Budapest, 1947. (3. évfolyam)

11. szám - CSANÁDY GYÖRGY: Győzött Kossuth

Haladási célzataink fő akadályát abban látjuk, liogy az 1790 : 10. törvénycikkely teljesen életben nincs, mert hazánk kormányzata nem bír azon önállással, mellyel a törvény szerint bírnia kellene. Régi sérelmeink még mindig orvosolatlanok és ez által a hozandó bármily üdvös törvényeink foganata iránt annyival inkább kétség támad, mivel törvényeinknek végrehajtása és kihirdetése sincs teljesen biztosítva. .Hozzájárul, hogy a törvényhozás alkotmányszerű befolyása mellőzésének és a kormányhatalom egyoldalú terjeszkedésének iránya is tapasztalható. Meg vagyunk győződve, hogy ezen akadályok elhárítása és az ezekből eredő ellentétek kiegyenlítése, az országló ház, az összes birodalom és hazánk kölcsönös érdekeinél fogva fölségednek egyedid népei boldogítására irányzott atyai gondoskodását elkerülni nem fogja. Kijelentjük, hogy intézkedéseink által, a szomszédörökös tartományokkal érdektalálkozásainknak méltányos kiegyenlítésére, hazánk őnállásának és törvényes jogainknak megőrzése mellett annál nagyobb készséggel nyújtunk kezet, minél erősebben meg vagyunk győződve, hogy ezen kiegyenlítés nehézségei nem a közöttünk létező szövetséges viszony természetéből erednek. Nagy és nehéz a következő idők föladata. A mienk : alkotmányos életünket és anyagi erőnket teljes mértékben kifejteni. Fölségedé : ezeket összes birodalmának szellemi kifejlődésével és anyagi érdekével összeegyeztetni, a jog minden oldalróli épségben tartásának és a kor szükségének igényei szerint. Figyelembe véve az elintézésre váró tárgyak sokaságát és fontosságát és azoknak a közálladalom sokszerű viszonyaira kiterjedő kapcsolatát: nélkülözhetetlen eszközül tekintjük, hogy országgyűlés évenként Pesten tartassák.« A javaslatot a Rendek elfogadják. A főrendek több napon át tárgyalják, végül december 11-ikén elutasítják: »Úgy a tárgyaknak fontosságával, mint az érzések természetével, melyet kijelenteni óhajtanak (a Rendek) az lenne leginkább megegyező, hogy az őfelségéhez intézendő fölírás a hála és köszönet érzéseinek kifejezésén túl, más tárgyakra ki ne terjesztessék. Szíves bizodalommal felszólítjuk a Rendeket, hogy e nézetünket elfogadni s azoknak érdemleges tárgyalását, amiket még őfelsége elé terjeszteni kívánnak, külön alkalomra halasztván, a közlött fölírási javaslatot a nemzet méltó hálája nagyságának bővebb tanúbizonyságául ehhez képest szerkesztetni szíveskedjék.« December 15-ikén Kossuth beszél az alsótáblán : »A főrendektől érkezett válaszföliratot, miután abban sem filozófiája nincs megismerve a t. Karok és Rendek által szerkesztett válaszföliratnak, sem oly szellem nem jellemzi azt, mint amilyennel bírnia kell egy alkotmányos nép érzelmei tolmácslatának, sem oly szempontból vagyon föltéve, hogy általa a két tábla közti közeledés legtávolabbról reménylhető volna, javaslom minden viszony ti válasz nélkül tétessék félre. Indítványozom először : miután a méltóságos főrendek jelen válasz üzenetükben mintegy szándékosan sodorták a képviselők tábláját a gravaminális mezőre, tehát minden válaszfölirattal fölhagyva, kezdessék meg mindenekelőtt Ferdinánd király megérkezik «/. országgyűlés megnyitására (F. Wolf litográfiája) flpnóbiTHC Kopojis Oepitmtanaa na OTKpbiTHe napjiaweiiTa I/1HT01 pa(|)HH <P. Boflbtj), King Ferdinand arrives for the opening of parliament (litograph bv F. Wolf) L'arrivéedu roi Ferdinand lors de l'ouverturc del'AssembJée du parlement (lithographic de F. Wolf) a sérelmek tárgyalása. Másodszor: szerkesztessék tüstént külön fölirat őfelségéhez az 1790 : 10. törvénycikk iránt elkövetett sérelem rögtöni orvoslása miatt. Harmadszor : választmány bízassék meg a többi sérelmek előleges megvitatására.« A Rendek december 18-ikán 25 szóval 22 ellen elfogadják Kossuth indítványát. A história feljegyezte, hogy a válaszföliratból soha sem lett válaszfölirat. A kormánypárt győzött, mikor az ekép megszövegezett választ nem engedte eljutni az uralkodó elé, de az ellenzék is győzött, mikor a nemzet akaratának képviseletében a fölirat kérdését ad acta tette. A válaszföl -irat megszövegezése és megszavazása bizalmatlansági szavazat volt a kormány ellen, az valójában a kormány azonnali lemondását kellett volnahogy involválja. A felső tábla elutasítása visszabillentette helyére a kormányt, de a szakadás a nemzet és kormány között, a nemzet .s király között, már 1847 december 18-ikán megtörtént. Ez a szakadás akkora volt, hogy akár rögtön is fel lehetett volna oszlatni az országgyűlést : nyilvánvaló volt, hogy békés eszközökkel itt már az ellentéteket áthidalni nem lehetett. Az országgyűlés azonban még együtt ül azért a februári francia forradalom, az olasz, svájci, német, osztrák forradalom idején, az 1848-iki márciusi események idején, együtt van még áprilisban is, csakhogy akkor Kossuth már régen nincs Pozsonyban. Az ő fellépése az utolsó pozsonyi diétán, az ő első parlamenti beszéde és első győzelme az ellenzék élén: volt előrengése a földnek, melynek megrázkódása nemsokára megingatta az egész régi Európát. 408