Budapest, 1966. (4. évfolyam)

2. szám május - Válaszok interpellációinkraj ehavi interpellációs kérdéseink - Mesterházi Lajos: Levél a Várból

sára, amint azonban köztudomású, a ill. ötéves terv jóváhagyása még nem történt meg, így válaszom csak célkitűzés, amely a jóváhagyott tervszámok ismeretében válhat kötelezővé. Az M2 —3 sz. autópályák bevezető szakasza, vala­mint az új É-S sz. autóút Budapest—Szeged kö­zötti szakaszának építése nem kezdődik meg az II. ötéves tervben, ezért különösen nagy jelentőségű a 3. és 5. sz. főutak jelenlegi nyomvonalukon megin­dult korszerűsítése. Természetesen ezek korszerű­sítése is fokozatosan több ütemben történik meg, az egyes ütemek azonban illeszkednek a távlati ki­alakításba. A 3.sz. főutat a KPM a főváros határától Hatvanig kívánja korszerűsíteni a III. ötéves tervben. Az út nemcsak korszerű burkolatot kap, hanem lényeges korrekció lesz a magassági vonalvezetésben Kistar­csánál, Kerepesnél és Gödöllőnél. A munka 1966-ban megkezdődik. A fővárosban 1967—68-ban a XVI. kerületi szakasz belső részén 10 méter szélesre építik át az utat, a külső részen pedig 7,0 méter széles, optikai veze­tősávval ellátott burkolat készül, amely azonos a főváros határán kívüli szakasz kialakításával. A kor­szerűsítés 1970-re előreláthatólag a főváros határáig elkészül. A Blaha Lujza téri gyalogos-aluljárót kö­veti a Baross tér átépítése, ez kedvezőbbé teszi a Kerepesi útnak a belső városrészekkel és a Dunán­túllal való kapcsolatát. A Kerepesi út Baross tér — Hungária körút közötti szakasza a földalatti gyors­vasút üzembehelyezése után kerül vissza régi nyom­vonalára, természetesen új burkolattal. Évek óta visszatérő probléma a 3. sz. út XVI. ke­rületi szakaszának világítása, ennek tervei elkészül­tek, a megvalósítás időpontja a hitelbiztosítás lehe­tőségeitől függ. Az 5. sz. főút korszerűsítését és szélesítését a KPM mir megkezdte, 1966-ban a főváros határától kb. Örkényig készül el. Egyes szakaszokat már a fővá­ros is korszerűsített, így 1965-ben a 6 m széles Marx Károly utat a Hősök terétől a Gyáli patakig mintegy 500 m hosszban kiemelt szegélyek között 7,5 m széles öntött aszfaltburkolattal látta el, s 150 m hosszban külön leállósáv is épült. Ez nyomvonal tekintetében azonos a távlati kétpályás út egyik oldalával. Az Ócsai úton, Budapest határától befelé 2 km hosszban az 5,80 m széles keramitburkolat helyett 7 m széles, kétoldalt optikai vezetősávval ellátott burkolatot készítettek. Ez a munka tovább folyta­tódik 1966—67-ben befelé a Marx Károly útig. Súlyos baleseti veszélyt jelentettek eddig a befelé menetben a 66-os autóbuszjárat Marx Károly úti megállói. Ezért a Geyer Flórián utcának az Ócsai útba való bekötésével a veszélyes szakaszról ide terelték át a 66-os autóbuszjáratot. A legsúlyosabb forgalmi torlódások a Soroksári út belső szaka­szán jelentkeznek. Ennek a résznek a korszerűsí­tési tervei elkészültek, osztottpályás megoldással. A főváros 1967-ben tervezi a Boráros tér—Kvassay út közötti szakasz ily módon való átépítését. Ezt 1970-ig a Határ útig szeretnék folytatni. Egyide­jűleg tervezik a Boráros tér átépítését szintbeni megoldással. Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium Kiss Dezső miniszterhelyettes E havi interpellációink 1. Sokszor és sokfelé felmerül, szükség van-e az üzlet­helyiségek ilyen gyakori átépítésére, nem történik-e pénz­pocsékolás e téren? Szeretnénk a kérdésre megnyugtató választ kapni. 2. Nagyon sok budapesti ember jár reggel 7-re, sőt 6-ra munkába. A nők nagyrésze ezért, és hogy még a családot is elláthassa, fél'natkor, ötkor vagy még korábban kel. Nem kellene vajon a Televízió esti főmú'sorait korábban, 20 óra helyett 19 órakor elkezdeni? 3. Miként lehetne a körzeti orvosi munkát úgy megszer­vezni, hogy a betegek felesleges várakoztatása nélkül több idő jusson a szakmai ellátásra és minél kevesebb a sablonos admi­nisztrációra, receptírásra? 4. Számol-e a Fővárosi Tanács egészségügyi osztálya azzal, hogy Budapest lakosságának kor szerinti megoszlása az öregek irányába tolódik el? Milyen intézkedések várhatók az idősek szélesebbkörű gondozására? Kérjük az illetékesek válaszát. A szerkesztőség postája Dr. Hexendorf Edit kandidátus. Folyóiratunk rajzos címével kapcso­latban írja: „A címek csupa kisbetűs írásmódja egyre jobban terjed, kezd divattá válni. Túlzás lenne azt mon­dani, hogy helyesírásunkra nézve veszélyt jelent ez a divat — jól tudjuk, hogy megszokottá válva a helyesírás szempontjából ez az írásmód is épp oly közömbös lenne, mint a csupa nagybetűs címfeliratoknak nem kifo­gásolt írásmódja. Ma azonban még nem vált megszokottá, sokan furcsá­nak találjuk, és nem is akarjuk meg­szokni." — Köszönjük a levelében kifejtett észrevételeit, nem mosoly­gunk rajtuk s nem tartjuk önt szak­barbárnak — mint ahogyan feltéte­lezi. De két megjegyzést minden­esetre fűzünk az észrevételekhez. Egyik: a kis kezdőbetű csupán a raj­zos címre érvényes, ott is a meg­különböztető színezéssel. Szöveg kö­zött természetesen a szabályos nagy­betűs tulajdonnevet használjuk,idéző­jelben. A másik: a rajzos címnek ez a szokatlan megoldása szándékos, és azt kívánja jelezni rögtön az első rá­pillantásra, hogy a főváros nevét jelentő szó ez esetben más fogalomra vonatkozik: a folyóirat címére. Polgár Iván főv. tanácstag írja: „Örömmel üdvözlöm az új lapot, s azt a tényt, hogy a közel kétmilliós városnak végre saját sajtóterméke lesz ... Én elsősorban a tudományos ismeretterjesztés színvonalán álló, a nem szakember, de az érdeklődő olvasó számára is érthető, népszerű várospolitikai periodikát várok, mely a várospolitikát közüggyé teszi, a tudomány rangjára emeli. Világszerte már régen a tudomány rangjára emel­kedett a várospolitika, de csak a szak­emberek szűk rétege számára. Mi vitafórumokat nyitunk ezekről a kér­désekről a napilapokban a lakosság tömegei előtt — anélkül, hogy meg­tanítottuk volna őket arra, amihez hozzá kellene szólniuk. Ennek ered­ménye, hogy rengeteg pelyva közül kell kiválogatnunk a gabonaszemeket. A demokrácia alapelve: jogot adni a beleszólásra, de egyszersmind képes­séget adni a beleszóláshoz. Ne a dilettantizmusnak adjunk polgárjo­got ..." — Köszönjük jókívánságait s számítunk a felajánlott, szíves köz­reműködésre. Kapitány Lajos, Dunakeszi. Mi is barátai vagyunk az eszperantónak (sőt: szerkesztőségünk három tagja között egy eszperantista is kerül) — de nem hisszük, hogy a szorosan vett várospolitikai tématervbe be tudnánk iktatni az eszperantó propagálását is. Nem számítva olyan kivételes alkal­mat, mint az idei eszperantó világ­kongresszus, amelynek a főváros a vendéglátó gazdája, s amellyel mi is szeretnénk foglalkozni. S. Cserey Éva, Varga István, Bp. — Köszönjük üdvözlő soraikat, s a felajánlott közreműködést. Felvetett problémáikra reméljük választ talál­tak, amikor első számunkat kézhez kapták. Hibaigazítás: Az első szám 43. lapján, a volt Belvárosi Takarékpénztár épületét ábrázoló kép aláírásába tévesen Lechner Dezső került Lechner Ödön helyett. 43

Next

/
Thumbnails
Contents