Budapest, 1966. (4. évfolyam)

4. szám július - Mesterházi Lajos: Levél a Várból

VILÁGMÁRKA: GANZ Transzformátor Tu rbógenerátor Vi I lanymozdony Abudai Rózsadomb tövében áll a GANZ Villamossági Művek, hazánk legrégibb és legnagyobb erősáramú gépgyárának központi telepe. Az 1844-ben alapított GANZ és Tsa cég 1878-ban, Mechwart András és Zipernowsky Károly vezetése alatt létrejött villamos osztálya a Kacsa utcában eleinte 7 munkással dolgozott. E kis műhely volt a bölcsője a jelenleg 6500 dolgozót foglalkoztató ipari nagyvállalatnak. E hírneves vállalat fennállásának 88 éve alatt számos említésre méltó műszaki alkotással hívta fel magára a világ figyelmét. A kis műhely hamarosan szűknek bizonyult a fejlődő gyár számára és ezért 1882-ben üzembe helyezték a villamos osztály Fő utcai telepét, ahol már 800 ember dolgozott. Ebben az évben készítette el a gyár a Nemzeti Színház világítását váltakozó árammal — ez volt a harmadik színház a világon, amelynek villamos világítása volt. A GANZ gyár kezdettől fogva a váltakozó áram alkalmazásában látta a fejlődés lehetőségét. E téren aratta legnagyobb sikerét is: 1884-1885-ben - Bláthy és Zipernowsky munkásságának eredményeképpen — kifejlesztette a vülamos erőátvitel problémáját megoldó készüléket, a transzformátort. Ez a találmány, amelyik ma már éppúgy közkincse civilizációnknak, mint az automobil, vagy a telefon, tette lehetővé a villamosenergia nagyobb távolságokra való gazdaságos szállítását és elosztását. A gyár további rohamos fejlődése is elsősorban a transzformátor-rendszernek volt köszönhető. Az első nagyobb erőmű a római Cerchi telep volt, amelyben transzformátorokat alkalmaztak 1886-ban. Róma villamosműveinek valamennyi berendezését az első világháború előtt kizárólag a GANZ gyár szállította, ami — a gyár világhírű elektrotechnikusaiba vetett bizalmon kívül — annak köszönhető, hogy a GANZ gyár világviszonylatban is elsőrangú és megbízható gyártmányokat készített. Az 1885—1890 években nemcsak Európában, hanem a tengerentúlon is számos városi villamosművet rendezett be a GANZ gyár. Vezető szerepét ezen a területen később is megtartotta és a transzformátorgyártás ma is egyik legfontosabb gyártási ága. Eddig már több mint 100 000 transzformátort gyártottak. Jelenlegi profiljába tartoznak az erőátviteli transzformátorok 250 MVA teljesítményig és 400 kV feszültségig, kemence- és egyenirányító transzformátorok, fojtótekercsek, áram- és feszültségváltók. Transzformátorai terhelés alatti átkapcsolásra alkalmasak, rövidzárlat-biztos kivitelben készülnek, a legkorszerűbb technológiával. Nagyfeszültségű lökőállomásukon rendszeresen vizsgálják a transzformátorok lökőfeszültségekkel szembeni ellenállóképességét is. Az előkelő hely, amelyet a gyár a transzformátorgyártásban mindig is elfoglalt, műszaki gárdáját továbbra is arra ösztönzi és kötelezi, hogy ezt a helyet a jövőben is megtartsa. A villamoshálózatok transzformátorai az erőművek által termelt energiát továbbítják a fogyasztókhoz. Az erőművek nagy többségében gőzturbinák által hajtott, úgynevezett turbógenerátorok állítják elő a villamosenergiát. Ezeknek gyártása képezi második fontos részét a GANZ Villamossági Művek tevékenységének. A gyár profiljának sokrétűsége és a növekvő termelés miatt 1897-ben új gyár létesítése vált szükségessé. A gyár ma is ezen a Lövőház-utcai telephelyen működik. Itt kezdték el 1903-ban a turbógenerátorok gyártását, és hamarosan ezen a területen is az élvonalba kerültek; 1928-ban már 44 000 kVA volt a felső teljesítményhatár. A XX. század első évtizedeiben folytatott üzleti politika káros hatása elsősorban éppen ezen a területen jelentkezett. A harmincas években a fejlődés megtorpant, és bár a negyvenes években Bláthy konstrukcióit továbbfejlesztették, ugrásszerű fejlődés csak a hatvanas években következett be a hidrogénhűtés bevezetése terén. Ma már túlhaladták a 150 MW-os teljesítményhatárt, és jelenleg 220 MW-os generátorok kifejlesztésén dolgoznak. Az újrendszerű, közvetlen forgórészhűtés az eddig ismert külföldi rendszereknél lényegesen hatásosabbnak bizonyult. Eddig több mint 600 turbógenerátort gyártottak, amelyeknek összteljesítménye körülbelül 6000 MVA. Harmadik legfontosabb gyártási területük a villamosvontatás. A GANZ gyár 1892-ben kezdett villamosvontatással foglalkozni. Számos egyenáramú vasútvonalon teljesítettek GANZ-gyártmányú járművek évtizedekig zavar talan üzemet, Európa-szerte. Nagy sikert ért el a cég 1920-ban, amikor a Paris-Orleans-i vasúttársaság gyorsvonati mozdonyok szállításával bízta meg. A GANZ gyár szerepe azonban elsősorban a váltakozóáramú villamosvontatás területén érdemel megkülönböztetett figyelmet. Kandó Kálmán 1895-ben kezdett foglalkozni a háromfázisú vontatás kérdésével. 1898-ban létesült az első háromfázisú személyszállító kisvasút a Genfi-tó partján. 1902-ben adták át rendeltetésének a felső-olaszországi Valtellina vasútvonal villamosított szakaszát. A teljes háromfázisú villamosberendezést a GANZ szállította. Az első világháború után dolgozta ki Kandó Kálmán az első 50 periódusú vontatási rendszert, amelynek táplálása közvetlenül az országos hálózatból történik. Ezzel az új rendszerrel villamosították 1932—34-ben a Budapest— Hegyeshalom közötti vasútvonalat. Kandó Kálmán érdeme, hogy a világon elsőnek ismerte fel az országos villamosenergia-hálózatra támaszkodó vasútvillamosítási rendszer nagy jelentőségét. Emellet annak egy igen szellemes megoldási lehetőségét is gyakorlati formába öntötte az úgynevezett fázisváltós mozdony megtervezésével. Összesen 32 db 2500 LE-s Kandó-mozdony került üzembe, amelyeknek egy része még ma is szolgálatot teljesít. A második világháború után további 14 új 3200 LE-s fázis- és periódusváltós mozdonyt gyártottak, e rendszer továbbfejlesztéseképpen. A gyár ma is keresi és követi a legkorszerűbb megoldásokat. Egy 40