Budapest, 1967. (5. évfolyam)

4. szám április - Nagy Lajos: Közellenségünk — a rossz levegő

kerületben összesen 19 esetben adtak ki határozatot a helyes tüzeléstechnika betartására. A VII. kerületben a többi között a Magtermelő Vállalatot kötelezték a műtrágya pormentes zsákolására. A IX. kerületben 15 határozatot hoztak a levegő szennyeződésének megakadályozására. A XXI. kerületben az Út- és Vasútépítő Vállalatnál füstszűrő- és pernyeleválasztó felszerelését írták elő. Mindezek ellenére még napjainkban is körülbelül 330 szennyező forrást tartanak nyilván. Legtöbbet a IX. kerületben, amely egymaga 75 szennyezőforrással szerepel Budapest levegőtérképén! Az V. kerületben 26, a VI. kerületben pedig húsz szennyező forrást tartanak nyüván. Legkedvezőbb az I. kerületben a helyzet, ahol mindössze egy szenynyező forrás rontja a levegőt. A levegő nagy szennyezői közé tartoznak a járművek. A benzin és a Diesel-olaj elégetésével számos mérgező vegyületet ontanak az utcákra. Amerikai kutatók a járművekből távozó égéstermékek között már körülbelül kétszázféle káros vegyületet mutattak ki. Ezek közül egyes kutatók különösen a benzinpirént tartják veszélyesnek, amelyről bebizonyították, hogy igen nagy a rákkeltő hatása. Az USA 131 városában és körzetében végeztek vizsgálatokat, s ezek azt mutatták, hogy a gépkocsigázok e káros vegyülete mindenütt megtalálható, a városokban általában kétszázszor nagyobb koncentrációban, mint vidéken. Ezzel magyarázzák azt is, hogy a városokban sokkal magasabb a rákos halálesetek száma. Harc a tiszta levegőért — külföldön és nálunk A levegőszennyeződés elleni küzdelemre külföldön is igen nagy összegeket áldoznak. Az USA-ban például 3 év alatt 95 millió dollárt költenek kutatásokra és védelmi intézkedésekre. 1968-tól a motorokból távozó égéstermékekre igen szigorú előírásokat vezetnek be. Gondoljunk csak arra, hogy például a Los Angelesben közlekedő hárommillió gépkocsi naponta 24 millió liter benzint és Dieselt fogyaszt, és csupán a benzin elégése következtébn 9 600 tonna CO kerül a levegőbe. A bevezetés alatt álló különböző rendszabályok révén Los Angelesben a jelenlegi 225 mg/l szénhidrogén szennyeződést 1970-ig 180 mg-ra, majd pedig 100 mg alá kívánják csökkenteni. A General Motors ezért hamarosan olyan új motortípusok gyártását vezeti be, amelyeknek kipufogó gázai csak ötszörös szűrés után távoznak a levegőbe. A Ruhr-vidéken a következő években hatalmas összeget — 420 millió DM-et — kell fordítani különböző berendezések felszerelésére, hogy egyáltalán elviselhetővé tegyék a levegőt. Berlinben egy új, 15 ezer lakosú városrészt teljesen távfűtéssel terveztek, eleve kizárva így a levegőszennyező forrásokat. Chicagóban életrehívták a Department of Air Colluption Controll, amelynek több mint száz alkalmazottja van. E szervezetnek jogában áll lepecsételni és megtiltani különböző berendezések üzemelését, sőt gyárak működését is leállíthatják, ha megsértik a levegőtörvényt. Megállapodtak a hatalmas város öt nagy acélművével — évente 13 millió tonna acélt állítanak elő —, hogy a levegőszennyezettség csökkentése érdekében évente körülbelül 60 ezer tonna port választanak le üzemeikben. Az öt vállalat nem kevesebb mint ötven millió dollárt áldoz e célra, és 1970-re megteremtik a pormentes acélipart Chicagóban. Mit teszünk mi? A már említett intézkedések mellett számos újabb beruházásra és rendelkezésre kerül sor Budapest levegőjének tisztasága érdekében. Az első és legjelentősebb a távfűtés tervezett elterjesztése: a program szerint 1970-ig körülbelül újabb húszezer lakást kapcsolnak be e higiénikus fűtési rendszerbe. Ez azonban Budapest energia-mérlegében még mindig csak 6 százalékot jelent. A harmadik ötéves tervben várhatóan négy új fűtőerőművet, hat fűtőművet létesítenek, s további kilenc meglévő erőművet bővítenek. Öt év alatt 544 tonna/óra teljesítményű kazánrekonstrukciót hajtanak végre, vagyis a főváros kazánparkjának körülbelül 17 százalékát felújítják, korszerűsítik. Jelentős előrehaladást tesz lehetővé a gázfűtés bevezetése: nagyüzemeink jórésze folyamatosan áttér a földgázfűtésre. Ezenkívül 1970-ig 55—65 000 budapesti lakásba vezetik be a gázfűtést. Fontos lépésnek számít, hogy a harmadik ötéves terv idején több mint száz üzemet telepítenek ki a fővárosból, vagy szüntetnek meg. A pályaudvarokról, a füst és por legnagyobb „hídfőállásairól" 1970-ig nagyrészt kiszorulnak a gőzmozdonyok, hiszen öt év alatt több mint 430 új Diesel és villamosmozdonyt állít forgalomba a MÁV. Az Illatos úti bű?forrás felszámolása 1969-re várható, amikor az Állami Takarmányerő Gyárat vidékre, minden lakott körzettől távolra telepítik. Az Egyesült Vegyiművek e környéken működő csontenyv üzemét szintén vidékre költöztetik. A járművek fokozottabb ellenőrzése hamarosan Budapesten is várható. Az Autóközlekedési Tudományos Intézet munkatársai ugyanis hazai tervezésű hordozható mérőkészüléket konstruáltak, amelynek a sorozatgyártása rövidesen megindul. Az az elképzelés, hogy elsősorban a nagyobb garázsokat látják el e hasznos berendezéssel, és a számítások szerint a „füsttermelés" csökkentésével arányosan mérsékelni lehet majd a gépkocsik üzemanyag költségét is. A tervezett intézkedések e tömör felsorolása mögött hatalmas összegek kiadása húzódik meg, a feladatok elvégzése pedig hosszú éveket, évtizedeket igényel. A bemutatott néhány külföldi példa arról is meggyőzhetett bennünket, hogy még a legnagyobb anyagi erőfeszítések mellett sem lehet egyik napról a másikra látványos eredményeket elérni. Hosszú, sokoldalú és gyakran nagyon költséges akciósorozatról van szó, és ebből fővárosunk minden lakójának részt kell vállalnia, hiszen valamennyien egy levegőt szívunk! Munkahelyünkön, a gépkocsi volánja mellett, az utca seprésekor, a törülgetőrongy rázásakor, vagy a kályha begyújtásakor jusson eszünkbe, hogy a hibánkból, felületességünkből levegőbe távozó gáz, füst, korom és por mindannyiunk ellenségévé válik. A levegő tisztasága érdekében hozott öszszes rendelet, határozat és műszaki intézkedés csak akkor válik hatékonnyá, ha megértjük, hogy közellenségünk, a rossz levegő elleni küzdelem egyaránt közügy és magánügy. Nagy Lajos A hátsó borítón levő reprodukcióhoz Ámos Imre: Az Apokalipszis lovasa — a Tetű (1944, 46x59, tempera, tus, papír) A mártírhalált halt fiatal festőnek nem sokkal Nyugatra hurcolása előtt készült képe a háború alatt festett színes grafikai sorozatának egyik legdrámaibb erejű lapja. A doni áttörést követő hetekben a flekktífusz ezrével szedte áldozatait a hazafelé igyekvő magyar katonák és munkaszolgálatosok közül. Amos a pusztító lázat egy ukrán parasztház emberséges légkörében vészelte át. Hazatérése után sokáig foglalkozott a gondolattal, hogy a háborút, mint a lázas víziók látomásait/ kifejezze. Az irodalomban ehhez hasonlókat János apostolnak Jelenések könyvében talált. Hozzáfogott tehát a könyv illusztrálásához. Tizenkét nagyméretű rajz el is készült, és a ködös misztikus bibliai víziók nyelvén Ámos a fasizmus által a világra szabadított háborút, a bűn és a gonoszság apokaliptikus tombolását, önmaga és az emberiség sorsa feletti aggodalmát fejezte ki. Ezeknek a rajzoknak alapján jött létre Ámos apokaliptikus lovasa — a Tetű. A szürrealisztikus ábrázolás minden részletében mélységes művészi igazságot, a háború szörnyűségének hű és hiteles kifejezését fedezhetjük fel. A lovas alakjában a flekktífuszt terjesztő undok féreg ölt testet vérszívó szájával, potrohával és mikroszkopikusan felnagyított szőrös-karmos lábaival. A sűrű, apró ecsetfoltokkal telepöttyögetett háttér is azt az érzést kelti a szemlélőben, mintha a sötét felhőkből férgek peregnének a véráztatta földre. Külön figyelmet érdemel a ló megformálása. Ámos számos rajzán festményén idézte fel a háború ösvényein látott döglött vagy döglődő lovat, mint az ártatlan áldozatok megszemélyesítőjét, a mérhetetlen és oktalan emberi szenvedés kifejezőjét. A szörny alatt roskadozó ló szemgödréből is vér folyik. Megtört szemét leírhatatlan kifejezéssel emeli gazdájára. A vigasztalan kép egyetlen motívuma, amely reményt és várakozást fejez ki: a felhőkön vörösen áttűző Nap. amely Ámos festészetében ugyancsak sűrűn visszatérő motívum, úgy mint amikor napfogyatkozás idején fényét egy másik kozmikus égitest elfogja előlünk. Ő hitt abban, hogy ez csak időleges. A fény végül is felszívja a ködöt és az emberiség felett ismét felvirrad a béke napja. Ámos ezt már nem érhette meg. Ügy mondják, hogy a szászországi Ohrdruf kőbányájában pusztult el, nem sokkal a felszabadulás előtt. Ez évben lenne hatvan éves. Péter Imre 12