Budapest, 1966. (4. évfolyam)

9. szám december - Bertalan János: Érdemes-e új szállodákat építeni ?

Bertalan János Érdemes-e új szállodákat építeni ? Központi fekvése Budapestet a külföldiek legalkalmasabb kirándulási bázisává teszi. Ennek különösen az autós idegenforgalom mostani térhódítása idején van nagy jelentősége. Az ország területére belépőkülföldiszemélygépkocsikszáma az 1965. évben 185 114, utasainak száma pedig 571 166 fő volt. Az előbbi több mint nyolc és félszerese, az utóbbi több mint tízszerese az 1961. évinek. Budapest külföldi idegenforgalmának nagyarányú emelkedését tükrözik a szállodák alábbi vendégforgalmi adatai is: soknál pedig csak 60—65%-os átíagos ágykihasználtságot vesznek figyelembe. Mindez arra mutat, hogy a budapesti szállodák a szezonidőszakban túlzsúfoltak. A szállodák kihasználtsága az egyes negyedévekben a következő volt: Év A budapesti szállodákban eltöltött Egy vendégre jutó vendégnapok száma Év vendégnapok száma összesen ebből: Egy vendégre jutó vendégnapok száma Év vendégnapok száma összesen külföldi vendégnapok belföldi vendégnapok Egy vendégre jutó vendégnapok száma Év vendégnapok száma összesen szám szerint Index i960 — 100 szám szerint Index 1960 = 100 külföldi belföldi 1960 935 i«9 477 788 100,0 457 38l 100,0 3.7 1,6 1961 959 081 561 254 "7,5 397 827 87.0 3,4 1,6 1962 982 660 617 704 "9.3 364 956 79,8 3,3 1,6 1963 952 548 663 925 139.0 288 623 63.1 3.4 1,6 1964 I 047 942 782 500 163,8 265 442 58,0 3,2 1,6 1965 1 164 102 916 039 192,4 248 063 54.2 3.0 1,5 Időszak A szállodákban eltöltött összes vendégnapok száma Ebből: külföldi vendégnapok száma A külföldi vendégnapok az összes vendégnapok %-ában Agy Férőhely (ágy + pótágy) Időszak A szállodákban eltöltött összes vendégnapok száma Ebből: külföldi vendégnapok száma A külföldi vendégnapok az összes vendégnapok %-ában kihasználás % 1965. I. n. év II. n. év III. n. év IV. n. év 199 098 310 837 356 663 297 504 in 482 256 250 317 890 230417 56.0 82.4 89.1 77.5 62,6 90,2 102,3 88,9 51,1 74.0 84.1 73.3 Év összesen: 1 164 102 916 039 78,7 86,5 71.0 1966. I. n. év II. n. év 207 816 305 717 127 364 263 479 61,3 86,2 66,4 90,4 55,5 77,o A fenti táblázat adataiból megállapítható, hogy a belföldi vendégnapok száma — az egy vendégre jutó átlagos vendégnapok számának stagnálása mellett — évről évre csökkent, ezzel szemben a külföldi vendégnapok száma állandóan emelkedett. Ugyancsak csökkent az egy külföldi vendégre jutó átlagos tartózkodási napok száma is, ami a mozgó turizmussal és az átutazók számának fokozatos emelkedésével kapcsolatos. A hazánkon átutazó külföldiek száma 1965. évben 816,6 ezer főt tett ki, csaknem háromszorosa volt az i960, évinek. Meglevő szállodáink összes férőhelyei nem nyújtanak lehetőséget arra, hogy a főváros idegenforgalmát az egyéb meglevő és kedvezően ható tényezőknek megfelelően tovább növelje. Ennek oka elsősorban az, hogy a budapesti szállodák befogadóképessége nem tartott lépést a külföldi idegenforgalom növekedésével. Amíg a külföldiek által szállodákban eltöltött vendégnapok száma 1965-ben 92,4%-kal haladta meg az i960, évit, addig a szállodai férőhelyeké csak 33,8%-kal emelkedett. A szállodák többsége elsősorban a külföldi idegenforgalom számára van fenntartva. Főidényben a szállodákban belföldi vendég csak elvétve kap szobát. A budapesti szállodákban 1965-ben eltöltött belföldi vendégnapok száma 45,8%-kal volt kevesebb, mint 1960-ban. A szálláshiány áthidalásaként az utóbbi években egyre nagyobb tért hódítottak a szállodán kívüli elhelyezési formák: az átvonuló szállások (igénytelen elszállásolásra berendezett intézmények), a campingek és a fizető vendégszolgálat. Az i960, évihez viszonyítva az átvonuló szállások férőhelyeinek száma 138,6%-kal, a sátortáboroké 1210,0%-kal, a fizető vendégszolgálaté pedig 551,1%-kal növekedett 1965 végéig. A gyakorlatban azonban beigazolódott, hogy külföldi vendégeink szívesebben veszik igénybe a szállodákat, mert nagyobb kényelmet nyújtanak. így aztán — főleg a főszezonban — gyakran előfordul, hogy a zsúfolt szállodák hely hiányában kénytelenek még a külföldiek szobarendelését is visszautasítani. A budapesti szállodákban együttvéve — az üzemelési napok számát véve figyelembe — 1965. évben a rendelkezésre álló ágyak évi átlagos kihasználása 86,5%, a férőhely (ágy+pótágy) kihasználás pedig 71%os volt. Ez a kihasználtság igen magas. Nemzetközileg a szállodai ágykihasználás átlagos fokát maximálisan 75%-nak veszik. Külföldön új szállodák létesítésével kapcsolatban végzett gazdaságossági számítá-Az adatok szemléltetően mutatják, hogy a főváros szállodái iránt tanúsított külföldi idegenforgalmi igény nem egyenletes. Legkisebb az I. negyedévben és legnagyobb a III. negyedévben. A III. n. évben (főszezonban) legkisebb a belföldi vendégek száma és aránya. Az adatok egyben mutatják azt is, hogy az ágy- és férőhelykihasználás foka a szezonidőszakban igen magas. 1965 augusztusában az ágykihasználás io7,2%-os, a férőhelykihasználás pedig 88,1%-os volt. Az összes rendelkezésre álló ágyakat csak a külföldiekre vetítve, a kihasználtság 97,6%-ot tett ki. A férőhelykihasználás vizsgálatánál figyelembe kell venni azt is, hogy a legtöbb vendég nem szívesen fogad be idegent szállodai szobájába. Amennyiben pótágyas szobákban össze nem tartozó személyek nyernek elhelyezést, ez a férőhelykihasználás fokát emeli ugyan, de rontja a kulturáltságot. A kiadható szállodai szobák száma az 1965. évben átiagosan 2246 volt, 4306 férőhellyel. Az összes férőhelyekből 747 (17,3%) pótágy. Egy szobára átlagosan 1,9 férőhely jutott, ami egymagában is a zsúfoltságot bizonyítja. Államunk a harmadik ötéves terv időszakára, az anyagi lehetőségekhez mérten, jelentős beruházási összeget biztosít a szállodai létesítmények fejlesztésére. A Sport szálló 364 férőhellyel ez évben kezdte meg működését. Ezenkívül előreláthatóan további négy szálloda épül Budapesten. Ezek: a „Hotel Budapest" 560, a margitszigeti új szálloda 800, a Duna-parti szálló 800, és a tabáni szálló 600 férőhellyel. Amennyiben ezek a szállodák 1970-ig felépülnek, a budapesti szállodai férőhelyek száma az 1965. évihez viszonyítva 67,8%-kal növekszik. Önként merül fel itt a kérdés: népgazdaságilag érdemes-e új szállodákat létesíteni akkor, amikor köztudomású, hogy anyagi lehetőségeink korlátozottak, és a különböző ágazatokban felmerülő beruházási szükségleteket sorolni kell ? Erre a kérdésre feltétlenül igennel kell válaszolnunk. Az idegenforgalom jelentős előnyöket biztosít népgazdaságunknak, mert a bevétel egy része nem exportálható szolgáltatások ellenértékéből ered, továbbá mert termékeinket az idegenforgalom keretében a hazai forgalmiadós fogyasztói áron — exportcsomagolási és szállítási költség nélkül — külföldi fizetési eszközökért értékesítjük. Mindezekből azt a következtetést kell levonnunk, hogy idegenforgalmunkat és egyben devizabevételeinket számottevően csak úgy tudjuk fokozni, ha az eddiginél gyorsabb ütemben fejlesztjük a szállodai férőhelyek számát. 28