Budapest, 1966. (4. évfolyam)

5. szám augusztus - Kiss. E. László: Gondolatok és tervek Budapest belvárosának fejlesztéséről

Az új épületek — kivitelezés esetén — így módosítanák a budapesti városképet A tanulmányterv makettjéről készült felvételek minden oldalról szabad tömbök együttesének az uralkodó szélirányhoz simuló (nem szembe fordított) beállítása teszi lehetővé. Az egészséges benapozást viszont az, hogy minden egyes tömb valamelyik napos égtáj felé, teljesen szabad égfelületre nyílhat. Az ebből származó hőhatás elleni védelmet a faltartó tárcsák lamelláinak árnyéka, a lamellarács az ablaksík között hagyott légrés biztosítja, mely gravitációs légcserével akadályozza meg a túlzott felmelegedést. A park-környezet és a magasba helyezés az előbbieken felül a zaj elleni védelmet is szolgálja. Mindezek jótékony hatása mellett a jó közérzet kialakulását segítheti lefelé a zöld parkterületre, felfelé a szabad égre kitekintés lehetősége. A tanulmánytervek, így a Trefort-kerti, a budapesti városkép alakulása szempontjából is érdeklődésre tarthat számot. Ismeretes, hogy Budapest budai oldala táji, építészeti adottságainak — így kontúrjának — változatosságával szemben a pesti oldal beépítése meglehetősen monoton, elsősorban magasságának egyöntetűségével, melyből csak egy-két hangsúlyosabb épület (a Parlament, a Bazilika, a Népstadion) emelkedik ki — szinte véletlenszerűen. Budapest városépítői már régen foglalkoznak egyes magas házak tervszerű városképbe illesztésének problémájával, a pesti sziluett élénkítése, gazdagítása érdekében. Az itt javasolt új rendszerű magas beépítés a maga fénnyel-árnyékkal, levegővel átjárt, összetett rugalmas és lebegő tömegeivel, egész p'asztikájával, jól megfelel a fenti célnak. Végül a javaslat gazdasági vonatkozásai sem érdektelenek. Maga az ipari megvalósítás — a kevés elemes nagyüzemi előregyártás és a helyszíni összeszerelés módszerének nagyméretekben lehetővé tételével — feltétlenül gazdaságos. A három tanulmányterv kalkulációjának összevetésével pedig, kiderül, hogy az új építészeti rendszer a fejlett városközpont előnyeit anyagi vonatkozásban is igen jól ki tudja használni. Úgy vélem, érdemes lenne elgondolkodni a mondottakon, már tisztán építészeti-urbanisztikai szempontból is. Nem annyira csak az ismertetett példához kötötten — hiszen a vele kapcsolatos igények megváltozhatnak — hanem inkább a lényeg: városunk, egész megújulásra váró életünk érdekében.