Budapest, 1967. (5. évfolyam)

4. szám április - Molnár Zoltán: Válás Pesten (tárca)

kuruc időkben, az 1848-as szabadságharcokban, 1919-ben a Tanácsköztársaságért és 1944-ben a felszabadulásért. Nehéz ezt a várost története nélkül vizsgálni, még kevésbé megérteni. Amúlthoz tartozik a szinte jelképpé vált Nagytemplom, valamint a mögötte levő 400 éves Kollégium. (A Nagytemplom őse, a régi András-templom a XVIII. sz. végén leégett. A régi kollégiumi épület is tűzvész martaléka lett.) Mindkettő építészeti leg is dísze a városnak. Ám kulturálísstörténelmitradícíójuk még jelentősebb. A Kollégium évszázadokon át ezer szállal kapcsolódott a Tiszántúl művelődési életéhez, annak kisugárzó szellemi központja volt. Külországokba küldött diákjain keresztül ugyanilyen kapcsolata volt az európai főiskolákkal, egyetemekkel. A kollégium sok látnivalót tartogat: a belső udvarban, a földszinten kőbe vésett arcok ismertetnek meg bennünket a szellemi múlttal, az emeleten, a régi kollégiumi könyvtárban sok értékes, ma már máshol hozzá nem férhető anyagot őriznek. Az udvar egyébként négyszögletű és zárt. Csodálatosan jó akusztikájú, így szabadtéri hangversenyek és színházi előadások rendezésére igen alkalmas lehetne. 1934-ben itt hangzott el Kodály Háry János-a, Ferencsik János vezényletével. Az 1961-es Nemzetközi Kórusfesztivál alkalmával pedig itt zajlott le a magyar énekkarok seregszemléje. Folynak is tervezgetések szabadtéri hangversenypódium vagy színpad létesítéséről. Alig akad látogató, aki ne lenne kíváncsi a kollégiumi oratóriumra és a Nagytemplomban levő Kossuth-székre. A város és országunk történetéhez egyaránt hozzátartozik ez a két épület: itt történt a Habsburg ház detronizációja, Kossuth országgyűlése 1848-ban; s a Kollégium falai között alakult meg 1944. december 22-én az Ideiglenes Nemzetgyűlés. Ezek az események történelmivé avatják e falakat. A városháza épülete is csatlakozik ezekhez a hagyományokhoz: itt lakott egy ideig Kossuth, családjával együtt, s az elnök mai szobájában tartotta hivatalát. Debrecen már a múlt században kőszínházat építtetett: 1865-ben avatták fel. Jókai Mór megnyitó beszédét Laborfalvy Róza mondta el. A Zenede is elmúlt már 100 éves: 1862-ben alapították. Épületét 1894-ben építették: n\a a Kodály Zoltán zeneművészeti szakiskola, azenei gimnázium és a Zeneművészeti Főiskola ének- és zenetanárképző tagozata talált benne otthont. A Nagyerdő gyönyörűen egészíti ki a városképet. Beljebb eső részét ma már jórészt birtokba vette a város. A század elején az új egyetemi építkezések jelentették a terjeszkedést. A parkban álló épületcsoport: Közép-Európa egyik legszebb egyeteme! Az utolsó évtizedekben a Stadion, a hőforrás vizével táplált Nagyerdei Gyógyfürdő, a Penicillin-gyár, az Agrártudományi Főiskola építkezései jelentik a fejlesztés, illetve a terjeszkedés irányát. A város mai gyors fejlődését és városiasodását jelzik a pályaudvar környéki új lakóház-tömbök a Petőfi téren, a Csokonai Színház környékének modern beépítése, az ún. ,,Új Élet" parkban létesült új városrész — ahol a Nagyerdő közelsége révén egészséges, jó levegőjű lakásokat teremtettek. A város ipari jellege is mindinkább erősödik. A Penicillin-gyár, a Gördülő Csapágygyár, az Orvosi Műszergyár, a Járműjavító, a most létesülő Konzervgyár, a Mezőgazdasági Gépgyár stb. mind-mind hozzájárulnak a nagyvárosi arculat kialakításához. Végezetül néhány adat Debrecen kulturális intézményeiről: Az 1920-as években épült Déry Múzeum alapját Déry Frigyes hagyatéka képezte. Itt van elhelyezve, külön e célra épített teremben Munkácsy Mihály Ecce homo-ja. Néprajzi és képzőművészeti anyaga, valamint könyvtára igen gazdag. Régi, egyetlen egyetemével szemben ma 3 egyeteme s több felsőfokú intézménye van. Színháza operatársulattal is rendelkezik. Függetlenített szimfonikus zenekara a MÁV kebelében működik. A régi Zenede ma már 3 zeneoktatási intézménnyé bővült: van zeneiskolánk, zeneművészeti szakiskolánk és Főiskolánk. Nyári Egyeteme, Népi Táncegyüttese, Kodály Kórusa országos, sőt, nemzetközi hírnevet is szerzett a városnak. Gulyás György A Debreceni Egyetem központi épülete a Nagyerdőben A Biogal Gyógyszerárugyár főbejárata Debrecen egyik fő idegenforgalmi varázsa: a Hortobágy (MTI Fotó — Járai, Urbán, Gere, Lajos, Molnár és Papp felvételei)