Budapest, 1966. (4. évfolyam)

2. szám május - A címlapon: Részlet a Meggyfa-utcai mozaik-padlóról Schiller Alfréd felvétele

kat okozna, és meghosszabbítaná a képzés idejét. Ha ehhez hozzávesszük, hogy a szakmunkásképzés eredményessége általában nem igényli a négyéves időtartamot, ésszerűségi és gazdaságossági megfontolás alapján sem lehetett elfogadni ezt az egyébként tetszetős javaslatot. A vita azonban tanulságos volt. Elősegítette a gimnázium és a szakközépiskola képzési céljának jogszabályi rögzítését és előtérbe hozta a szakmunkásképzés korszerűsítését. Olyan döntés született, hogy a szakmunkásokat minden szakmában egységesen a szakmunkás tanuló intézetekben kell képezni. Ilyen módon a továbbtanulás egyik legfontosabb intézményének tekinthetők az ipari és mezőgazdasági szakmunkásképző iskolák. Hangsúlyozni kívánjuk a szakmunkásképzés tantervi reformjának szükségességét elsősorban azért, hogy a szakmunkás képesítést szerzett fiatalok, munka mellett folytatva tanulmányaikat, további két év alatt a középiskolák esti tagozatán érettségi vizsgát tehessenek. A továbbtanulás lehetőségei A középfokú oktatás iránti növekvő érdeklődést indokolja az a körülmény is, hogy a következő öt évben erős hullámzás várható az általános iskola VIII. osztályát végző korosztályok létszámának alakulásában. 1966 évben 1967 „ 1968 „ 1969 „ 1970 „ 24 000 tanuló 29 800 „ 34 600 „ 27 500 „ 22 600 tekinthető, úgynevezett „emeltszintű szakmunkásképzés" gyorsabb ütemű fejlesztésével. A Munkaügyi Minisztérium tervei között szerepel, hogy fokozatosan a szakmunkás tanulók 34%-át ilyen képzésben részesíti. Ezzel gyakorlatüag kiegyenlíthető a hagyományos középiskolai oktatásban részesülő fiatalok arányának a csökkenése. A munkaügyi és oktatási szervek pályaválasztási tanácsadó és pályairányító tevékenysége figyelemre méltó eredményeket mutat. Ezt szemlélteti az 1964. illetve 1965. évi jelentkezések és felvételek alakulása. Továbbtanulás módjának megnevezése 1964. évben 1965. évben Továbbtanulás módjának megnevezése jelentkezők %-a felvettek %-a jelentkezők %-» felvettek %-a Gimnázium 30,8 34,8 28,4 32,4 Szakmátadó középiskola 36,9 31,6 32,7 23,8 Szakmunkásképző intézet 23,1 27,5 31,1 38,6 Gép- és gyorsíró iskola 3,5 6,1 2,8 5,2 Nem tanul tovább 5,7 -5,0 fejezi be a VIII. osztályt. A középiskola felvételi lehetőségei korlátozottak. Jelentős fejlesztésre nincsen mód. A meredeken emelkedő demográfiai hullám kényszerítő intézkedéseket követel. Ezek közé tartozik a középiskolai I. osztályok férőhelyeinek átmeneti növekedése, 1967-ben 1000 fővel, 1968-ban 2000 fővel. A jelentős emelés ellenére, viszonylag mégis jelentős mértékben csökken az általános iskola VIII. osztályát végző fiatalok középiskolai továbbtanulásának lehetősége ezekben az években. Az átmeneti fejlesztéssel ugyanis csupán az érhető el, hogy az általános iskola VIII. osztályát végző tanulók jelenlegi 56%-os középiskolai továbbtanulása 44%-nál nem lesz alacsonyabb a legnagyobb létszámú korosztályban sem. Ezekben az években mindenképpen szükséges — a szülők egyetértésével és támogatásával — a budapesti fiatalok nagyobb arányát a szakmunkás tanuló intézetekbe irányítani. Ezt kívánjuk elősegíteni a középfokú oktatás be nem fejezett formájának Az elmúlt két év adatai azt mutatják, hogy tovább csökken a gimnáziumba jelentkezők és figyelemre méltóan emelkedik a szakmunkásképző intézetekbe jelentkezők száma. A szakmátadó középiskolák fejlesztése nem tudja követni a növekvő érdeklődést. Sajnálatos, hogy egyes szaktárcák csökkentették a szakmai képesítést adó középiskolák felvételi létszámát, csökkentvén ezzel a budapesti középiskolai felvételek abszolút számát is. Ez a tényező is közrejátszott abban, hogy a tavalyelőtti és tavalyi középiskolai beiskolázás nem felelt meg a népgazdaság valóságos érdekeinek, amelyekhez egyébként igen közel áll a tanulók továbbtanulási igénye. Ennek szemléletes illusztrálását adja az 1965. évi középiskolai jelentkezés illetve felvétel megoszlása, Középiskola megnevezése Jelentkezők %-a Felvételt nyertek %-a Gimnázium 35,5 52,4 Szakközépiskola 33,1 26,9 Technikum 31,4 20,7 100,0 100,0 Az előzetes jelentkezések a perspektívában kialakítandó helyes arányokat mutatják. A fővárosi tervek szerint a jelenlegi ötéves terv végére elérhető a 40—6o%-os arány gimnáziumok és szakközépiskolák között. Gyakorlati óra a Petrik Lajos Vegyipari Technikum szerves laboratóriumában (MTI Foto — Fényes Tamás felv.)