Budapest, 1967. (5. évfolyam)

4. szám április - Vedres József — Maros László: A Vasas életéből

/Íz emlékezetes Vasas - Rapid KK mérkőzés eredményjelző táblája már kétgólos Vasas vezetést mutat. A továbbiak során még hét gólt rúgott ezen a találkozón a piros-kék gárda tás és felemelkedés közepette tűnnek fel. Ha egyetegyet említettek közülük, mindig hozzátették: „vasas!" Sikerek. Az első — szerény, kezdeti — sikerek nem várattak magukra sokáig. Már az alakulás évében a Vasas ifjúsági csapata megnyerte az FTC ezüstserlegéért folyó küzdelmet, 1915 őszén pedig, miután a II. osztályú Hadibajnokság győztese lett, 8000 néző előtt osztályozót játszott a KAOE-val az I. osztályba jutásért. Nagyszerű játékkal 5: o-ra győzött a Vasas, és ezzel — négyévi fennállás után — a magyar futballsport legelső vonalába jutott. Egy ideig — amíg anyagilag bírta — a Vasas profik is elértek néhány szép eredményt, jelentős sikerek azonban akkor fűződtek ismét a piros-kék színekhez, amikor — 1938 után — az átszervezett Nemzeti Bajnokságban mind komolyabb eredményeket értek el a Vasas labdarúgók. Pattanásig feszült politikai légkörben, rendkívül izgalmas küzdelemsorozat után, a Vasas megnyerte az NB II. Rákóczi csoportjának a bajnokságát, s ezzel ismét visszajutott a magyar futballsport élvonalába. Feltétlenül a sikerek közé kell sorolni annak a törekvésnek a megvalósulását is, hogy ne csak a labdarúgást kedvelő szervezett vasmunkások találjanak otthont a Vasasban. Hiszen a munkásegyesület alapító meghívója is kimondotta: „A Vasas SC kultiválni kívánja az embersport minden ágát .. ." A labdarúgó szakosztály után elsőnek a kerékpáros szakosztály alakult meg, 1912 májusában. A Vasas-turisták — ez volt a harmadik megalakult szakosztály — túráik során számos munkásmozgalmi feladatot is megoldottak. Soraikban gyakran ott lehetett találni — a későbbiek folyamán — Kilián Györgyöt, a magyar munkásmozgalom fiatalon mártírhalált halt kimagasló egyéniségét. Az atlétikai szakosztály 1921-ben kezdte meg működését: ma az ország egyik legjelentősebb szakosztálya. A birkózó szakosztály is korán, 1913-ban megalakult, a tornaszakosztály pedig 1927-ben jelentkezett a Vasas új szakosztályaként. Ugyanebben az évben kezdte meg működését a Vas- és Fémmunkások Sakköre. Nőtt, bővült, erősödött a Vasas SC. Ezekben az időkben alakult meg — az MTE-ből baloldali magatartásuk miatt kizárt sportolók jelentkezése nyomán — a női és férfi kézilabdacsapat is. A sport kapui 1945 után még szélesebbre tárultak. Új szakosztályok létesültek a Vasasban is, a régebbiek megerősödtek. A felszabadulás után. Az oly sok harcban edzett sportegyesület céljait és feladatait a nagy lendületre kapott magyar testnevelési és sportmozgalom élsportra vonatkozó irányelvei határozták meg; úgyszólván a szabad élet első óráitól kezdve. Az egyesület módszertani bizottsága, a mai magyar sport helyzetét figyelembe véve, elkészítette jelenlegi tizenhét szakosztályának csoportosítását. E munkával kapcsolatban az egyesület vezetői felmérték az egyes szakosztályok hagyományait, személyi feltételeit, a tárgyi, gazdasági szükségleteket, s mérlegelték az addig elért eredményeket is. E szempontok figyelembevételével történt az „A—R —C—D" kategóriákba történt besorolás. Az „A" kategóriába tartoznak azok a szakosztályok, amelyek jelenlegi helyzetük alapján alkalmasak arra, hogy az 1966 68-as időszakban hazai és nemzetközi vonatkozásban egyaránt kiemelkedő eredményeket érjenek el. Az e kategóriába történt besorolásnál különös tekintettel voltak az oinnpián eddig is ponterős magyar sportágakra. A „B" kategóriába azok a szakosztályok kerültek, amelyek jelenleg is jók, de kiemelkedő eredmények elérésére csak az 1968 -72-es időszakban lesznek képesek. A „C" kategória szakosztályai között azok szerepelnek, amelyek jelenlegi körülményeik között is képesek eredményeik megszilárdítására, s végül a „D" kategóriába kerültek azok a szakosztályok, amelyeknek személyi, gazdasági cs tárgyi feltételei elégtelenek, még a jelenlegi szint fenntartására is. 518 magyar bajnokság. Milyen helyet foglalt el a magyar sport történetének felszabadulás utáni időszakában a Vasas? Erre ad választ egy kimutatás, amelynek címe: „A Vasas Sport Club versenyzői által megszerzett felnőtt magyar bajnokságok." Az időszak: 1945—1966-ig . . . Először nézzük a végső számokat. 1066. december 31-ig tizenhét sportágban 477 felnőtt magyar bajnokságot harcoltak ki a Vasas sportolói. A felszabadulás óta megalakult és megszűnt hét szakosztályban, az asztaliteniszben, autóban, gyeplabdában, háromtusában, motorcsónakban, motorkerékpárban és súlyemelésben negyvenegy magyar bajnokság fűződik a piros-kék színekben rajthoz álló versenyzők nevéhez. így mindent összevetve 518 magyar bajnokság nagyszerű fegyverténye jelzi, hogy a Vasas SC a magyar sportélet egyik legtekintélyesebb egyesülete. A magyar bajnokságok száma alapján a legeredményesebb sportágnak az atlétika tekinthető. Nem kevesebb, mint 161 aranyérmet szereztek a nagymúltú munkás sportegyesület versenyzői a vörös salakon és a különféle atlétikai pályákon. Ebből a szempontból a legeredményesebb esztendőnek az 1949-es év bizonyult: negyedszáz bajnoki cím gazdagította az egyesület sikersorozatát. Az 1966-os év mindössze két bajnoksága azt mutatja, hogy Papp László, az „acélöklü", három olimpia bajnokságának egyikét Vasas versenyzőként szerezte Az első olimpiai Vasas-siker kovácsa, Németh Imre kalapácsvető. A londoni olimpián, 1948-ban, a dobogó legmagasabb fokára lépett