Budapest, 1947. (3. évfolyam)

2.szám - GERŐ LÁSZLÓ: A Szervita-tér

A Fővárosi Közmunkák Tanácsa által készített tervek rf/iaHbi N3ROTOB,IEHHBIE COB6TOM CTOAHMHblX OÖUlCCTBeHHblX PaÖOT Plans drafted by the Municipal Public Works Council Projet du Congeil des Travaux Publics az ügyet 1871 májusában »abban a reményben teszi át a tisztelt városi közönséghez, miszerint sikerülend tapintatteljes eljárás által a 2-ik terv kiépítését és ezáltal a Szervita-térnek díszét és szépségét az egész jövőre biztosítani«. A városi középítési bizottmány 1871 júniusában »felhívja a várost, hogy a tér, s közvetve a város szépítése érdekében odahatni igyekezzék, miszerint az ügy bővebb tanulmányozása és úgy az építkező convent perjelével, mint építészükkel eszközölt egyenes és közvetlen tárgyalások alapján képviselőjük által benyújtott második tervezet szerint hajtassék végre az építkezés.« A Közmunkák Tanácsa által javasolt módosítást végiiliselfogadta és Diescherrel elkészíttette az ujabb terveket (második terv) »melyek költséges kivitelezése fejében adókedvezményt kér«, továbbá kéri a perjel a temlomhomlokzat átalakításának későbbre halasztását, mert a díszes homlokzat amit csak a városszépítészeti szempontból készíttetnek, úgyis nagyon kimerítette a rend anyagi forrásait. A szerviták végre július 4-én megkapták a hosszan húzódó építési engedélyt, mely szerint az Uri-utea hat és fél ölre való kiszélesítésére telkükből a szükséges terület kihasítandó. Kiköti az engedély, »hogy az új bérház a postakincslár által folyamatba vett posta- és távirdai épület befejezésétől számítandó félév lefolytáig okvetlenül kiépíttessék és befejeztessék« végül, hogy a templom átalakítását az adómentességre engedélyezett 15 éven belül kötelesek elvégezni, »ellenkező esetben a szervita convent a 15 évre járó községi adót utólagosan a városnak megfizetni tartozand«. Mikor a kereskedelmi minisztérium a postatelket megvásárolta, kikötötte, hogy a szerviták az »általok építendő ház magosságára nézve, magokat a megvásárolt telken előállítandó Posta- és távirdaépülethez szabandják«, mégis vita támadt A szerviták építkezni akarván, új kolostoruk tervei elkészítésével is őt bízták meg, ki saját építkezésein kívül, mint bátyja, Diescher János, továbbá Zitterbarth Mátyás özvegye, Zitterbarth Teréz munkáiért is felelős építőmester ezidőtájt egyik legjobban foglalkoztatott építész volt. Zádor—Rados : A Klasszicizmus építészetéről írt munkájukban a klasszicizmus kismesterei közé sorozzák Diescher Jánost, az építészek fiatalabb csoportjából »aki József nevű fivérével együtt a negyvenes évek számos munkálatainál szerepel«. Jelentékeny vállalkozó és jórészt tiszta klasszicizmusban fogant műveivel e stílus pesti továbbélését segíti elő. Bierbauer Virgil : A Pesti építőmesterek mtinkássága 1807—1843 című tanulmányában (Tanúim. Bp. múltjából, I.) az 1839—1846. évek között huszonnégy házat sorol fel Diescher József munkáiból. Itt találjuk a legnevesebb 18 mester között, akit fenti években 121 egy- és kétemeletes ház szerzőjeként említ. Az új épület tervezésénél a régi épületet nem lehetett felhasználni, mert az Űri -utca (Petőfi S.) fele területét elfoglalta és az utca szélesbítését akadályozta. Ezért a régi épületet előbb le kellett bontani. A SZERVITA CONVENT 1871 februárjában »a tulajdonába tartozó Gránátos-utcai üres telken egy háromemeletes bérházat építtetni szándékozván« építési engedélyt kért a Tekintetes Tanácstól. A Tanács az építési bizottmánynak adja ki a terveket. A bizottmány ugyan »igen kívánatosnak találja, hogy a templom is lebontassék és az egész épület teljesen új berendezéssel állíttassák elő«, de erre szerencsére nem kerülhetett sor, mert az épület sorsa fölött a közgyűlés már határozott és »a becsatolt rajzoknál a jelenleg fennforgó helyi körülmények közt a szépítési igényeknek megfelelőbb alig készíthető : ennélfogva a bizottmány nézete szerint« az építési engedély kiaadását javasolja 1871 áprilisában a Fővárosi Közmunkák Tanácsának, a Diescher József által készített tervek alapján. »A fővárosi közmunkák tanácsa a Szervita Convent által bemutatott építési terveket átvizsgálván, annak homlokzatát nem találta architectonicus szempontból oly szépnek, oly összhangzónak, miként ez a belváros szívében fekvő térnek, a Bécsi-utca kinyitása folytán még inkább növekedő becsénél fogva igényelné. E célból a fővárosi közmunkák tanácsa a szóban álló épület homlokzatát szorgos tanulmányok tárgyává tette és arról több, a tér díszét emelendő tervvázlatokat készíttetett«. Közvetlen tárgyalásai az építtető renddel és építészükkel a közmunkatanácsi terv elfogadására vezetett és bár a convent szerint ez az újabb terv 40.000 forint költségtöbbletet jelentett — ami miatt az első terv megvalósításának engedélyezését kérte —, a Közmunka Tanács Az 5. sz. ház alaprajza Lajta Bélától OCHOBHOÜ MEPTENÍ AOMA JVs 5, paóOTbi j'IaHTa Beaa No. 5. Servite Sq. Plan by B. Lajta Plan de la maison No 5 de Béla Lajta 64