Budapest, 1967. (5. évfolyam)

4. szám április - Vedres József — Maros László: A Vasas életéből

A főváros életéből a családos nők elhelyezése, ezért tanulmányozzák a bedolgozói rendszer bővítésének lehetőségét és készül az új jogszabály, amely megkönnyíti az otthon dolgozás elterjedését. Százéves fennállását ünnepelte február 21-én a magyar dohányipar. 1867-ben lett önállóvá, vált el az osztrákoktól az egykori Síp utcai dohánygyár, amely egy évszázaddal ezelőtt még csak 700 ezer cigarettát gyártott naponta. Az önálló magyar dohányipar erős fejlődésnek indult 1867 után; a mai dohányipar 1966-ban 20 és félmillió füstölnivalót juttatott naponta a fogyasztókhoz. A földalatti Fehér úti végállomásának tervét felülvizsgálta a Fővárosi Tanács szakbizottsága. Az eredeti tervtől eltérően az új végállomás a Kerepesi út, a Fehér út és a Nagy Lajos király útja keresztezésénél épül. Ugyanide autóbusz végállomást is terveznek és aluljáró rendszert építenek. A földalatti végállomása 80 méter hosszú lesz, a pillangó formájú tetőt acél oszlopok tartják. A terv dr. Rózsa László főtervező irányításával Máriáss László munkája. i Megtartották az 1967-68-as tanév pályaválasztási tájékoztatóját. Ebben az évben összesen 80 ezer gyereket vesznek fel országosan a szakmunkásképző intézetekbe, s ebből 22 ezer budapesti fiatal tanulhat szakmát. A Munkaügyi Minisztérium tantervei biztosítják, hogy hároméves szakmunkásképzés után kétéves ráépített tananyaggal érettségi bizonyítványt szerezhessenek a fiatalok. Ősztől a jelentkezők harmincszakmában válogathatnak, Budapesten száz ilyen osztály nyílik. Bejelentették, hogy Belgrád és Budapest sokoldalú együttműködéséről magyar és jugoszláv tanácsi vezetők egyezményt írnak alá. Ugyancsak a nemzetközi kapcsolatok bővülésének másik fontos eseménye a Budapesten februárban megnyílt „Stockholm, a vízreépült város" című kiállítás. Áprilisban Bécsben rendeznek tárlatot Budapest életéről és fejlődéséről, s a tárlat anyagát bemutatják Helsinkiben is, majd útnak indul Svédországba. A torontói nagyvárosok találkozójára népes magyar küldöttséget hívtak azzal az indoklással, hogy Budapest egészségügyi szervezete, a megelőző egészségügyi munka eredményei nemzetközi vonatkozásban is jelentősek és nagy érdeklődésre tarthatnak számot. A Várpalota nyugati szárnyában nagyjából kialakult az Országos Széchényi Könyvtár új otthonának helyet adó épület végleges képe. Elkészült a könyvtár hatalmas raktára, ahol négy millió kötet helyezhető el, s helyet biztosítottak a következő ötven év várható gyarapodásának is. Az olvasóterekben 550 látogató foglalhat helyet az egyszemélyes asztaloknál, s az olvasótér felett, a legfelső emeleten nyitott teraszú büfét építenek, hogy a könyvtárlátogatók gyönyörködhessenek a város panorámájában. Százhuszonöt fát és több mint száz, évtizedes bokrot telepítettek februárban a Gellérthegyről a város más parkjaiba. A fák költöztetésére a Hegyalja út szélesítése miatt kerül sor. Március első felében a régi fák és bokrok már a Döbrentei téren, a Rudas-fürdő mellett, a Tabánban, a Városmajorban és másutt várták a tavaszt. Marx, Ady és Zichy Mihály leveleivel gyarapodott az.év elejét! az Országos Széchényi Könyvtár. A könyvtár kézirattára 1966-ban 14 ezer új darabbal lett gazdagabb, s a felsoroltakon kívül a legújabb szerzemények között Hubay Jenő 2000 kéziratból álló hagyatéka is szerepel. A Fővárosi Építőipari Beruházó Vállalat februárban ünnepelte fennállásának tizedik évét. Egy évtized alatt több mint 45 ezer lakást, 796 tantermet, sok óvodát és bölcsődét építettek, s a vállalat szervezésével készült el 153 kilométer út, 103 kilométer vízcső, 50 km gázvezeték, 132 km csatorna és 44 km távfűtő vezeték. Az idén a vállalat irányításával megépül az ötvenezredik lakás. A fővárosi munkaügyi osztály vezetője, Szegedi Andor elmondotta, hogy Budapesten teljes a foglalkoztatás. Ez azt jelenti, hogy munkaképes korban minden pesti férfi dolgozik, a nőknek pedig 93 százaléka. Budapesten negyedévenként 50 ezer ember cserél munkahelyet. Nyolc-tízezer állást nem tudtak betölteni, nem volt elég jelentkező, a fővárosban a tartalékok lényegében kimerültek, a vidéki feláramlás csökkent. Viszont az is tény, hogy egy-két szakmában jelenleg nem tudnak minden jelentkezőnek azonnal helyet ajánlani. Gondot okoz Felbontották III. Béla és felesége, Antiochiai Anna 1898 óta a Mátyás templomban elhelyezett sírját. Az 1848-ban megtalált királysírokba annak idején a Nemzeti Múzeum elhelyezte leltári céduláit, s most részben ellenőrizni akarták, hogy a műkincseket a háború zűrzavarában nem lopták-e el, vagy a szakszerűtlen kezelés következményeként nem pusztultak-e el; másrészt a királyi maradványokat orvosi vizsgálat alá vetették, hogy valódiságukat megállapítsák. A vizsgálatok után különleges preparátummal konzerválták a két csontváz jobbfelét, hogy legalább ötven százalékban biztosan megmentsék az utókor számára, s hogy száz év múlva, ha a sír ismét agnoszkálásra kerül, megmaradjon a lehetőség a sokkal fejlettebb módszerekkel való vizsgálatokra. A maradványokat beszentelés után ismét a Mátyás templomban helyezték el, a királyi ékszereket pedig az év folyamán megnyíló nagy történeti kiállításon bemutatják. Budapest is csatlakozott az Europabus szervezethez. Ennek keretében az első körjárat: Budapest—Ljubljana, s az abbáziai járatot meghosszabbították Porecs, illetve Portorozsig. A másik körjárat Budapest—Dobogókő—Esztergom, visszafelé a Du nakanyar —Galyatető —Eger —Szolnok —Kecskemét, Bugac-puszta—Dunaföldvár—Siófok—Tihany, és végül ismét Budapest. Növekedett a kereső családtagok száma. 1963-ban száz háztartásra 167 dolgozó családtag jutott, jelenleg 173. Az eltartottak aránya éppen fordított: a négy évvel ezelőtti 173 nemkereső családtaggal szemben ma csak 167 hozzátartozóról kell gondoskodnia száz dolgozó családtagnak. Az egy keresőre jutó havi átlagos munkabér a fővárosban az 1963. évi 1686 forintról 1833 forintra emelkedett. A budapesti háziasszonyok a család jövedelmének többségét élelemre fordítják. Személyenként ez a kiadás havi 582 forintot jelent. A második helyen a ruházkodás áll 174 forinttal, majd a lakberendezési költségek 116 forintos tétellel. Művelődésre, szórakozásra 33 forintot költ egy budapesti lakos havonta. A személyenkénti húsfejadag a felmérések szerint 20 dekával csökkent, baromfihúsból viszont 12 dekával nőtt az 1963. évihez viszonyítva. Egy-egy budapesti a négy évvel ezelőtti 12 darab tojás helyett jelenleg havonta 15 tojást fogyaszt. 42 „Stockholm, a vízreépült város" műcsarnoki kiállításán a látogatók érdeklődéssel nézték a svéd főváros fejlesztésének terveit, makettjeit (MTI — Tormai Andor felvétele) Jan Muller: „Csókolózó pár", a Szépművészeti Múzeum „Bruegheltől Rembrandtig" című, a németalföldi mesterek két évszázados grafikai munkásságát bemutató kiállításán (MTI — Szebellédy Géza felvétele)