Budapest, 1966. (4. évfolyam)

8. szám november - Tabi László, László Anna tárcái

KÖNYVEKRŐL Hidas Antal regénytrilógiája (Ficzek úr — Márton és barátai — Más muzsika kell) Könyvismertetésünk elsősorban annak a műnek szól, amely fővárosunk gyermekkorának, világvárossá érlelődésének századeleji képét rajzolja meg. De szól megemlékezésünk a rangos és méltatlanul keveset emlegetett irodalmi alkotásnak is. Miben láthatjuk Hidas regénytrilógiájának értékeit ? A széles társadalmi tablóra törekvő regényeposz, amely a XIX. századi realizmus kompozíciós elveit követte, már sikeresen valósult meg a solohovi regényben. Hidas Antal regényciklusának terve is ezen esztétikai elvek jegyében született s valósult meg, amennyiben Hidas is a századelő nagy átfogó társadalmi képét igyekszik felvázolni. Az új, ami ezt az irányzatot jellemzi (Hidas Antal, Illés Béla, Karikás Frigyes műveinek tanúsága szerint), a szemléletben jelentkezik. Az új népi szemlélet a kibontakozó „népi" mozgalom rokonának tekinthető, elsősorban azért, mert elvet minden hamis idillt az ábrázolt témával kapcsolatban. Sőt, a városábrázolásban még tovább is lép: a népi írók hagyományos falu-város ellentétének felszámolásával. Nemcsak a város, Budapest, igazi arcát mutatja meg azáltal, hogy a hivatalos városi irodalom által létrehozott idillt cáfolja, hanem hidat teremt a falu és a város között a parasztság problémáinakfelvetésével. Szakadék helyett csak együtt megoldható, rokon problémát lát a falusi és városi proletariátus sorsában. Sajnalatos, hogy megtermékenyítő hatása ezeknek a műveknek nem volt a korabeli magyar irodalomra, hiszen nagyrészt emigrációban születtek és jelentek meg. A trilógia időben az 1900-as éveknek a Tanácsköztársaságig terjedő szakaszát öleli fel. Témájában a magyar munkásmozgalom kibontakozását és proletárforradalommá érlelődését kíséri nyomon. Ennek a folyamatnak a magyar kapitalizmus jellegéből adódóan elsősorban Budapest a színtere, hősei pedig a főváros emberei. Hidas művét családregénynek volna a legszerencsésebb nevezni, hisz a középpontban a Ficzek család áll. Velük a századeleji Budapest jellegzetes társadalmi rétege, az életmódjában proletár, de vágyaiban, törekvéseiben kispolgári réteg nyer hiteles megformálást. Ficzek úr — az első kötet címadója — a ciklus egyik legsikeresebb figurája. Kun Béla a regényről írt bírálatában donkihótei alaknak nevezi, utalva ezzel a kispolgárság tragikomikus helyzetére. A tragikomikum forrása e réteg retrográd szélmalomharca az adott társadalmi szituációban. Ficzek úr nem tudja valóságos helyét felismerni a társadalomban, ezért csak alkalmi és könnyen megingatható szövetségese a munkásosztálynak. Hidas helyesen állítja középpontba a kispolgárságot, mert ebben a történelmi pillanatban ez a társadalmi réteg még megfelelő kitekintést nyújt a társadalom egészére. Még nem merevedett meg, mint később, ekkor még képes volt jelentős számban tudatában is proletárrá válni. S helyzeténél fogva érintkezett a társadalom szinte minden rétegével. A kispolgárság folyton változó arculata végigkíséri a város fejlődését. Ugyancsak ilyen „örök" és mégis minden korban más típus a külvárosi nyomornegyedek vagánya. Molnár Ferenc is megformálta már Liliom alakjában. Hidas ábrázolásában azonban annak a folyamatnak a megmutatása lényeges, hogyan lesz Japánból, a szervezett munkásból az alvilághirhedtalakja. Japán azáltal válik bűnözővé, hogy a megoldást a társadalmi igazságtalanságokra, egyéni hibái és a munkásmozgalom tévedései miatt, a kispolgári anarchizmusban keresi. Hidas a külvárosi nyomornegyedek poklában elsüllyedő tehetségekre, emberi értékekre hívja fel a figyelmet Japán és a hozzá hasonlók tragédiájában. E korban az elnyomott tömegek emberi felemelkedésének útja nem lehetett egyéni út — ezt bizonyítják Ficzek úr sikertelen próbálkozásai is a regényben —; csak a munkásmozgalom kollektív harcával összefonódó, a szebb jövőért folytatott együttes harc hozhatott boldogabb egyéni életet is. Hidas — bár munkásalakjainak megformálása nem éri el Ficzek úr eleven típusát — rá tud mutatni a századeleji szociáldemokrata mozgalom jelentőségére a nagyüzemi munkásság megszervezésében, megerősítésében, de egyúttal gyengeségét is hitelesen állítja elénk a mozgalom kispolgári vonásaiban, a szociáldemokrata vezetők árulásában. Hidas műve Budapest regénye, elsősorban a város embereinek regénye. S lehet-e többet mondani egy városról annál, mint ha történelmének, arcának formálóiról szólunk? Nem hiszem! Hidas regénytrilógiájában is csak ráadásként van jelen a város külső képe, utcáival, tereivel. A Városliget, a Lujza utca fájdalmas lírával elevenedik fel az emigrációban élő író emlékeiben. A város és a gyermekkor utáni nosztalgia színezi azt a képet, amit Hidas Antal regényében kapunk Budapestről. Sebők Magda KÉPZŐMŰVÉSZETI KÖNYVEK Alpatov, M. V.: A művészet története 1. Alpatov, M. V.: A művészet története 2. Artner Tivadar: Évezredek művészete Broby-Johansen, R.: Ember és művészet A Drezdai Képtár 1. XV-XVIII. század A Drezdai Képtár 2. Modern Képtár Az Esztergomi Keresztény Múzeum Képtára Kaphatók az EGYETEMI KÖNYVESBO Budapest, V., Kossuth Lajos u. 18 170,- Ft 200,- Ft 62,- Ft 54,- Ft 180,- Ft 205,- Ft 250,- Ft LTBAN 46