Budapest, 1967. (5. évfolyam)

1. szám január - Hara Lászlóné: Kerületi gondok és a gazdaságireform

Gondozónők és gondozottak az Űjvidék téri új bölcsődében Szakosított körzeti rendelő épül az Erzsébet királyné úton szerben legyen meghatározó tényező a kihasználtság foka, alakulása is! A lakosság jobb ellátottsága megköveteli a tanácsok önállóbb gazdálkodását. Kapjanak lehetőséget a kerületi tanácsok is bevételeik fokozására! Például: kellően részesedjenek a bevezetésre kerülő kommunális adókból és a közterületi foglalási díjakból. Továbbá: legyen lehetőségünk vállalatok szervezésére! Mindenekelőtt a meglevő szociális és kulturális tanácsi intézmények rendszeres karbantartását végző kis tatarozó, karbantartó, építő vállalatok hiányoznak — az ilyen kis vállalatokat egy-egy kerületi tanács megfelelően tudná irányítani, s tudna gondoskodni gazdaságos üzemeltetésükről. A hatáskörök szabályozása E sok problémát csak akkor tudjuk jól megoldani, ha az egész államigazgatási munka színvonala emelkedik. Az elsők között van szükség a jogi kodifikációra, az egyes szakterületeken még mindig meglevő jogszabálydömping helyett; így főként a lakásügyi, az építésügyi és a szociálpolitikai igazgatás területén. A megfelelő jogi kodifikációt ki kell egészítenie a hatáskörök újbóli szabályozásának, elsősorban a Fővárosi Tanács és a kerületi tanácsok egyes szervei között a feladatkörök újból történő elhatárolásával. Mert mi a helyzet például a szociálpolitikai munkában? A gyermekvédelem gyámügyi problémái az oktatásügyi igazgatáshoz, a felnőtt és családvédelem, a szociális gondozásra szorulók ügyei nagyrészt az egészségügyi igazgatáshoz, a gyámolításra szorult felnőttek — a „gondnokoltak" — jogvédelme megint az oktatásügyi igazgatáshoz s bizonyos szociálpolitikai feladatok a tanács igazgatási osztályához tartoznak. Ennek megfelelően számos felsőbb szerv irányít: a Munkaügyi, az Egészségügyi, a Művelődésügyi Minisztérium, a SZOT, a Minisztertanács Tanácsszervek Osztálya — s állást foglalnak az ügyészség, a bíróság, a rendőrség megfelelő osztályai. Szerintem ez a szétaprózódás lehetetlenné teszi a hatékony, felelős munkát. Egységes irányításra, egységes ügyintézésre van szükség, s ezzel együtt az anyagi eszközök egy Az Egressy Gábor Szakközépiskola új műhelytermeket kap (Birgés Árpád felvételei) kézben való koncentrálására. Ugyanakkor indokoltnak tartanám az oktatásügy és a népművelés összevonását a fővárosi tanácsi munkában — de ennek elemzésére sem vállalkozhatom itt és most. Ám ha új és jobb alapokra akarjuk helyezni munkánkat, ezeket a kérdéseket sürgősen rendeznünk kell. Úgy vélem, hogy az új gazdasági mechanizmus bevezetése fokozottabban megköveteli a centrális irányítást a fővárosi szervek részéről, a távlati tervek, az egészségügyi vagy a kulturális ellátottság elveinek a kialakításában — azonban a megvalósítás mikéntjét illetően a helyi ismeretekben jóval tájékozottabb kerületi tanácsoknak kell nagyobb hatáskört kapniok. összehangoltabb, igényesebb munka A tanácsi munka javítása ismételten előtérbe helyezi a tanácsok szakember-szükségletének gondjait. Az irányítás és a tervezés megnövekvő feladatai csak jól felkészült szakemberekkel oldhatók meg. Ezzel szemben a kerületi tanácsok apparátusában a diplomás szakemberek — mérnökök, orvosok, pedagógusok — körében jelentkezik a legnagyobb fluktuáció. Ennek egyik fő oka, hogy az igazgatási szakemberek bérszínvonala alacsonyabb a más területen dolgozó azonos szakemberekével — ugyanakkor a követelmények itt jóval magasabbak. A másik feszültségi tényező: a fővárosi kerületi tanácsoknál a bérezés azonos a járási tanácsok dolgozóinak bérezésével — holott egy százezres vagy azt meghaladó lélekszámú kerületben lényegesen több a bonyolult szakmai probléma, mint az egyes járásokban. A fővárosi lakosság jobb ellátottsága egységes, összehangolt munkát kíván. A kerületi tanácsok most a jelenlegi helyzet elemzésével próbálják kialakítani elképzeléseiket a fejlesztés mértékére, módjaira és ütemére — s ha ez a tevékenységünk találkozik a jelenleginél összehangoltabb és igényesebb irányító munkával, akkor a gazdasági reformból eredő magasabb követelmények minden bizonnyal megvalósíthatók lesznek. 11