Budapest, 1966. (4. évfolyam)

8. szám november - dr. Körmendy István: Gyermekek a nagyvárosban

esetek legfőbb oka a szülői felügyelet hiánya. Nagyobb körültekintéssel, gondossággal, a helyes közlekedésre való oktatással jelentősen csökkenteni lehetne a balesetek számát. Az utca mellett az iskola a gyermekbalesetek leggyakoribb színhelye. Van olyan kerületünk, ahol az elmúlt évben a tanulók 7,3 %-a szenvedett iskolai balesetet. Ebben a tanári felügyelet hiányosságai mellett a politechnikai oktatásnak és a testnevelési óráknak is szerepük van. Rendkívül fontos mindkét területen a balesetvédelmi előírások gondos megtartása és oktatása. Az országban évente 1500—1800 gyermek igényel mérgezés miatt kórházi kezelést. Az esetek egyharmada a fővárosra esik. A mérgezések zömét az őrizetlenül hagyott gyógyszer okozza. Az esetek megoszlásában két csúcsot találunk: kisdedkorban a véletlen, serdülőkorban öngyilkossági szándék vezet nemegyszer súlyos, halálos következményekhez. A fővárosi gyógyszerfogyasztás jóval nagyobb mint a szükséglet. Egy budapesti lakosra 1960-ban 181 Ft, 1965-ben 277 Ft. értékű gyógyszert írtak fel. A kiváltott gyógyszerek tekintélyes része felhasználatlanul marad a fiókban, ahol a kisgyermekek könnyen hozzáférnek s a kiszórt színes drazsék gyermektragédiák okozóivá válhatnak. A legtöbb szülő nem tulajdonít nagyobb jelentőséget a kisgyermek fogazata épségének. Pedig az utóbbi évtizedben a fogszuvasodás gyakorisága ijesztő mértékben növekedett. Alig törnek át a tejfogak, romlásuk máris megindul. Mire a budapesti gyermekek az iskolába lépnek, már átlagosan 4—5 rossz foguk van, s hiába hullanak ki a szuvas tejfogak, 15—18 éves korban már újra 4—6 rossz fog van gyermekeink szájában. A fogazat épsége sok szenvedéstől, betegségtől óvja meg a fiatal vagy idősebb felnőttet. De milyen lesz 20 év múlva a fogazata annak, aki ilyen rossz adottságokkal indul? A fogazat romlása több tényezőnek következménye, de a helytelen táplálkozás (cukorka!) és a hiányos szájhigiénia biztosan szerepet játszik benne. A falusi lakossághoz viszonyítva a budapesti gyermekek szájában sokkal több teendője akad a fogorvosnak. Az urbanizáció kulcsproblémája: az idegrendszer túlterhelése A rohanó élettempó a városi emberre, idegrendszerére jelentős hatást gyakorol, mely végül is jellemző hormonális elváltozásokhoz vezet. Az urbanizációs ártalmak elsősorban az idegrendszert támadják meg s védekezésképpen a szervezet az agyfüggelékmellékveserendszer túlműködtetésével igyekszik kivédeni a kedveződen hatásokat. Az ún. stress-hatások ismétlődésének egyik jellemző eredménye gyermekkorban a fejlődés meggyorsulása, az akceleráció. Az utóbbi 3—4 évtizedben az orvosok a hossz- és súlynövekedés feltűnő fokozódását észlelték, különösen a serdülés előtt. A lakosság átlagos testmagassága is megnőtt. (Franciaországban 1840—1920 között az újoncok átlagos testhosszának 1,8 cm-es, 1920—1958 között 4,5 cm-es növekedését állapították meg.) A nemi érés is hamarabb következik be. Fokozódik az idegrendszer ingerlékenysége és labilitása. A fejlődés felgyorsulása mellett elmaradás is jelentkezik, elsősorban a szociális magatartás, a kritikai és etikai készség vonalán. A nagyranőtt, szexuálisan érett, de szellemileg még éretlen fiatalok problémája típusos nagyvárosi gond. világszerte foglalkoztatja a pedagógusokat, pszichológusokat, szociológusokat. Az izmos, nemileg érett, de etikailag még nem szilárd, élettapasztalatokban szegény, ösztöneiben primitív gyermek olyan igényekkel lép fel, melyeknek kielégítésére ebben a korban semmilyen társadalmi rendszerben nincs meg a normális lehetőség. Ez a körülmény állandóan összeütközésekre vezet környezetével, a fennálló társadalmi és erkölcsi normákkal. A „mértékét vesztett ifjúság" problémái nálunk ugyan még nem jelentkeznek olyan élesen, mint a nyugati országokban, de aki figyelmesen körülnéz, számos intő jelre bukkanhat. Az idegrendszer túl erős igénybevételének következménye például az ifjúkori magas vérnyomás, mely Budapesten a VIII. osztályosok 1/4-énéI már észlelhető. Fiatalságunk körében sajnálatos módon terjednek az egészségre káros szokások. 14— IS éves iskolásaink 40°/0

-a, a 16—17 éveseknek több mint a fele dohányzik. A budapesti általános (!) iskolák tanulóinak 9%-a megszokta és kedveli a szeszesitalt. Ijesztő méreteket öltött a fiatalkorú öngyilkossági kísérletek száma. 1965-ben 1274 19 éven aluli gyermek és ifjú kísérelte meg Budapesten, hogy életét eldobja. Legtöbben mérget vettek be. Az öngyilkossági kísérletek több mint fele a fővárosban történik, egyes kerületekben évente a fiatalság 1 %-a próbálja meg életét kioltani. A nagyváros „akceleráltjai" alkotják a galerikat. A bennük tömörült serdülők a mámor, extázis, izgalom keresése közben nemegyszer súlyosan megsértik az etikai normákat, a bűn útjára lépnek. Az évente elítélt kb. 4000 fiatalkorú bűnöző nagy része is a fővárosból kerül ki. Az urbanizáció folyamatát megállítani nem lehet. A nagyvárosi élet ma még igen sok egészségkárosító tényezőt rejt. Az egészségügy már felismerte ezeket, de még nem készült fel elhárításukra. Mindent meg kell — és meg lehet — tenni, hogy a nagyváros ne végzete legyen az ott élőknek, hanem olyan új, kedvező környezet, mely magas kultúrájával, fejlett technikájával nem fenyegeti, hanem védi és szebbé teszi a városlakók életét. MTI fotó — Patkó Klári MTI fotó — Patkó Klári felvétele A futballmérkőzés „kiértékelése" MTI fotó — Friedman Endre felvétele A Múzeum kertben