan már szűk lesz a Szabadság- és Petőfi-híd közötti hely — délre, az öszszekötő vasúti híd felé tekint. . . Gondolni kell a következő évtizedekre is! Már 1967 jelentős dátum a budapesti Műegyetem történetében: a közel 15 esztendővel ezelőtt — 1952-ben — az építész és mérnöki kar kiválásával önállósult Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem visszatér az ősi Alma Materhez. Az egyesüléssel sok probléma megoldódik, illetve egyszerűbbé válik, hiszen egy fedél alatt és egy irányítás mellett egészségesebb, normálisabb az élet. A Budapesti Műszaki Egyetem a legnagyobb universitas lesz hazánkban, és európai viszonylatban is a nagyok közé tartozik. Az erők koncentrálása feltétlenül jó hatással lesz az egyetemi oktatás és kutatás, valamint a műszaki tudományok fejlődésére.