Budapest, 1966. (4. évfolyam)

6. szám szeptember - Szűcs István: Lakáshelyzet — lakásigény a Józsefvárosban II.

Szűcs István: I nuncTMLtlnnoiNi Szociológiai vizsgálat a Józsefvárosban II. A cikksorozat első része — mely a múlt havi számban jelent meg — a lakáshelyzet leírását tartalmazta. Ennek keretében a szociológiai vizsgálat területének kiválasztásával, az ott lakó társadalmi csoportok jellemzésével, a lakások, lakóépületek és a városrész adatainak, jellegének ismertetésével és végül a különböző társadalmi csoportok lakáshelyzetének leírásával foglalkoztunk. Mindezeket — a szociológiában használatos kifejezéssel — az objektív helyzet leírásának nevezhetjük. A most következők fő témája az elégedettség. Mit is értünk elégedettség alatt ? E fogalom megértéséhez szükséges, hogy az „elvárások" kategóriáját bekapcsoljuk, hiszen az objektív helyzet és az elvárások egybevetéséből, összeütközéséből alakul ki az elégedettség. Minden ember tudatában kialakul egy világosan megfogalmazódott, vagy csak kontúrjaiban meglevő kép arról, hogy milyen körülmények között szeretne lakni. Ez nem vágyálom, ami valami „ideális", a gyakorlatban soha el nem érhető dologra irányul — hanem az anyagi-gazdasági viszonyok határozzák meg fő kereteit, az egyes emberek gazdasági-társadalmi állása (kulturális színvonala, életkora, családi helyzete stb.) tölti meg tartalommal. Ez talán az elvárás fogalmának lényege. Szociológiai felvételünket megelőző vitában elhangzottak olyan vélemények is, hogy minden ember nyilvánvalóan a rózsadombi villanegyedben akar lakni, tágas lakásban, s így a lakásigény vizsgálatának nincs értelme. Ezt az ellenvéleményt a felvétel eredménye cáfolta. Egyértelműen megnyilatkozott, hogy a tudatban kialakult elvárások, — melyek nemcsak a lakásra, hanem az élet legkülönbözőbb területeire is irányulnak — a realitás síkján mozognak és tudományos igényű feltárásuk nagy segítséget nyújthat a városépítés elméleti és gyakorlati munkájához. Végül hozzá kell még tennünk e gondolatmenethez, hogy célunk nem az egyes emberek problémájának — ennek pl. konkrét lakáskiutalásnál van jelentősége — hanem a különböző társadalmi csoportok lakásigényének vizsgálata. Ezért foglalkoztunk az előzőekben olyan részletesen a társadalmi rétegeződéssel és ezért gondolkodtunk az itt következőkben is ebben a kategóriában. Az elégedettség vizsgálatát 510 fő- és társbérlő családra vonatkozó adatokat felhasználva végeztük. Az anyagot három részre osztottuk: a városrész, a lakóépület és a lakás viszonylatára. Elégedettség a városrésszel Az interjú során azt a kérdést tettük fel a családoknak, hogy szeretnek-e a Józsefvárosban lakni. Az erre adott válaszok határozták meg általában az elégedettséget, melyek fő összesítése a következő arányokat mutatja: Családok megoszlása a válaszadás szerint Elégedett és azt részletesen megindokolta Elégedett, de nem tudta megindokolni Elégedetlen és azt részletesen megindokolta Elégedetlen, de nem tudta megindokolni Nincs kialakult véleménye összesen: 69,5 1.5 16,0 13,0 100,0 A városrésszel való elégedettség témakörünkön belül — pl. a lakással való elégedettséghez viszonyítva — eléggé nehezen értékelhető. Az első szembetűnő táblázatunkban az, hogy a családok nagyrészének kialakult véleménye volt, ez a vélemény pedig főleg az elégedettségben nyilvánult meg. Vizsgálatunknak tárgya, a Józsefvárosnak ez a része, kétségtelenül lényeges pozitív tulajdonságokkal rendelkezik. Éppen ezért irányult következő kérdésünk az indokok felderítésére. A válaszadás megkönnyítése érdekében előre meghatároztuk azokat a szempontokat, melyek pozitív vagy negatív értékelése alapján részletes információkat nyerhettünk. Egy városrész megítélésénél — inkább társadalmi szempontból megfogalmazva — lényegében a következő tényezőket lehet figyelembe venni: Központi jelleg (általában a városrész fekvése). Ez a szempont a Józsefváros esetében igen lényeges, hiszen kifejezetten központi fekvésűnek minősíthető. A városközponttól 3 km távolságban fekszik, ugyanakkor, amikor a város legtávolabb eső része (keleti határa) 21 km-re van. A városrész központi jellegéből sok minden következik. A jó közlekedési adottságok révén a város bármely része viszonylag könnyen elérhető, a bevásárlási feltételek kedvezőek, a kulturális intézmények könnyen megközelíthetőek stb. A munkahely megközelítésének lehetősége. Ez a tényező erősen összefügg az előzővel, hiszen a jó közlekedési adottság a munkahelyek jó megközelítését is szolgálja. E szempont felvetésével inkább arra voltunk kíváncsiak, hogy hányan tartják érdemesnek azt külön megemlíteni a városrész megítélésének tágabb problémakörében. A természeti környezet a központi jelleg ellenpárjaként kezelhető. Nyilvánvaló ugyanis, hogy a kettő a gyakorlatban kizárja egymást. A modern városépítési elméletek — főként társadalmi szempontból — nagy súlyt helyeznek a megfelelő természeti környezet hangsúlyozására, vagy létesítésére és így e téma vizsgálata igen fontosnak tekinthető. A városrész beépítettsége, hangulata. A Józsefváros kétségtelenül jellegzetes beépítettséggel, egyedi hangulattal rendelkezik. A nagyváros közepén elterülő „kisváros" sokak számára vonzó lehet. Ezek azonban esetleg nosztalgikus szempontok és ugyanazt visszájára fordítva, negatív értelmezésben, a városrész hangulata éppen a korszerűtlenséget, az elavultságot tükrözi, mely szemben áll az új városrészek egészséges szerkezetével és ebből eredő hangulatával. A városrész fizikai állapota. Ez a tényező a Józsefváros viszonylatában jelentős, mert mint rekonstrukció előtt álló terület rendkívül rossz, elhanyagolt állapotban van. Társadalmi környezet. A társadalmi struktúra leírásánál hivatkoztunk arra, hogy itt általában a középrétegek tömörülnek és a legmagasabb, illetve legalacsonyabb társadalmi státusba tartozók a budapesti átlaghoz viszonyítva kisebb arányban találhatók. A szociológiai felvétel területén tehát a szegregáció (a társadalmi rétegek területi elkülönülése) bizonyos megnyilvánulásával találkozhatunk. E tényező ennek a társadalmi környezetnek értékelését szolgálta. Szomszédok, illetve rokonok és barátok közelsége. A városrész megítélésében — az általános társadalmi szempontokon felül — a közvetlen társadalmi kapcsolatoknak is jelentősége van. Az értékelés természetesen pozitív és negatív irányban egyaránt jelentkezhet. Megszokás, emlékek. A felvétel területén élő családok eredetének vizsgálatánál megállapítottuk, hogy régóta laknak a Józsefvárosban, illetve jelenlegi lakásunkban — sokkal régebben mint a budapestiek általában. Ebből következően várható volt, hogy a megszokás jelentős szerepet játszik a városrész megítélésében. A megítélés szempontjainak ismertetése után tekintsük át az adott válaszokat ebben a csoportosításban, először azokat, melyeket pozitívan értékeltek. Ebben a csoportban az első helyet a központi jelleg értékelése foglalja el, melyet a megkérdezettek 50,8 %-a emelt ki. Ezzel csaknem azonos értékű szempont a megszokás, 46,0% hivatkozott arra. A megszokással kapcsolatban igen érdekes és valószerűséget alátámasztó indokolásokat találhatunk. Egyik megkérdezett például a következőket mondta: „szeretem ezt a városrészt, mert az illegális mozgalomban itt vettem részt, minden házhoz, minden utcához emlék fűz". Egy másik indokolás: „itt született az apám, és itt született a fiam, minden ideköt ehhez a városrészhez". A munkahely megközelítésének kérdését már kevesebben (22,6%) említették, bár ez nyilvánvaló jó adottsága a Józsefvárosnak. Legfeltűnőbb talán az, hogy a városrész beépítettségét, hangulatát pozitív irányban alig néhányan (4,0%) értékelték. Ez a tényező bizonyos mértékben átfedi a megszokás problémáját, de attól egy lényeges ismérv választja el. A megszokás lényegében csaknem minden városrészre vonatkozhat, ugyanakkor a beépítettség és hangulat egyedi jellemzője egy városrésznek. A szomszédok, rokonok és barátok kérdését csaknem kizárólag pozitívan említették, de kisebb mértékben (11,3%). A negatív értékelés szempontjai közül kiemelkedik a természeti környezet problémaköre. A megkérdezettek 22,9%-a hiányolta a kedvező természeti adottságokat. A negatív tényezők közt második helyen áll a városrész beépítése, hangulata (19,0%). Ez a pozitív jellegűnek látszó szempont vitathatatlanul negatív irányban jelentkezett, ami azt jelenti, hogy az ott lakók nagy része nem méltányolja a józsefvárosi hangulatot. Egy 41 éves betanított munkásnő véleménye: „elhanyagoltak az utcák, rossz a világítás, nincs a gyerekeknek hol játszani, itt za'onganak az udvaron, nem lehet pihenni". 9