Budapest, 1966. (4. évfolyam)

8. szám november - Vörös Károly: Törökvilág Pest-Budán

várják az utazót: lemossák, dörzsölik, csipkedik, ujjait, lábait és karját is hajlítgatják, hogy azok rugalmasak legyenek — kívánatra a szakállt is lenyírják. A levetett ruhát gondosan megőrzik s a lábbelit kitisztítva adják vissza. Évtizedek lefolyása alatt így válik lassan teljesen törökké a város, lakosságában, városképében, életformájában egyaránt. Közben viharok tépik a romló házakat - mint 1577-ben, 1598-ban és 1602-ben — ostromokat áll ki, (melyeknek során 1600—1604 között Pest átmenetileg ismét a császáriak kezére kerül); 1606-ban villám vág a budai puskaporos toronyba és 800 ember elpusztul; 1658-ban tűzvész tombol benne. Mikor 1663-ban a német Ottendorf Henrik utazik át rajta, a város már jóformán minden díszét elvesztette. Ottendorf még látja a Várban a Zsigmond építette szép márvány loggiát és a Csonka tornyot, de ez már mind omladozik: már csak börtön céljaira szolgál és csak börtönőrök lakják. Összeomlott, s már csak romjaiban szemlélhető a várudvaron Mátyásnak az idegenektől oly sokszor megcsodált pompás kútja is. A királyi kertek helyén mecset és néhány elhagyatott helyőrségi épület áll. A romladozó épületekről látható ugyan, hogy a város hajdan szép volt, de a tűzvészek s az épületek teljes elhanyagolása sokat rontott rajta. A régi falakat a törökök éppen csak hogy összefoldozták és a tetőket csupán zsindely fedi. A Szent György téren még ott áll a szent lovag szobra, de a templom maga mecset, a nem messze fekvő Boldogasszony temploma pedig éppenséggel lóistálló. A Vízivárosban a Kakaskapu mellett nagy póznán levágott fejek díszelegnek, nyilván a rablók megfélemlítésére. Körülötte silány, szalmával és zsindelylyel fedett külvárosi házak. S mikor újabb hat év múltán, 1669-ben egy angol orvos, a tudós Brown doktor látogatja meg Budát, ő már csak gyönyörű fekvésű és igen nagy kiterjedésű keleti várost lát. A magyar királyok palotájára már csak puszta falak és maradványok emlékeztetik, melyeket nem is néz meg közelebbről. Ami a városképen az ő számára Budán éppen úgy mint Pesten uralkodik, az a szép mecsetek és a sok melegfürdő látványa. Elfátyolozott arccal, török viseletben járnak az utcákon az asszonyok, nadrágjuk a lábfejénél záródik, azonfelül valamüyen ingfélét és hosszú szoknyát hordanak. S nem keresztény templomba — török kolostorba látogat el. A főnököt Gül Babának, a rózsák atyjának hívják, pompás gyümölcsökkel vendégeli meg az angolt. így válik másfél évszázad leforgása alatt részint — épületeiben — düledező rommá, részint — életformájában — valódi keleti várossá a magyar királyok hajdan oly büszke és ragyogó fővárosa. S ami még megmaradt belőle, az 1686 nyár végének napjaiban, az ostrom hosszú és borzalmas hetei alatt végleg romba dől. Hogy az elpusztult, immár teljesen török város romjain az üszkös falak között újra meginduló élet már teljesen új alapokon, a réginek minden közvetlen emléke és hatása nélkül kezdje meg negyedévezredes s végül — egy újabb, nem kevésbé pusztító ostrom tüzében — ugyancsak egy egész összeomlott világot maga alá temető szakaszát is. Drága károkozók olcsó megelőzés A villamosok, autóbuszok közönsége évente találkozik a kocsiban kifüggesztett plakáttal, amely kötelező rágcsálóirtásról tudósít. Egyszer tavaszszal, másodszor ilyenkor ősszel. A közönség elolvassa ugyan a felhívást, jobbára azonban különösképpen nem érdekli, úgy gondolja, nem az ő ügye. Pedig ha a különböző kártékony állatok: a rágcsálók és rovarok szaporodási és károkozó tevékenységének statisztikáját nézzük, kiderül, mennyire fontos kérdés e kártevők irtása. Hozzávetőleges számítások szerint csak Budapest területén mintegy 2,000.000 patkány élősködik, s egészségügyi szempontból is hatalmas károkat okoz. Ezen túlmenően azonban 100 milliókra rúg az a gazdasági kár, amelyet a rágcsálók okoznak, hiszen egy állat évenként mintegy 700.Ft. értékű rongálást végez. Óvatos becslések szerint csak Európában 200 milliárd angol fontra tehető a rágcsálók évi kártétele. Ez a kártétel igen sok fajta lehet; megrágnak elektromos vezetéket, ami tűzesetet okozhat, megrongálnak értékes árukat és jelenlétük a munkahelyeken pszichológiailag lehetetlenné teszi a további munkavégzést. Szaporaságuk sem mindennapi; egy patkánypár — kedvező körülmények között — évenként 5 — 600 főre is elszaporodik, ami — még a természetes elhullás figyelembe vételével is — parancsolóan írja elő minél intenzívebb irtásukat. Ezt a munkát Budapest területén a Fővárosi Takarító Vállalat végzi a KÖJÁL közvetlen irányítása és útmutatása alapján. Korszerű technológiával és a kapacitás megfelelő bővítésével mindenütt sikerrel felveheti a rágcsálók ellen a küzdelmet. Nem véletlenül beszélünk korszerű technológiáról, hiszen a kártevők irtása világszerte komoly problémát jelent; ehhez képest alakultak ki a vegyszeres irtás mind modernebb formái. A Fővárosi Takarító Vállalat szakemberei külföldi laboratóriumi vizsgálatok tapasztalatai nyomán fejlesztették ki azokat a módszereket, amelyek a kártevők irtására a legalkalmasabbak. A szocialista országok közül elsőnek ők alkalmazták a Nuvánt gázosításra. Ezzel teljesen kiszorították a régebbi igen veszélyes ciánozásos módszert. A ciángáz alkalmazása azon felül, hogy nehézkes és kényelmetlen volt, nem egyszer súlyos balesetet is okozott. A legújabban alkalmazott ugyancsak gázos módszer gyors, veszélytelen és ugyanolyan hatásos, mint a ciánozás volt. Ezzel a módszerrel a Fővárosi Takarító Vállalat 1965. elejétől az év őszéig — a közületek és a lakosság megbízásából — egymillió kétszázezer m3

-en gázosított. Hasonlóképpen korszerűbbé és veszélytelenebbé vált a különböző rovarok irtása is. A rendkívül szapora légy, az élelmiszer közelében tanyázó csótány-félék és a falba, bútorokba befészkelődő bogarak megsemmisítése is a legújabb technológiával történik. Újdonságnak számít az is, hogy míg korábban a rovarirtásnál az egész területet kezelés alá kellett venni, ma már a rovarok megfigyelt tartózkodási és fészkelő helyére juttatják a vegyszert. Ez a megoldás gazdaságosabb és a berendezést is kíméli. A rágcsálók pusztításánál a hagyományos mérgezett csalétek mellett olyan porozószert alkalmaznak, amely az állatok vonulási területén kiszórva a rágcsálók között vérzékenységet okoz. Ez egyrészt sokkal hatásosabb, másrészt csupán a rágcsálókra káros. Rövidlátó szemléletre vall, hogy a kártevők hatásosabb és gyakoribb irtásától — közületek és magányosok egyaránt — rosszul értelmezett „takarékosságból" idegenkednek, hiszen a megelőzés a legolcsóbb. Arról nem is szólva, hogy ez év júliusától az irtás díját lényegesen leszállították; a rágcsálóknál 20, a rovaroknál mintegy 50%-kai. így egy átlagos méretű 2 szoba összkomfortos lakásban a rovarirtás a legmodernebb vegyszerekkel 150—200 Ft-ba kerül. A lebonyolítás maga is gyors és egyszerű. Magánfelek telefonon jelenthetik be igényüket. Másnap megjelenik a lakáson a felmérő, akinek mind•árt ki is fizethető a szolgáltatás díja, a munkát pedig 3—4 napon belül elvégzik. Közületek rendelésüket írásban adják meg, a munkát 2 héten belül itt is lebonyolítják. A főváros több mint 200 km2

-es területéből havonta csak néhány millió m2

-en folyik szervezett védekezés a kártevők állandóan megújuló támadásaival szemben; ez pedig a tényleges területnek alig 2 %-a. Felmérhetetlen erkölcsi felelősség hárul azokra, akik a kérdés felett közömbösen elsiklanak és lehetőséget adnak a kártevő gócok elszaporodására. Sokszor az ő mulasztásuk a tulajdonképpeni oka a fellépő hatalmas gazdasági károknak. Ne menjünk hát el közömbösen a plakátok mellett; a kártevők irtása minden szempontból igen fontos. A felbecsülhetetlen kár helyett válasszuk inkább az olcsó megelőzést. ( -) Rovarirtó ködpisztoly. A Fővárosi Takarító Vállalatnál elektromos árammal működő ködpisztolyt használnak a különféle kártevő rovarok irtására 37