Budapest, 1966. (4. évfolyam)

4. szám július - Nagy Rudolf — Tóth Ferenc: A Rákóczi út —Nagykörút keresztezésének korszerűsítése

fokkal rendelkező városok példái is bizonyítják, hogy többszintes megoldások esetében józan mértéktartásra van szükség. A vázoltak alapján került eldöntésre, hogy a Rákóczi út—Nagykörúti csomópontot (hasonlóan a Rákóczi út—Kiskörút keresztezéséhez) két ütemben kell korszerűsíteni. Első ütemben gyalogos aluljárót kell építeni, a felszíni csomópont korszerűsítésével együtt. A második lépésben, a forgalomfejlődés időbeni függvényeként, a meglevő gyalogos aluljáró változatlan hagyásával kerül majd sor a kétszintes keresztezés kiépítésére. Az épülő gyalogos aluljáró és a felszíni korszerűsítés főbb előnyei A csomópont gyalogos forgalma végleges jelleggel rendeződik. A tömegközlekedési eszközökről átszálló utasok, továbbá az 1970-ben meginduló földalatti vasút Blaha Lujza téri állomását megközelítő utasok biztonságosabban, időveszteségek nélkül elérhetik céljukat. Az aluljáró megépülte előtt a gyalogosok a jelzőlámpa védelme alatt szintben keresztezték a csomópontot. Ez nagy időveszteséget jelentett különösen azoknál a gyalogosoknál, akik mind a két úttestet keresztezték. Megnyitáskor az aluljárót használó gyalogosok száma előrebecslések alapján mintegy 20 000 fő lesz óránként. A földalatti vasút üzembe helyezésekor ez a szám, időben erősen váltakozva, naponta mintegy 124 000 gyalogossal meg fog növekedni. Az Astoria gyalogos aluljáró megépítése után a keresztezésben megforduló összes gyalogosok időnyereségére vonatkozó vizsgálatok bizonyították, hogy az aluljáró igénybevétele következtében a gyalogos átlagosan 17%-kal rövidebb idő alatt jut át a csomóponton, teljes biztonságban. Kedvezően alakul a kereszteződés kapacitása, növekszik az áthaladó járművek száma. Az Astoria gyalogos aluljáró megépítése után végzett vizsgálatok bebizonyították, hogy a közutat szintben keresztező gyalogosok akadályozzák a gépjárművek haladását, ill. az utak kapacitásának kihasználását. Ez a negatív hatás a villamossziget és a járda közötti nagy gyalogosforgalom miatt érvényesül leginkább. A gyalogos a keskeny, túlzsúfolt peronsziget és a járda között nehezíti és akadályozza a járművek haladását. A vizsgálatok azt mutatták, hogy az Astoria aluljáró eredményeként az utak átbocsátóképessége mintegy 15 —25%-kal megnövekedett. Mindkét főirányban 2—2 mozgó közúti nyomsáv áll majd a járművek részére. Lehetővé válik a csomópontban a járművek részére a kisíves bekanyarodás. így az aluljáró megépítésével ezen forgalom alól tehermentesülnek a környező mellékutcák. A nagyíves bekanyarodást közvetve ugyancsak biztosítja az aluljáró. A Lenin körút—Baross téri nagyív a tervezett Blaha Lujza téri park körül; a Baross tér—József körúti nagyív az Akácfa utca és Dohány utcán keresztül; a Boráros tér—Belvárosi nagyív a Dohány és az Osvát utcán a Belváros— Lenin körúti nagyív a Csokonai utca és Népszínház utcán keresztül oldható meg. Az aluljáró megépítése után a gyalogosokat ért balesetek gyakorlatilag megszűnnek. A villamosmegállók a Rákóczi úton mindkét irányban az EMKE Kávéház, a Nagykörúton pedig a Gyógyszertár elé kerülnek. így lehetővé válik, hogy a villamosperonszigetek eddigi 2,50 m-es szélességét 5,00 m-re növeljék. Balesetmentesen biztosítható a várakozó utasok elhelyezése. A Blaha Lujza tér korszerűsítésével lehetővé válik 46 gépkocsi részére autóparkolóhely kialakítása. A gyalogos aluljáró főbb műszaki adatai A gyalogos aluljáró központi csarnokból, majd abból a közúti kereszteződés négy sarkán elhelyezett le- ill. feljáró lépcsőkhöz vezető összekötő folyosókból áll. A villamos peronszigetek megközelítése - hasonlóan az Astoria aluljáróhoz — közvetlenül az aluljáró csarnokból történik. Az épülő földalatti vasút Blaha Lujza téri állomásának csarnoka a gyalogos aluljáróhoz a Blaha Lujza tér felől csatlakozik. (Ezt csak 1970-ben, a földalatti vasút várható megnyitásának évében helyezik üzembe.) A gyalogos aluljáró összes alapterülete: 1839 m2 (mintegy kétszer olyan nagy mint az Astoria aluljáró). A csatlakozó FAV felszín alatti csarnok alapterülete: 525 m2

. Az aluljárót a felszínnel tizenegy lépcső köti össze, négy a villamosperonszigetekhez vezet, a többi a közúti keresztezés három sarkán (EMKE, Csemege, Gyógyszertár) az árkádok alatt, ill. a negyedik sarkon, a Blaha Lujza téren helyezkedik el. Szélességük általában 4 m. Az aluljáró belmagassága 2,60 m. (Az Astoria belmagassága 2,40 m.) Padlószintje közötti különbség átlagosan 3,67 m. A gyalogosok huszonnégy lépcsőfokon jutnak le. A padozat és a födémlemez között meghatározott ritmikus sorrendben oszlopok épülnek. Az aluljáró födémlemeze kazettás kialakítású, üregeibe kerülnek a süllyesztett lámpák. A mennyezet vasbeton szerkezete gyalult zsaluzat felhasználásával készült, burkolatot nem kap. Az elvégzendő munkák volumenére jellemző mennyiségek: Csak a gyalogos aluljáróban 10 000 m3

föld (közművek nélkül) 4 000m3

beton A FAV felszín alatti csarnokában 5 000 m3

föld kerül mozgatásra, ill. beépítésre. 1 300 m3

beton Összefoglalásul: A hatékonysági elemzések bizonyították, hogy a Rákóczi út—Nagykörút keresztezés korszerűsítését két ütemben kell kiépíteni. Az első ütemben épülő gyalogos aluljárótól mind a közúti, mind a gyalogosforgalom szempontjából hasznos eredményeket várunk. Az építkezés megvalósításában résztvevő összes szerveket azonos törekvés vezeti, hogy a környékbeli lakosok megszokott életritmusának legkisebb zavarásával, a legrövidebb idő alatt, a legjobb minőségű munkával tegyenek eleget feladatuknak. Irodalom: Budapest közlekedésfejlesztési koncepciója 1965. BUVATERV: a Rákóczi út—Nagykörút kereszteződésének forgalmi rendezése 1964. FÖMTERV: A Nagykörút-Rákóczi út keresztezésének forgalmi vizsgálata. Bognár István: A városi közlekedés helyzete és problémái. Az aluljáró belső kiképzésének terve