Budapest, 1966. (4. évfolyam)

5. szám augusztus - Tóth Mihály: 100 éves a pesti vasúti közlekedés

Űisánrai: a lóvasút ünnepélyes megnyitásáról (Vasárnapi újság 1866.) A PESTI VÁROSI VASÚTI KÖZLEKEDÉS A MÚLT SZÁZAD KÖZEPÉN Károlyi Sándor grófé volt az egész földterület, melyet ma Üjpestnek hívunk. Jellinek Mór elment a gazdag, hatalmas és befolyásos Károlyi grófhoz és megkérdezte tőle: akarja-e, hogy újpesti telkei négy vagy ötszörösét érjék annak, amennyit érnek? Hogyne akarta volna! Ennek egyszerű a módja — mondta Jellinek. Újpestet lóvasúttal Pesthez kell kapcsolni. Károlyinak tetszett az ötlet. A budai magyar királyi helytartótanács 1864. november 17-ére — Pest városa tanácstermébe — a Pest-Újpest lóvonatú vasút létesítése tárgyában értekezletet hívott össze. Az értekezleten Havas Sándor helytartótanácsi tanácsos elnökölt, s előadta, hogy egy vállalkozó társaság nevében — amelynek gróf Károlyi Sándor az elnöke, Perger Ignác az alelnöke, Hollán Ernő, a cs. kir. szab. Déli Vasút kereskedelmi felügyelője és Bielek Miksa, a budai József Ipariskola tanára a tagjai —, engedélyt kérnek a Pest-Újpesti lóvonatú vasút építésére és üzletvitelére. A helytartótanács leiratában a tervet csak kísérletnek minősítette és a kivitelezéshez a következő feltételeket szabta: a) A magántulajdonjogok egyáltalában nem korlátozhatók, ennél fogva a kisajátítás kerülendő; b) ilyen kísérletekre kizárólagos jog nem adható és c) ilyen kísérletek alkalmából a külföldről behozandó vas és egyéb anyagokra adandó vámkedvezményekre nézve őfelségénél javaslat nem tehető. Havas Sándor elnök mindenekelőtt felhívta a megjelenteket, hogy figyelemmel a fenti kikötésekre, nyilatkozzanak: vajon, ilyen körülmények között a tervezett vállakózás kívánatos, megengedhető és kivihető-e ? Gróf Károlyi Sándor kijelentette, hogy a sokszor használt „kísérlet" szóból arra következtet, hogy a vállalatot csak egy évre és csakugyan csak kísérletképpen kívánja a helytartótanács engedélyezni. Ilyen körülmények között az engedélyt kérők visszalépnek. Hollán Ernő győzte meg a bizottságot arról, hogy a tervezett vállakózás közszükséglet. Szerinte tehát a vasútépítési engedélyt a vállakozó társaságnak kell megadni. Kochmeister Frigyes, a pest-budai ipari és kereskedelmi kamara elnöke rámutatott a rendkívül fontos kereskedelmi érdekekre, melyek a vállalat létrejöttét kívánatossá teszik. Azt ajánlotta tehát, hogy a pest-újpesti vonalra a végleges engedélyt azonnal adják meg, és a később kérendő lóvasúti vonalakra a bizottság már most adja meg a vállalkozó társaságnak az előjogot. A pénzügyi hatóság képviselője megelégedéssel állapította meg, hogy az osztrák államvasúti pályaudvar és az épülő új vámház között lóvasúti összeköttetés lesz; csak azt kívánta, hogy a vasúton behozandó mindennemű adóköteles tárgyat vámkezeljenek. A rendőrigazgató azt kívánta, hogy az építendő pályához az utakat egyenlítsék ki, és a kocsikat jó fékkel lássák el. A főváros képviselői pedig kijelentették, hogy a vasút megépítéséből a városra nézve semmiféle megterheltetés nem származhat. A katonaság és a megye képviselőinek sem volt az engedély ellen kifogásuk, ennélfogva az elnök másnapra elrendelte a tervezett vonal bizottsági bejárását. A vonalat a Széna tértől (a mai Kálvin tér) az Országúton (Múzeum körút, Tanács körút, Bajcsy-Zsilinszky út) Váci úton Újpest határáig bejárták. Az engedélyt kérők kifejezetten lemondottak a kisajátítási jogról és a vámkedvezményről. Negyven évre terjedő koncessziót és az általuk megtervezett vonalakra az előjog megadását kérték. Ugyanakkor a személydíjszabás megállapítását a következőképpen javasolták. 1 1/4 mérföldre: I. osztályon 20 krajcár II. osztályon 15 krajcár III. osztályon 10 krajcár A császári és királyi kereskedelmi és közgazdászati minisztérium az érdekelt hatóságok hozzájárulásával gróf Károlyi Sándor és társainak Pesten a Széna tértől Újpestig tervezett lóvonatú vasútra az építés;

és üzletfenntartási engedélyt megadta. Egyúttal opciót adott minden egyéb Pest város területén jövőben kívánatosnak mutatkozó lóvonatú vasútnak építésére és üzletvite'ére, kivéve a gőzmozdonyos vasutakat. Az engedélyokmány szerint a lóvasút-koncesszió negyven évig érvényes. Az engedély lejártával mindennemű építmények és az összes menetfelszerelés, a lovak kivételével, tehermentesen és minden legkisebb kártalanítás nélkül Pest szabad királyi város tulajdonába mennek át. Ennek az engedélyokiratnak a birtokában az engedélyesek „Pest közúti vaspálya társaság" cég alatt 220 000 forint részvénytőkével részvénytársaságot alapítottak. A társaság az engedélyokirat és a jegyzőkönyv alapján a pest-újpesti vonalat megépítette és 1866 augusztus i-én adta át a közforgalomnak. A vasutat bérelt lovak vontatták. Az első napi bevétel 130 forint volt. Az első üzletév 1866. augusztus i-től 1867. december végéig tartott. A ry hónapos üzletévre a társaság részvényenként 40 forint osztalékot fizetett. RÉGEN ÉRZETT HIÁNYT pótolt a vasút: a közönség azonnal megkedvelte s a vállalkozás 20