Budapest, 1947. (3. évfolyam)

2.szám - GERŐ LÁSZLÓ: A Szervita-tér

1 Lantformájú eredeti barokk ablak nyomai a templom oldalhomlokzatán C^CÄbl OKOH B (jjOpMe JIHpbl H3 3IIOXH BapOK B ÚOKOÜOM (J)acaAe uepKBH Remains of harp-shaped windows on the side walls Vestiges de fenétre baroque original, en forme de lyre, d'une des facades de cőté T. D. Herz is készített egy rézmetszetű képet, mely a szerviták pesti épületcsoportját madártávlatban ábrázolja, Sebastian Kosenstingl bécsi építész rajza nyomán. Rosenstingl rajza bizonyára a helyszínen készült 1769 körül, mert ezen a rajzon, illetve a rézmetszeten látjuk a szervita-temlom hagymaalakú toronysisakját, melyet Hacker József pesti ácsmester 1769-ben készített, Reinboldt János rézműves borított és Schuchbauer József festő aranyozott. A téren állott szobrot közben többször restaurálták, míg 1863-ban a templom bejárata elől a mai helyére helyezték át, a tér Bécsi-utcai torkolata felől meghúzott tengelyébe. A Herz-féle 18x27 cm nagyságú metszeten látjuk a szerviták által épített barokk templomot és az egyszerű kolostort, a mai Bécsi-utca torkolatából madártávlati képben. A kép hűségét Rómer szerint az is bizonyítja, hogy a postaház építésekor az alapok ásásánál a telekrészen állott borház és színek falai »éppen úgy találtattak, mint azokat a fametszvényen látjuk«. A kolostor előtt az Űri-utca (Petőfi S.) és a Szervita-tér dunai oldalán álló házak ezidőben csak földszintesek voltak, úgyhogy a szerzetesek emeleti ablakaiból a budai hegyekre lehetett látni. Az Urbárium említi, hogy az Alföldről felhajtott ökrök, melyek a hajóhídra való átkelés végett e piacon — am Platzl — vesztegeltek, a szabadon álló Máriaszobron sok kárt tettek. A tér és környéke még nem nagyon nyújt városias képet. Mindjárt a budai (Váci) kapun bejövén — írja Rómer —, a 2-dik számú, a mai Kristóf-térnek egyik szögletház helyét foglaló viskót Pichler Mihály cipész bírta. Erről a telekkönyv ezt mondja : ». . .schlecht von kott und holz mit einen tag (Dach)«. Ez a házikó a városnak évi negyven dénárt szolgáltatott. A dunai oldallal szemben levő házhelyek üresek voltak. A teret az Úri-utca tengelyében a »Fehér Hajó«-ház zárta le, melynek hátsó homlokzata a városfal tövében vezető Bástya-utcára nézett. Ezt a házat a Bécsi-utca nyitásakor lebontották. A térre néző ingatlanok tulajdonosa! állandóan változnak, amire itt csak két példát említünk, mert a tér alakulása szempontjából nem bírnak érdekességgel. A tér mai 9—10. számú 365 négyszögöl ingatlanát 1741-ben vette Laissner Tóbiás József Ignáctól Landmünzer Gáspár »polgári zimeres korcsmáros«. 1782-ben Wattay Borbála vette meg, majd 1783-ban gróf Teleki Józsefre Íratott át. 1814-ben osztály szerint Teleki Lászlónak jutott, majd 1844-ben Teleki Józsefre szállt át. 1862-ben Teleki Sándor és Gyula építtet az addig kétemeletes házra harmadik emeletet. A MECSETTEMPLOM ingatlana helyett a szerviták kapták a Szervita-utca (Fehérhajó- vagy Hajó-utca) 9. számú 430 négyszögöles sarokházat (Sehmall : Adalékok Budapest Székesfőváros történetéhez, 1899.) —a mai Szervita-tér 8.— és mely előzően Hartl Henrik bognáré volt. A szervitáktól Unger János vette meg. Tőle 1718-ban Engelmann János takács. 1743-ban már Muetschamb Mária leányától gróf Batthyány Ernő veszi meg. 1768-ban Batthyány Imre fiának, Ignác nevű egri kanonoknak ajándékozta. 1789-ben megveszi Batthyány Antal és még ezévben eladja Szerháthy Miklósnak. 1795-ben Simon Melik Csenasy (Szénásy?) vette meg, majd 1838-ban a Sziklai— Kraschenfels örökösökre írják át, akik 1881-ben is birtokolják. 1884-ben Sziklay Lajos végeztet rajta kisebb átalakítást Schumy Rezső építőmesterrel, aki a téren álló több más házban is átalakítja a már elavult belsőket. 1904-ben Bachruch Károlyé az épület. Mária Terézia halálától a szabadságharcig a tér arculata nemigen változik. A várost ért 1838. évi nagy árvízkatasztrófából a tér épületei épen kerültek ki. A szárazon maradt Erzsébet-tér — a mai városháza által alkotott sziget — szegélyén fekvő Szervita-teret csak pár araszos víz borította és a tér legmélyebben fekvő részén, a dunasori házaknál sem emelkedett a víz szintje másfél méter fölé. Az árvíz ellen menedéket keresők a kevésszámú szárazon maradt szigeten zsúfolódtak össze, így sokan menekültek az evangélikusok Deák-téri templomába és számosan a szerviták klastromába. A Pest-Budai árvíz történetében Asztalos Miklós írja, hogy biztos tudomásunk van arról, hogy 50—60 ember talált hajlékot gróf A Szervita-tér új kialakítási tervei ripoeKTbi HOBOro otjjopMjieBHH nnoui&aw CepBHTa The new plan for the Servite Sq. Projets de la nouvelle formation de la Place des Servites Teleki Sámuel Szervita-téri házában (ma 11-es szám), ami mellett valószínű, hogy a 8—9. számú ház is zsúfolva volt menekülőkkel. A mai városháza az első napon mintegy 3000, a másodikon ugyanennyi menekültet fogadott be, kik közül több mint 1300 hajléktalan még egy hónap múlva is ott lakott. 1844-ben a szerviták telkük Úri -utca és Zsibárus-utca sarkán háromemeletes bérházra kértek engedélyt a Szépítő Bizottmánytól. A teleknek ezt a hátsó kertrészét azonban már 1808-ban kelt királyi rendelet köztérnek jelölte ki. A Bizottmány tehát az egyébként is szegényesnek ítélt terveket nem engedélyezte. Helyette a rend fabódékat épített és adott bérbe. A bérbeadott raktárak és istállók bűze a polgároknak sok bosszúságot okozott és ezért 1845-ben József nádortól terjedelmes beadványban kérték a telek közcélra való megváltását. (Rokkere F. Hist. 1931. 4.) A Szervita-tér környékének régi állapota (XVIII. század 60-as éveiből) RIEPBOHA^A^BHBIH O6;IHK OKPCCTHOCTCH N/ROMA^H CepBHTa The Servite Spuare in earlier days Les environs de la Place des Servites dans leur ancien état 62