Budapest, 1967. (5. évfolyam)

3. szám március - Krajczár Imre:A Fővárosi Könyvtár Budapest gyűjteménye

Az Iseum (Lörinczy György felvétele) a savariai capitolium volt, és ahol a római helytartó olyan nagy fürdőt építtetett, hogy a császár íjásza nem tudta az ormáról a rossz óment jelentő baglyot lenyilazni. A kb. 5000 lakosú — mezővárosnak minősített — településből több mint másfél évszázad alatt alakult ki a mai 62 000 lakosú Szombathely. A XX. század első évtizedeiben Éhen Gyula polgármester köré csoportosult előre látó emberek fejlesztették várossá és szerelték fel azokkal a kommunális létesítményekkel, amelyek nélkül város el nem képzelhető (utak, víz, csatorna, gáz stb.). A második világháború utolsó két esztendejében, 1944. októberében és 1945. márciusában, két szőnyegbombázás remegtette meg és döntötte össze Szombathely falait. Utána tíz év kellett, míg aléltságából feltápászkodott. A város mezőgazdasági jellegű terület vasúti és közúti csomópontja, kereskedelmi központja volt. Néhány középfokú iskolája, múzeuma, kultúregyesülete formálta azt a kulturális vonzást, amit az ilyen jellegű magyar városok között fejlettnek lehetne mondani. A város újjáéledésekor ezekre az intézményekre épült rá az új könnyűipari, kereskedelmi, kulturális és egészségügyi központ, a mai Szombathely, amely ma már meghatározott fejlesztési terv szerint halad a 100 000-es lakosszámú városok felé. Egy kis bőrgyárból kialakult a Savaria cipőgyár, amely ma a munkások ezreit foglalkoztatja, és szállítja a világ minden tájára a lassanként márkává váló „Savaria" cipőt. Egy laktanyában megtelepedett a Remix, és ma már közel kétezer az itt dolgozó munkások száma, akik túlnyomó többsége nő. Úgyszólván minden nagyobbacska üzem gyárrá fejlődött (forgácslemezgyár, textilgyár, élelmiszeripari és mezőgazdasági gépgyár stb.). A vasút hét irányból hozza és viszi a munkásokat. A múlt század utolsó éveiből itt maradt, szinte múzeumi villamos milliókat szállít évente gyárakba és gyárakból. Ahol harminc évvel ezelőtt egy hónapi próbajárat után abbahagyták a kísérletezést az autóbuszközlekedéssel, ott ma napi 8 zsúfolt járat közlekedik. És a vasúton túli városrészben, ahová a városren-Az SZTK megyei rendelőintézete; előtérben a Lenin-szobor (Reisman János felvétele) Ezzel a monogrammal találkozunk római korból származó oszlopokon, ha hazánk legnyugatibb fekvésű megyeszékhelyéhez közeledünk. A város helyén mintegy 2000 éve is város volt, amelyet Tiberius Claudius Caesar időszámításunk után 43-ban emelt városi rangra, és az itt kialakult katonai és kereskedő kolóniának saját nevét .adományozta: Colonia Claudia Savaria. A római légiók egyiptomi származású veteránjai, akik Savariában telepedtek le katonai szolgálatuk kitöltése után, engedélyt kaptak arra, hogy a város falain kívül, a Róma felé vezető hadiút mellett, Isisnek szentélyt emeljenek. A szentélyt 188-ban alapították, és az alapítókövön a curiák névsorában egyeseket „s" jellel jelöltek meg. (Servus = szolga, ami a római birodalomban rabszolgát jelentett.) A barbár istennőnek emelt szentély és a római polgároknak rabszolgákkal egy táblán szereplése egyaránt arra enged következtetni, hogy a római császárok uralkodásának ezen időszakában szakadozni kezdtek a szigor» kötelékek, amelyek a birodalmat összetartották. Pár évvel ezelőtt egy raktár alapjainak kiásásánál hatalmas márványtömbökre találtak. Az egyiken Isis képét lehet látni, amine Sotis-on ül, és a másikon 24 Anubis képe került elő. Az Isis szentély és az egykor virágzó város, Pannonia-Superior székhelyeföldrengés következtében omlott össze, időszámításunk után 455-ben. Nagy Károly katonái már csak kőhalmot találtak itt, amikor a népvándorlás viharai zúdultak kecesztül az elhagyott vidéken, (gy kapta a város német nevét: Steinamanger. Innen hordták a honfoglalás után fatengelyen az értékes, sokszor már kellően megfaragott építőanyagot várak, templomok, kastélyok építéséhez. Ebből épült Szombathely középkori vára, de ebből épült a jáki apátság csodálatos későromán temploma és még sok más épület, egészen addig, amíg a győri egyházmegyéből kihasított szombathelyi egyházmegye első püspöke, Szily János ki nem választotta a püspöki rezidencia — Szombathelyen ma is ,,püspökvár"-nak nevezett épület — helyét. Hefele Menyhért ausztriai építész tervezte meg késő barokk-copf stílusban a székesegyházat, a ,,püspökvár"-at és a szemináriumot, s velük szemben a nagyprépost házát, egy kis tér köré, csodálatos egységben. A XVIII. század végén újjáéledt az elhagyott város. Az említett egység mellett korábban megépítették a világi hatalom székházát, a vármegyeházat. A barokk Szombathely központja ott alakult ki, ahol CCS