Budapest, 1967. (5. évfolyam)

5. szám május - Sebestyén Tibor: Chandigarh

A Főváros életéből A budapesti színházakban 1966-ban 5533 előadás volt; legnagyobb teljesítmény a Bábszínházé, ahol 1435 alkalommal gördült fel a függöny. A Fővárosi Gázművek több mint 300 ezer gázfogyasztót keres fel a tavasszal, és mintegy félmillió készüléket felülvizsgál. A 110. évfordulóját ünneplő vállalat nagy feladatául tűzte ki, hogy végrehajtja a budapesti kalóriaemelés első ütemét. A gáz négyezres kalóriaértékét ötezerre emelik a fővárosban. A 220 ezer munkaórát igénylő térképezést és karbantartást a Gázművek 120 tapasztalt szerelője végzi. A KPM Közúti Főigazgatósága már megkezdte az M. 1-es és M. 7-es út budapesti bevezető szakaszának korszerűsítését. 1966-ban a Fővárosi Tanács egészen a Villányi útig korszerűsítette a Budaőrsi utat, az autópályát azonban tovább kell vezetni a belvárosba, ezért szélesítésre, átépítésre szorul a Hegyalja út: az Alkotás utcától a Sánc utcáig négy nyomvonalú lesz a pálya. Többhelyütt, elsősorban a mellékutcák torkolatánál, kitérőket is létesítenek, osztott sávval azonban nem tudják elválasztani, mert ez még további útszélesítést követelne, s így még nagyobb területeket kellene kihasítani az utat szegélyező villák előkertjeiből. A szélesítés érdekében nem bontják meg a Gellérthegy oldalát, hanem a tabáni sportpálya mellett húzódó makadám utat veszik igénybe. Át kell építeni a Soroksári utat is, ugyanis a nyugatról és északról érkező gépkocsik dél és kelet felé a Soroksári úton haladnak, amely az E 5-ös, az Európán át húzódó nagy nemzetközi út egyik szakasza. Á Soroksári utat a Tinódi utca és a Hámán Kató utca között bővíteni kell, mert rendkívül szűk. A Duna-parti teherpályaudvar területéből hasítanak ki egy tizenegy méter széles sávot, s itt fektetik le a közúttól elkülönített villamospályát. A rádió és televízió működésének 1966-os évi műszaki mérlege szerint a Magyar Rádió adóállomásai a múlt évben 6 677 000 perc időtartamú műsort sugároztak. Ebből mindössze 489 perc volt a műsorkiesés, túlnyomórészt időjárási okok miatt. Bár ez igen jó eredmény, a szakemberek korántsem elégedettek, s már készül a lakihegyi új rekonstrukció, amely tovább csökkenti a hibalehetőségeket. A rekonstrukció során az eddigi 130 kw-os adótorony, illetve a 36 kw-os tartalékadó összes teljesítményét 300 kw-ra növelik. A Csepel Motorkerékpárgyárban üzembe helyeztek egy új szalagot, amelyen az eddigi másfél óra helyett 40 perc alatt haladnak végig a motorkerékpár alkatrészek. Ez alatt az idő alatt egy speciális berendezés megfesti, s meg is szárítja az alkatrészeket. Az 1967-es télen október végétől március elejéig 25 ezer m» sózott homokot szórtak Budapesten a síkos főútvonalakra. A Fővárosi Köztisztasági Hivatal gyorsmérlege szerint — bár az idén kevesebb volt a hó, mint tavaly — a leszórt homok sokkal több volt, mint az előző télen. Március 6-tól a Köztisztasági Hivatal nagytakarítást rendezett, az első szakaszban 50 söprő, locsoló, 27 mosó és 25 szállítórakodó gép indult rohamra a tisztaságért. Új típusú taxihívó jelzőberendezés első példányát szerelték fel a Verseny utca elején. Ha nincs az állomáson taxi, az utas telefonérme bedobásával, tárcsázás nélkül kérhet kocsit. A készüléken két lámpa működik. Ha a központ nem küldhet kocsit, kigyullad a piros, ha igen, akkor zöld lámpa jelzi, hogy az utas várjon, hamarosan megjön a taxi. Ha az új rendszerű taxihívó beválik, a város több pontján is felállítják majd. A Fővárosi Kertészeti Vállalat százéves évfordulóját ünnepli. Ebből az alkalomból 1967. augusztus 20-ra átépítik a Jászai Mari téri parkot, s a helyén korszerű játszóteret létesítenek. Segítséget nyújtanak a családiház-építőknek: A családi ház kertje címmel bemutatót tartanak a Vérmezőn, dísz- és gyümölcsös kertet építenek. A Népköztársaság útján virágszalon nyílik, ahol rendszeresen bemutatják a dísznövény-ritkaságokat és azok alkalmazását a lakásban. A Fővárosi Végrehajtó Bizottság határozatot fogadott el, hogy az V. kerületben a Perc-köz, a József Attila utca, az Október 6. utca és a Mérleg utca által határolt névtelen teret Hild Józsefről, nagy klasszicista építészünkről nevezik el. Az új elnevezés nemcsak Hild Józsefnek állít emléket, hanem apjának, Hild Jánosnak is, aki fővárosunk első átfogó rendezési tervét készítette. Az Iparművészeti Múzeum mai magyar keramikusok alkotásaiból álló 120 darabos gyűjteményt kapott a Művelődésügyi Minisztériumtól. A kerámiákat a Siklósi várban megnyíló modern kerámia kiállításon mutatják be először. A budavári Tárnok utca 12. számú épületének helyreállításánál a Fővárosi Műemlék Felügyelőség szakkutatói XVIII. századbeli falfestményekre bukkantak, sőt, azt is megállapították: az épület már a török világ előtt is állt és középkori budai patika volt. Megtisztították a falakat és feltárták azokat a kürtőket, tűzhelyeket, amelyekben évszázadokkal ezelőtt a hajdani budavári patikáriusok gyógyszereiket keverték. A régi oklevelek szerint a mai Tárnok utcában helyezkedett el a patikusok sora. Több mint két évszázada áll a helyén Óbuda egyik legbecsesebb műemléke, a híres Flórián szobor. Nemrég restaurátor-műhelybe került, ahol Görömbey Imre szobrászművész restaurálja a népszerű szobrot. A Kerepesi úti temetőben február 28-án felavatták a történelmi festészet neves képviselőjének, Madarász Viktornak a síremlékét. A Magnezitipari Művek Kerámia és Tűzállóanyag Gyárában négymillió forintos költséggel földgáztüzelésre állították át az eddig széntüzeléssel működő kemencéket. Az átállás három hónaponként négyszázezer forintot takarít meg a gyárnak. Arany János születésének 150. évfordulója alkalmából a Magyar Tudományos Akadémia március 2-án emlékülést rendezett, amelyet Rusznyák István, az MTA elnöke nyitott meg. Ünnepi beszédet Sőtér István akadémikus mondott. Ugyancsak Arany születésnapjának alkalmából az Akadémia, az írószövetség, a Magyar Irodalomtörténeti Társaság, a Petőfi Irodalmi Múzeum és a Művelődésügyi Minisztérium közös koszorúzási ünnepséget rendezett március 2-án a Múzeum kerti Arany szobornál. Emlékbeszédet Juhász Ferenc mondott. Ugyanezek a testületek délben 12 órakor kivonultak a Kerepesi temetőbe, ahol megkoszorúzták Arany János sírját. Egy kisebb községet fel lehetne építeni azokból a díszletekből, amelyeket a Színházak Központi Műtermei készítettek az elmúlt esztendőben a budapesti színházak, művelődési otthonok és művészeti együttesek produkciói számára. 1966-ban 37 ezer m2

-nyi kulissza épült ezekben a műtermekben, összesen 55 új színdarabhoz. Köztük kuriózumnak számít egy hatalmas vihartól romba dőlő kastély, amelynek leomlását láttatni kellett a nézőkkel. Az összecsukható díszlettel élethű összeomlást lehet produkálni — a színpadtechnikai alkotás mozgatása azonban annyira igénybe vette a műszaki dolgozókat, hogy a Nemzeti Színház történetében először a darab végeztével ők is felsorakoztak a vasfüggöny előtt, megköszönni a közönség tapsait. A díszlet Bakó József tervező munkája és Sean O'Casey Bíborpor című darabjához készült. Márciusban és áprilisban két jelentős emlékművel gazdagodott fővárosunk. A Kun Béla téren avatták fel a Tanácsköztársaság emlékművét, homlokzati részén a magyar proletárforradalom három kimagasló alakjának monumentális domborművével. Kun Béláét Olcsai Kiss Zoltán, Szamuely Tiborét Farkas Aladár és Landler Jenőét Herczeg Klóra szobrászművészek mintázták. Az emlékmű architektúráját Gádoros Lajos építész, a Budapesti Műszaki Egyetem tanára tervezte. A Vérmezőn, az Attila út közelében az április 4-i-felszabadulási ünnep alkalmából avatták fel a Budapestért vfvott harcokban hősiesen helytállt Budai önkéntes Ezred emlékművét, Szabó Iván szobrászművész alkotását, amely hatalmasan felnagyított alakjával egy gránát repeszdarabját juttatja emlékezetünkbe. A művész erre a felületre egyik oldalon egy kézigránátot dobó alakot, másik oldalon egv halott katonát és az azt gyászoló nő alakját mintázta nemes egyszerűséggel. (Birgis Árpád felvitelei)