Budapest, 1966. (4. évfolyam)

9. szám december - Dr. Németh-Dr. Rédl: Nagyobb lakás — kisebb gond

mióta lakik Budapesten az igénylő, az életveszélyes, ill. gazdaságosan fel nem újítható lakás, a zsúfolt lakás, a házas fiatalok gyorsabb elhelyezése. Ezeket a tényezőket pontozva, minden lakásigénylés bizonyos pontszámot érne el, ami a jogosultság szerinti lakástípuson (lakásnagyságon) belül tárgyilagos sorrendet mutatna. így pontozási alapul szolgálna az egy főre jutó jövedelem nagysága az összegekkel fordított arányban 10—40 pontig. (Pl. 500 Ft-ig 40 pont, 501—800 Ft=30 pont, 8bi —1000 Ft = 20 és 1001 — 1200 Ft-ig pedig 10 pont.) Figyelembe lehetne venni, hogy mióta lakik az igénylő Budapesten, és 5 év felett minden megkezdett 5 év 10 pontot számítana. A zsúfolt lakás a zsúfoltság arányában 5—20 pontot adna. A házas fiatalok további 10—20 pontot kapnának. Minden eltartott gyermek 15 pontot adna. Ez a pontrendszer, bizonyos magas pontszámok esetén, feleslegessé tenné a lakásügyi szervek döntését, mert automatikus besorolást adna. De a döntések nagy része ennek ellenére sem lenne mechanikus, mert sok egyforma pontszámú igénylés esetén, az adatok ellenőrzése még alaposabb mérlegelést igényelne. Az adatok alapján megállapítható lenne, hogy valóban kik szorulnak állami lakásra, kinek indokolt szövetkezeti lakást adni és kiket kell a magánerőből építkezőkhöz tanácsolni. A pontrendszer csak a sorrendet adja meg, de hogy milyen nagyságú lakásra jogosult az igénylő, azt, a mindenkor fennálló rendelkezések alapján, a lakásügyi szervek állapítanák meg. Az igények számát és súlyát tekintve igen nagy eltérés lehet az egyes kerületek között. Ezért indokolt lenne az igények felmérését és a kiutalások sorrendjének, ütemének megállapítását központi szervre bízni, amely fokozottabban támaszkodna a kerületi lakásbizottságokra. így kellően át lehetne tekinteni, hogy a fővárosban milyen az igény az egyes lakástípusok iránt. Az igénylők az elért pontszámok alapján tájékoztatást nyerhetnének kérelmük sorrendjéről, sőt a várakozási időről is (mint pl. Csehszlovákiában). A lakásigénylés újratermelésének megelőzése Bizonyára lesznek, akik túlzottnak tartják a példa szerint építendő 2,5—3 szobás lakások arányát. A lakásgazdálkodás, de a népgazdaság szempontjai is teljes ménékben indokolják a nagy lakások erősebb ütemű építését. Meg kell még említeni, hogy a 4 és több férőhelyes lakásoknál alig van választék, a variációs lehetőség igen kicsi. Bizonyára nem lenne érdektelen 1 szoba és 2 félszoba, vagy 2 szoba és 2 félszoba tervének kialakítása, illetve nagyobbmérvű alkalmazása. Ezek azonos területen is nagyobb lehetőséget adnának pl. a gyermekek nemek szerinti elkülönítésére, vagy otthoni munkánál nyugodt félre vonulásra. Az ilyen lakások használati értéke igen kedvező lenne. A lakásgazdálkodás célja csak a lakáshiány megszüntetése lehet. Az egyes igénylők azonban nemcsak átmeneti, hanem hosszabb időre szóló megoldást kívánnak, tehát olyat, hogy ne kelljen rövid idő múlva ismét kopogtatni a lakáshivatalban. Ez csak akkor valósítható meg, ha a lakásigénylés újratermelését megelőzzük. Nem célszerű tehát a lakásokat már a kiutalásnál telíteni. A BUVÁTI három lakótelepen végzett vizsgálatai igazolják, hogy pl. a 2 férőhelyes lakások több mint 40 %-a, az összes lakások 28 %-a zsúfolt. (Még a 6 férőhelyes lakások 14 %-a is zsúfolt.) Olyan családoknál, ahol gyermekszaporulat várható, célszerű lenne a fél (esetleg 1) szobával nagyobb lakás kiutalása. Ezzel kikapcsolnánk a lakások „születésszabályzó tevékenységét". Az is köztudomású, hogy idegenforgalmunk évről évre örvendetesen növekedik, a külföldi vendégek elhelyezése a szálloda-hiány miatt egyre nagyobb gondot jelent. Nagyobb lakások építése esetén várható, hogy a gyermekek hoszszabb nyaralása esetén vagy a család összehúzódása révén 1 —1 szoba bekapcsolható lenne, éppen a főszezonban, a „fizető vendégszolgálat"ba. így külön beruházás nélkül enyhítene az idegenforgalmi szervek gondjain és a népgazdaság számára is rendkívül előnyös lenne. Egetvívó sportszenvedély A futball világszerte nagy népszerűségnek örvendő sportág. De Budapest e tekintetben minden bizonnyal élen halad, mert itt a szurkolók csapat-rajongásának hulláma egészen a magas bérházak tetejéig feltorlódik. Bizonyságul szolgál erre az alább említett három ház. A Rákóczi út 26. számú hatalmas bérház oromzatán, az ereszek magasságában ez a mésszel felmázolt három betű díszeleg: FTC. Nem messze van innen a Lenin körút 8-as számú ház. Ennek szürke palával fedett tetejére kiabáló vörös betűkkel van felmázolva egy sporttörténelmi nevezetességű esemény : Honvéd—Vasas: 4:3 Buda sem marad el Pest mögött. A várbeli ún. elipsz-sétányról jól látható a Hunyadi János út 5—7 számú sarokházának a tetőzete, amelyen nem is csak egyszerűen felírva, hanem vörös cserepekkel kirakva díszeleg a bűvös szöveg: HAJRÁ ÓZD FRADI HONVÉD. — Egy rézsút-átellenes ház cseréptetőjén pedig zöld betűk hirdetik: ÓZD! Ügy látszik a derék budapesti kéményseprők, cserepezők és csatornázok nemcsak asportpályákon bíztatják kedvelt csapatukat, hanem rajongásukat magukkal viszik a felhőket súroló magasságokba is ... K. Gy. Buddha-Paestum G a l e 0 110 Mar zio, a neves humanista, Mátyás királynak udvari mulattatója, „M á -tyás király mondásairól és cselekedeteiről" szóló könnyed, csevegő hangú emlékiratában furcsa, tudálékos szómagyarázatot közöl Budapest (az ő korában persze még csak Buda és Pest) nevének eredetéről. „Buda vára hegyen fekszik és a Duna mossa. Honnan vette nevét, nem egészen bizonyos: vagy az ókori Budaliatól, vagy Buddha nevű szent embertől, nem mintha ő alapította volna, hanem csak úgy nevezték el az ő híres nevéről .. . Annyi bizonyos, hogy Buddha egy igen bölcs embernek a neve, aki az indusok vallását alapította. ... Pestről már Vergilius is ír: »láttam pesti módra gondozott rózsáskerteket a. Ez a Pest Olaszországban van, a magyarországi a Duna mellett fekszik, í szemben Budára tekint, s a Duna folyik el közöttük. Az egyik síkságon, a másik a hegyen terül el, amely körül mindenütt hévvíz bugyog s amely tele van ültetve szőlővel és gyümölcsfával, úgy hogy Budáról egyik oldalról kitűnő bortermő hegyeket, a másik oldalról Pestet és a síkságot látja az ember. .." Mondanunk sem kell, hogy a meglehetősen felületes Galeotto mindkét név tekintetében téved. Budának semmi köze a hindu Buddhához. Neveminden bizony -nyal ősi magyar személynévből eredt. Nem hunból, mert Attila öccsét, a korai nyugati krónikák Blédáját, a Nibelungen-lied Blödel-jét csak a kései magyar krónikák nevezik el Budának. Viszont Buda, mint magyar név, mind ezekben, mind a régi oklevelekben elég gyakran előfordul, ez volt a neve például Szent István udvarában a német-párt egyik sötétlelkű, intrikus főemberének. Pest neve sem azonos a Vergiliusnál említett dél-itáliai latin Paestum, a mai olasz Pesto város nevével, hanem bolgárszláv eredetű szó, kemencét jelent éppúgy, mint Budának német Ofen elnevezése, valószínűleg a régente errefelé működő mészégető kemencéket jelölve. Kunszery Gyula