Budapest, 1947. (3. évfolyam)

1. szám - GEREVICH LÁSZLÓ: Budavár, egyetlen gótikus városunk

sága szerint ezt a kövezést a ház előtti utcarészen a tulajdonosnak kellett vállalnia. A XV. század folyamán már majdnem minden jelentősebb városunk kövezett, így Pozsony, Nagybánya, Besztercebánya. A jogkönyv megemlékezik csatornázásról is. létezésüket az ásatások is megerősítik. Ugyancsak leletek teszik valószínűvé, hogy egyes rövid szakaszokon cserépcsövekben vezették a vizet. Annál valószínűbb, hogy Budán is volt vízvezeték, mert sokkal elmaradottabb és szerényebb városok, mint pl Besztercebánya. Bártfa, Lőcse régebbi számadáskönyvei is említik. Legelmaradottabb az állandó közvilágítás, melyről írásbeli följegyzések nem beszélnek, bár a közéjikor végén már valószínűleg erről is gondoskodtak, mint ahogy Pozsonyban a XVI. század elején szurokkockákat égetnek vasserpenyőkben. Az utcákat és tereket inkább csak ünnepélyes alkalmakkor világítja ki a közület, különben az akkori nagyurak szurokfaklyával vagy olajméccsel maguk világítják meg az utat. Cserepesek, fazekasok, üvegesek oklevelekben előforduló nevein, munkálatok kifizetésén kívül a leletek igazolják a városi lakáskultúra fejlettségét. A szerény, többnyire kis összeólmozott üvegkorongokból álló ablaküvegnél néha még Mátyás korában is jobban szerették színes, olajozott selymekkel borítani az ablakot, miről Hvppolit esztergomi érsek számadáskönyvei tesznek említést. A XIY. század folyamán az oklevelek jobbára polgárok és mesteremberek, ács, szekérgyártó, szűcs, szabó, kőműves házairól emlékeznek meg. A század második felében, a vége felé egyre több főpap, főnemes és bankár vásárol Budán palotát, akik mind a királyi fényben akarnak tündökölni. Nevüket szükségtelen felsorolni, mert az ország akkori fő méltóságai majdnem kivétel nélkül megtalálhatók közöttük. A vételárak szédületes összegekre rúgnak az ország egyéb városainak házvételáraihoz viszonyítva. Jellemzők az egyszerű iparosok nagyszerű palotái. 1374-ben János kőfaragó adja el saját házát István zágrábi püspöknek 3000 forintért, 1370-ben 3300 forinton veszi meg Péter bán Jakab szabómester házát. A legmagasabb vételárat, 10.100 forintot a Mindszent- és Olasz- (Űri- és Országház-)utcára néző »Szerecsen nagyház«-ért fizetnek a Garai testvérek 1403-ban. Ha ezekhez az árakhoz mérjük Pozsony legtekintélyesebb épületének, az 1378-ban 500 forintért városház céljára vásárolt tornyos háznak vételárát, számokban is kifejeződik a budai építkezések nagyszabású kivitele. A gazdag faragású, hatalmas paloták mellett szerény és olcsó bérházak is meghúzódnak, melyeknek lakói alkotják a város névtelen polgárait, a város igazi közösségét. Ez a nagyr

építkezési lendület Zsigmond uralkodásának második felében talán még fokozódik és a halálát követő átmeneti zavarok következtében lankad el. Az oklevelek azt látszanak igazolni, hogy a polgári elemek megint előtérbe kerülnek a házbirtoklás terén. Ezekben az átmeneti időkben a budai élet eleganciája csökken, az elhanyagolt házak közül több megrokkan, úgyhogy Mátyás király 1478-ban kíméletlen kisajátítási büntető rendelkezéssel bírja rá a tulajdonosokat házaik tatarozására. A gótikus stílus utolsó hiteles megszövegezését a XVI. század első fele emlékeinek Előrehajló emeletet tartó homlok >:

BbiflajoiHHHCH miepefl 3Ta>K H apKa Corbel-heud supporting overhanging storev Construction soutenant un étage en «aillie 3