Budapest, 1967. (5. évfolyam)

4. szám április - Vedres József — Maros László: A Vasas életéből

KÖNYVEKRŐL Vörös Károly: PEST-BUDAI HÉTKÖZNAPOK Újabb érdekes kiadvánnyal lett gazdagabb fővárosunk történetével foglalkozó irodalmunk. Vörös Károly most megjelent könyve, a PEST-BUDAI HÉTKÖZNAPOK, négy egykori napló és emlékirat részleteinek tükrében mutatja be fővárosunkat a XIX. sz. első felében. A négy visszaemlékezés egymásutánisága és az idézett részletek ügyes megválasztása megismerteti az olvasóval azt a változást, ami fővárosunk életében a századfordulótól 1848-ig végbement. Mint Vörös Károly írja bevezetőjében, ez alatt a „43 év alatt a város lakosainak száma 51 ooo-ről 176 ooo-re nőtt." A lakosság növekedése is érzékelteti a változást, ami méginkább tükröződik a városkép gazdagodásában és szépülésében. Az igénytelen megjelenésű, provinciális, barokk város a század közepére rohamos gyorsasággal terjeszkedik, új külvárosok jönnek létre, amikkel már a többi európai nagyváros szintjére emelkedik. A könyv nemcsak a város életében bekövetkezett változásokra akarja felhívni a figyelmet, nemcsak házakat, középületeket akar bemutatni, hanem a társadalom különböző rétegéből származó négy ember segítségével (szegény joghallgató, borbélylegény, jómódú úriasszony, fiatal ügyvéd) felidézi a másfél évszázad előtti főváros mindennapjait. „... Ortzi báró kies kertjébe sétáltunk ..." Az első naplórészlet a századforduló körül Pestre került Ferenczy János joghallgató tollából származik. Naplója 1805 elejétől 1806 szeptemberéig a XIX. sz. eleji Pest-Budának mindennapjait mutatja be. Azt a várost tárja elénk, amely a napóleoni háború korában, a magyar feudalizmus válságának kezdetén az ország szellemi és politikai központja kezd lenni. A részlet a sajátosan városi életformára, életmódra jellemző vonásokat igyekszik kiemelni. „... Felfelé még puszta volt a Duna part..." Az alig tizenkilenc esztendős fiatal borbélylegény 1823 nyarán érkezik Pestre. Az itt töltött néhány hónapjáról szóló emlékezése a város tárgyi megismerését nem nagyon segíti elő. Érdekes az olvasó számára az, hogyan látta a várost, új lakóhelyét, a pesti mesterlegények életének hangulatát a vidékről jött legény, akinek látókörébe még csak az előnyös munkahely, a műhely és a kocsma fér belé. Ez eddig az első olyan írás, amelyet nem hivatásos tollforgató írt fővárosunkról. ,,... Visszajövet bementünk Emichhez .. A forradalom előtti Pest asszonyi szemmel — ez lehetne a következő naplórészlet címe. 1842 szeptemberétől 1843 májusáig tart. A 23 éves fiatalasszony írása a polgári élet és a szórakozás városát mutatja be, színházi esték és bálok hangulatában eleveníti fel. A család baráti társaságának köszönheti, hogy meglátja: a város a nemzeti irányú fejlődés központjává alakulhat ki. A város hétköznapjait sajátos asszonyi szemmel nézi. „A Szabadság terétől Kossuthnak mentek tisztelkedni .. A 26 éves Alexy Lajos ügyvédi szigorlatának letételére érkezik 1848 nyár végén a forradalom lázában élő fővárosba. Iparkodik megismerkedni a város reális életével. Pesten töltött ideje a forradalom történetének legjelentősebb időszakával esik egybe. A forradalommal rokonszenvező, az események iránt érdeklődő, de a teljesen kívülálló embert ismerjük meg feljegyzéséből. Naplója a forradalmi főváros mindennapjait tárja elénk. A könyv bevezetője és a naplók :lé írt rövid is-Pest-budai divat a múlt század közepén (Egykorú rajz) mertetők nagy segítséget nyújtanak az olvasónak a naplók értékelésében és megértésében. A könyv végén található 23 oldalas képmelléklet, képmagyarázat és jegyzetek szerves részei a műnek. A korabeli térképmellékleten a szerző bejelölte azokat a helyeket, amelyekről a naplókban szó esik. A Budapesti Történeti Múzeum „Emlékek Budapest múltjából" sorozatának jelen kis kötete pompás gazdagságával nagymértékben járul hozzá fővárosunk múltjának megismeréséhez. Morvái Pál A címoldalon levő képünkhöz 99 Török temető" a budai vár déli lejtőjén Buda 1686-os visszafoglalásának harcai közepette a császári táborban az ostromműveket és a sáncolási munkákat irányító hadmérnökök, a harcok szüneteiben kihasználva a nyugalmat, számos rajzot és vázlatot készítettek az ostromlott várról. Ezek a rajzok — amelyeknek rézmetszetként sokszorosított példányai a harcokról szóló híradások illusztrációjaként, vagy a török—magyar háborúkkal foglalkozó művek mellékleteiként jelentek meg Európa-szerte — Budát a legkülönbözőbb oldalakról ábrázolva mutatják be. A metszetek közül talán a legérdekesebb az a déli oldalról készült rajz, amelyet egy L. N. Hallart nevű hadmérnök nyomán M.Wenning metszett rézbe. Hallart rajzán a palotának már nagyrészt csak romjai meredeznek. A buzogánytoronynak csak csonkja áll, a nagyrondellán — a törökök „Bűjük frengi kuleszi"-jén — a bajorok által ütött hatalmas rés tátong. A rondella előtti körbefutó várároktól délre török temető elhagyott sírhantjai és kidőlt turbános sírkövei között kanyarognak a császáriak ostromárkai. A budai palota középkori épületmaradványainak és erődrendszerének helyreállítása nyomán megifjodott falak elmúlt századok hangulatát ébresztik a szemlélőkben. A véres ostrom helyén — a várhegy déli lejtőjén — ma zöldellő park díszlik, melynek fiatal fái és bokrai közül egy több évszázados öreg japán akác emeli magasra koronáját védőn terjesztve ki hatalmas ágait az előtte elterülő „török temető" szerényen meghúzódó turbános sírköveire. A mostani „temető" — melynek hantjai alatt valójában senki, lényegében azonban egy korszak emlékei nyugszanak — tulajdonképpen egy igen szerencsés rekonstrukciós kísérlet eredménye, amely a már rekonstruált hátteret felhasználva igyekszik a falak előtti terep XVII. századi állapotát — ha kis területen is —, de visszavarázsolni, egyaránt térben és hangulatában. Az elhelyezett sírkövek egy része a feltárások során a környező területen került elő, vagy a vár valamely épületének falából bontották ki azokat. A budai városkép ezzel a kis „török temető"-vel ismét egy színfolttal lett gazdagabb. Gerö Győző Művészeti könyvek A DREZDAI KÉPTÁR 1. XV—XVI. század 180, A DREZDAI KÉPTÁR 2. Modern Képtár 205, Feist, P. H.: PAUL CÉZANNE 170, FRANCIA MÚZEUMOK 255, Jahn, J.: MICHELANGELO 160, Langer, A.: PAUL GAUGUIN 170, A LOUVRE KÉPTÁRA. A XIX. századi művek 270, Read, H.: A MODERN FESTÉSZET 100, B. Supka Magdolna: ABA-NOVÁK VILMOS 76, H. Takács Marianna: SPANYOL MESTEREK 78, KAPHATÓK AZ EGYETEMI KÖNYVESBOLTBAN Budapest V., Kossuth Lajos utca 18 KMtM