Budapest, 1966. (4. évfolyam)

2. szám május - A címlapon: Részlet a Meggyfa-utcai mozaik-padlóról Schiller Alfréd felvétele

IV. ÉVFOLYAM 2. SZAM 1966 MAj US A FŐVÁROS FOLYÓIRATA Főszerkesirék MESTERHÁZI LAJOS Szerkesztő: FEKETE GYULA Képszerkesztő: PÉTER IMRE Megjelenik minden hónap elején Szerkesztőség: I. Országház u. 20. Szerkesztőségi fogadóórák: hétfő, szerda, péntek 15.30—17.30-ig — Telefon: 351-918 Kiadja: " A HÍRLAPKIADÓ VÁLLALAT VIII. Blaha Lujza tér 3 Telefon: 343-100 Felelős kiadó: CSOLLÁNY FERENC Terjeszti: a Magyar Posta Előfizetéseket felvesznek a postás kézbesítők és a postahivatalok Előfizetési díj: negyedévre 30,— Ft félévre 60,— Ft egy évre 120,— Ft Athenaeum Nyomda mélynyomása i Felelős vezető: SOPRONI BÉLA i Index: 25.151 A TARTALOMBÓL: Weöres Sándor három verse .... 6 H. Kohut Mária: Az első május elseje 7 dr. Halász Zoltán: A Medárd-napi vásártól a BNV-ig 8 Hidas Antal: Paprikajancsi 10 dr. Wellner István: Í Római mozaikok a Meggyfa utcában 11 Szűcs István: A legújabb lakótelep: Békásmegyer 12 Nóti Ilona: Földalatti világ 15 dr. Major Máté: A pesti Duna-part szivének városrendezési problémái ... 17 Fodor András verse 23 FÓRUM Veres Péter: Húsz esztendő Budapesten .. 28 Kulcsár István: A mikrorayonokról 34 Balogh András: Budapesti fák 36 Képes Géza verse 37 Vargha Balázs: „Titkos éjjel a kaput kinyitják" 40 Tabi László: Tűnődés egy pesti automata előtt 41 Válaszok interpellációinkraj e havi interpellációs kérdéseink 42 Mesterházi Lajos: Levél a Várból 42 K. Grandpierre Emil: Zseniális nép vagyunk 44 Szűr Szabó karikatúrái 45 A címlapon: Részlet a Meggyfa-utcai mozaik-padlóról Schiller Alfréd felvétele A hátsó borítón: Alkony a Fortuna utcában Gink Károly felvétele Szerkesztő bizottság: BARCS SÁNDOR, az MTI elnöke; BARACZKA ISTVÁN, a Fővárosi Levéltár igazgatója; BUZA BARNA szobrászművész; GARAI GÁBOR költő; HANTOS JÁNOS, a Fővárosi Tanács VB elnökhelyettese; NAGY RICHÁRD, a Budapesti Pártbizottság osztályvezetője; RÉVÉSZ FERENC, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár igazgatója; SZILÁGYI LAJOS, a Fővárosi Tanács városrendezési osztályának vejetője; TARJÁNYI SÁNDOR, a Budapesti Történeti Múzeum igazgatója. HANTOS JÁNOS: A FELNÖVEKVŐ NEMZEDÉK ÉS fll ISKOIII A felnövekvő nemzedék és az iskola elválaszthatatlanul összefonódnak. Az ifjúság alakuló életfelfogása, magatartása azokat a jóérzésű felnőtteket is foglalkoztatja, akiknek nincs gyermekük. Olyan családok életébe pedig, amelyekben iskolás korú gyermekek is vannak, természetesen illeszkedik bele az oktatás ügye, az iskola. Éppen ezért kezdettől fogva nagy figyelem és megértés kísérte az oktatási rendszerünk továbbfejlesztését célzó terveket, intézkedéseket. Társadalmi üggyé vált az oktatási reform eredményes megvalósítása. Az országgyűlés 1961-ben törvényt alkotott a Magyar Népköztársaság oktatási rendszeréről, megfogalmazva azokat az alapelveket, amelyek meghatározzák a szocialista iskola célját, társadalmi szerepét. A reform célja, hogy az iskola olyan fiatalokat neveljen a szocialista társadalomnak, akik minden vonatkozásban harmonikusan fejlettek, testileg edzettek, elméletileg és gyakorlatilag képzettek, műveltek, politechnikai ismeretekkel rendelkeznek, a dialektikus és materialista világnézet és a szocialista erkölcs alapján gondolkodnak és cselekednek, tevékeny és közösségi emberek. Ebben a célkitűzésben összegeződik mindaz, aminek valóra váltása a szocialista iskola feladata. Az oktatásügy társadalmi jelentősége indokolta, hogy az országgyűlés novemberi ülésszakán számbavegye a reform megvalósulásának négy éves tapasztalatait és állást foglaljon a végrehajtás során felszínre került vitás kérdésekben. Cikkünkben arra vállalkozhatunk, hogy a fővárosi tapasztalatok alapján vázlatosan érintsük a reform budapesti eredményeit és szóljunk a következő öt év időszerű oktatáspolitikai kérdéseiről. Ezekről a kérdésekről tanácskozott együttes ülésén az MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottsága és a Fővárosi Tanács Végrehajtó Bizottsága. A tanácskozás eredményesnek minősítette az iskola korábbi „zártságának" megszüntetését. Az új tantervek érvényesülése, az üzemek iskolákat támogató érdeklődése, a különböző társadalmi szervek és a szülői munkaközösségek tevékenysége szorosabbá tette az iskola és az élet kapcsolatát, hangsúlyozta az iskola és a társadalom kölcsönhatását. Az oktató-nevelőmunka feltételei az általános iskolában A nyolc osztályos általános iskola szüárd alapja oktatási rendszerünknek. Figyelemre méltó eredmény, hogy a budapesti tanköteles korú gyermekek 100%-a jár iskolába, és 92%-a a tanköteles koron belül elvégzi az általános iskola VIII. osztályát. Az általános iskolával szemben jogos az a követelmény, hogy minden tanulóját készítse fel a továbbtanulásra. Alapozó feladatát tehát eredményesen lássa el. A Főváros Tanácsa legfontosabb oktatáspolitikai feladatának azt tekintette, hogy javítsa az általános iskolák oktató-nevelő munkájának tárgyi és személyi feltételeit. Ennek jegyében épült fel a máso-7