Budapest, 1967. (5. évfolyam)

5. szám május - Bertalan János: Közel a kétmillióhoz

A Katona József Színház <MTI Fotó • Gere László) készült magyaros városháza nemes arányaival, díszes nagytermében Székely Bertalan freskóival sok látogatót gyönyörködtet. Barokk s főként romantikus. szecessziós épületek sokasága magyarázza a városkép lüktető nyugtalanságát. Végül is szóljunk Kecskemét szépségének legfőbb forrásáról: a táj és az ember küzdelmes századokban kialakult barátságáról, harmóniájáról. Egykor tanyákat. termőföldeket nyelt el az áradó víznél veszedelmesebb pösze-homok. S ma minden lépésnél, útkanyarulatnál az alakító, formáló, természetidomító emberi munka csendes diadalának örvendezhetünk. A kertté szelídülő homokföldeken, a tanyavilágban napjainkban is jóval többen élnek, mint sok járási székhelyen. Hála a töméntelen fának, virágnak: a városban is a rónák szelét érzi az ember. A változások irányát, ütemét szemléletesen példázza a sétahelyként kedvelt Műkert. A hajdani birkalegelőn a szabadságharc után csemetekertet telepítettek. A XX. század első évtizedében odaköltöző művészek — Iványi-Grünwald Béla, Hermann Lipót és társaik — bizonyították, hogy ez a vidék szellemi javakat is teremthet. A kecskeméti ének-zenei iskola hírét már a tengeren túl ís ismerik. Fáradhatatlan vezetője, Nemesszeghy Lajosné az intézményt alapító Kodály Zoltán legközelebbi munkatársai közé tartozott, s az ő elgondolásai, tanácsai szerint irányította a már méltán nemzeti értékeink között számontartott iskolát. Óvjuk, sorsát féltőn vigyázzuk, hogy a Tanár Úr tanításai tovább éljenek és hassanak falai között. Itt minden Kodály Zoltánra, Kecskemét hű fiára emlékeztet, aki annyi emlékezetes órát és napot töltött itt. NéhánY esztendeje útikalauzt Írattak az ország hetedik városáról, Bács-Kiskun megyeszékhelyéről. Kedv és pénz fogytával íróasztalfiókba került a kézirat. Amikor újból elővették, kiderült, hogy néhány év alatt elavult. Szó sem esik benne az ezerszáz családnak kényelmes otthont nyújtó Leninvárosról, a kenyérgyárról, a hűtőházról, az autóbuszpályaudvarról. A szerző panaszkodik a poros, sáros utcák miatt. Hol vagyunk már ettől? Pompás stadionja, Közép-Európa legmodernebb fedettuszodája, készülő hatalmas versenycsarnoka a sport fejlesztéséhez teremtett ideális körülményeket. Az Aranyhomok Szálló méltatása, az iparosítás sikereinek emlegetése közhelynek hat. A Zománcipari Művek fürdőkádjait, mosdóit, a Konzervgyár termékeit a félvilágon ismerik. Hidroglóbusok, magnetofonok készülnek a roppant költséggel korszerűsített és bővített üzemekben. Minden ötödik kecskeméti ember a felszabadulás után épített házban lakik. Három felsőfokú és hét középfokú tan-Az ezeregyszáz lakót befogadó Lemnváros (Vincze János felvétele) intézetben közel hatezren tanulnak. A gazdasági és a kulturális fejlődés vonzására évente nyolcszázzal gyarapodik a lakosság. Elkészültek a 17 emeletes irodaház, az új kollégiumok, a művelődési ház tervei. Az elmúlt években telepített több ezer holdas ültetvények jóizű szőlővel, barackkal hálálják meg a gondoskodást. Búcsúzóul Katona József szavaival kívánjuk: „Hagyja a sors késő századokig gyarapodásodat." Heltai Nándor KMtM a „mi mezővárosunkként" emlegeti. Földesurak csak átmenetileg birtokolták és ennek köszönhető, hogy sohasem szabdalták jobbágytelkekre. A török alatt és után a hatalmasok, valamint az időjárás viszontagságai elleni harcokban összeforrott nép soraiból kikerülő vezetők már a XVI században osztottak a szegények részére „városadománya kerteket". A sanyarú körülmények ellenére, a közvetlen feudáii: clr.yomás terheitől mentesülő, a táj által kialakított társadalmi szervezettségben élő szorgalmas, az önsanyargatásig takarékos, ésszerűen gazdálkodó népe nemcsak fenntartotta, hanem gazdagította az emberi élet lehetőségeit. A Városkép a legutóbbi időkig — falusias volt. Az utcákat a tűzvészek során elpusztult házak omladékával töltötték. A ma domináló, s éppen a régiség hangulatát árasztó összekapaszkodó térrendszer Lescár Péter és Kada Elek polgármesterek nagyvonalúságát dicséri. Az állattenyésztő városokra jellemzően kifelé szélesedő ót főutca már a középkori térképeken is megtalálható. Ezekből görbe, kanyargó utcák ballagnak a kijjebb-beljebb álló, behemót kun kerítéssel övezett házak rengetegébe. Minden utcának sajátos muzsikája, története, színe van. Meglepő, hogy a viszontagságok elienére valamenynyi építészeti stílus megtalálható a puszták egykori metropolisában. A többszöri átalakítás ellenére ma is felfedezhetők a gótika jegyei a ftrences és a református templomon. A Lechner Ödön tervei szerint A világhírűvé váll Ének-Zenei Általános Iskola és Gimnázium új épülete (MTI Fotó — Molnár Edit) Ezt a szép kovácsoltvas kaput — a város legrégibb templomának kertjében — Tiring er Ferenc, az 1920-as évek híres díszkovácsa készítette (MTI Fotó — Lajos György)