Budapest, 1947. (3. évfolyam)

10. szám - BALÁZS ANNA: Sári a mennyországban (Elbeszélés)

Ilyenkor minden megváltozott. Övék volt az óbudai széles utca. Meztelen lábuk száz nyomát hagyta a porban, kurjantgatásukra néha kitekintett egy-egy álmában megzavart mogorva arc az ablakon. De nem szólt rájuk senki. Tudták a környéken, hogy hasztalan volna a kiabálás, legfeljebb nyelvöltögetést vagy gúnyos nevetést kapnának válaszul. Esetleg egy-két göröngy vagy kisebb kő repülne utánuk, ha a fejüket behúzzák. Inkább hallgattak. Két részre oszolva a járda szembenlevő oldalain helyezkedtek el. Az úttest közepén széttárt karokkal álló fiú a hirtelen kurjantással elindított két sor közé csapott és akit elért keze, kiállította. Ha a »katonák« felét elfogta, újból kezdődött a játék : számolással döntötték el, ki legyen a középen álló fogó. Sajátos játék volt ez, maguk találták ki és módosították minduntalan. A vad futástól, nevetéstől kipirosodtak, megizzadtak, a nap forró csókjaitól izgatottan vertek testükben az erek. Fogadtak : hármat egy ellen, hogy nem tud megfogni! — kiáltották és egyik fiútól a másikhoz vándoroltak az elvesztett golyók, kések, gombok, tömpe színesceruzák. — Le a pályáról! — ordította vagy harminc torok, ha idegen gyerek közeledett zsebretett kezekkel lépdelve az öntözőkocsi nyomán támadt csíkokon. A fiú gyorsan arrébb is kotródott : nem volt tanácsos a túlerővel szembeszállani. Csak Sári nem ment onnan. Guggolt a járda szélén, két könyökét megtámasztotta térdén és öklei közé fogta hegyesállú arcát. Ott guggolt, félignyitott, vastaghúsú szájjal és kerekre nyitott bamba tekintetével kísérte a játékot. Néha kiabált valamit vagy magában motyogott, sikongott is örömében, ha tetszett neki egyik-másik fiú nagyotszökkenése a fogó kapkodó marka elől. De szavai értelmetlenül szétfolytak szájában, nem figyelt rá senki : Sári hülye volt. Ha nekilendültek a fiúk, vagy a játék eldurvult, odanyomakodtak a közelébe valamennyien. A verekedés hevében feltaszították, meghengergették a porban és megtaposva, megrugdosva került ki lábaik alól. — Eredj a fenébe! — mordult rá valamelyik és hogy szavának gyors eredménye legyen, úgy megtaszította, hogy három lépést arrébb bukdácsolva a házfalnak esett. Ilyenkor nyávogós, csúnya sírással kotródott és mikor már elég messze volt, csúfolkodó hangon vinynyogott vissza rájuk. Ha meghallották, egy-két kő repült felé, leborotvált sebes fején nagyot szökkenve vágódott a falnak. Vakargatta a helyét, hajszálai, mint a sün tüskéi álltak szétfele. Most is ott guggolt a járda szélén, orrát piszkálgatta és nagy élvezettel vihogott, amint a játék egész tüzességében előtte áramlott fel-alá. De az egyik megint meglátta, mikor ki kellett a sorból állnia. Ezt az időt nehezen tűrték a fiúk, türelmetlenül, topogva álltak és mogorván követték a játékot. Sokáig tartott! Mikor lesz már vége? Ereikben tüzesen száguldott a vér, friss csikólábuk szaladni, rohanni vágyott, port rúgni és megugrani a mögöttük lihegő fogó elől a járda védett és biztos partjára. Csak lenne már vége ... és most ez a kis hülye itt ül előtte, lábai széjjel állanak, legjobb lenne belerúgni ... de nem teszi. Csak éppen felborítja, hogy hátraesik és feje a kövezet széléhez csapódik. — Eredj, az anyád . . . ! Sári kotródik, fejét dörzsölgeti és bőg, olyan könnyen áll ennél a bőgés, igazán utálatos, hogy mindjárt elbőgi magát és nyávog. Pfuj ! Utána kell köpni, olyan utálatos. Éppen visszaforduló arcán éri, Sári felnyöszörög, elfut vagy három lépést, aztán nyelvét ölti a fiúra, széles, szétterpedt nyelvet ölt rá, szipog és riadtan még arréb megy. De a fiú már a játék felé fordul újra, egy pillanat és már kiáltozik, nevetve biztatja barátját, aki szélsebesen siklik egyik oldalról a másikra, mindég kicsúszik a nagyobbak között, pedig úgylátszik a fogó megfogadta, hogy kiállítja mindenáron. A fiúk fogadásokat kötnek, golyók gördülnek a tenyereken és a nap ragyogva villámlik fel egy kinyíló üvegtáblán egy pillanatra, mintha valamilyen égi jelet továbbítana ezeknek a víg futóknak, egészséges és vidám gyermekeknek. 368 BALÁZS ANNA ^^ \ I

и А Ш11СWWYÖRS2ACBAM Medvесяку Jenő rajzaival