Budapest, 1947. (3. évfolyam)
9. szám - BORBIRÓ VIRGIL: A budapesti Nemzeti Stadion
Az új moszkvai Stailion 19(6 minden, csak nem vonzó, — a Városliget legjobb esetben is csak egyik sarkával érinti ezt a területet, hacsak a Stefénia-út mentén minden kertes telket meg nem szerzünk, a házakat le nem bontjuk s így a ligetet e területig meg nem hosszabbítjuk. A pályákra a Keleti pályaudvar meg nem szűnő füstfellegei öntik a kormot, gázt. S ne feledkezzünk meg arról, hogy ezt a területet, amelyről mintegy húsz éve költözött el a Lovaregylet, azóta is a legkülönfélébb célokra vették igénybe, még pedig egészen ötletszerűen is, terv nélkül : ide telepítették az autobuszgarázst, itt van a régi Millenáris sportpálya, itt éktelenkedik a formájában otromba kerékpárversenypálya, itt épült meg a háború alatt a fedett Sportcsarnok, amely mint tudjuk, a Nagy Sportcsarnoknak csak előfutára. Hogyan férne el mindezek között egy teljes Nemzeti Stadion, főküzdőterével, mellékpályáival és nyitott-fedett uszodájával, s azzal a közlekedési térszükséglettel, amelynek fontosságára nem lehet elégszer reámutatni. A közlekedési viszonyok gyalogosok és gépkocsik szempontjából csak részben ideálisak, t. i. azok számára, akik a Stefánia-út felől érkeznek, vagy akik arra kerülnek. Azonban a Rákócziút—Kerepesi-út vagy Thökölyi-út felőli megközelítés a lehető legroszszabb, mivel nemcsak hogy a Rákócziút régen túlterhelt útvonala, hanem a Thököly-út sem volt soha elégséges méretű a legkisebb mértékben felfokozott forgalom felvételére. Vannak bizonyára, akik emlékeznek, hogy már 1914-ben a lovasfogatok idejében a Lovaregyleti versenynapokon minő torlódások jelentkeztek, vagy milyen tömegzsúfolódással jártak a millenáris versenypályán rendezett régi »Nemzeti tornaversenyek« . . . (Ezzel a területtel kapcsolatban most többször hallottunk arról az újabb tervről, hogy itt kellene felépíteni a »Népstadion«-t. A fogalom számomra nem egészen érthető. Régebben talán fennállott, vagy egyesek számára fennállott a nép és nemzetkülönbsége — de ma? Akkoriban a »nép« szócskának jelzőként alkalmazása leértékelő volt: Nemzeti színházzal szemben állott a Népszínház és a Népszínkör, valamikor az előkelőbb Városligetet a Népliget követto és a drága fürdők ellentétjei voltak a Népfürdők . . . Vájjon így értendő — a Nemzeti Stadion és a »Népstadion« különbsége? Mi lenne a rendeltetése a »Népstadionnak« : olcsóbb népi szórakozások színterévé válni ? Nem elég. hogy a Sportcsarnok, amelyet a komoly értelemben vett sport úgylátszik nem tud betölteni és kihasználni, a leghitványabb izgalmakat, az útszéli szenvedélyeket felkeltő mutatványok keretévé vált? Vájjon közelében valami ilyesmit akarnak létesíteni szabadtéren, sok tízezres tömegek számára? . . .) Két hasábnyi kritikai megjegyzéseim után ennél is rövidebben kívánok reámutatni azokra az előnyökre, amelyekkel a Nemzeti Stadionnak az óbudai Aranyhegyen való felépítése jelenthetne. Ugyanazokat a szempontokat alkalmazom itt is. 1. Sportszempontból az aranyhegyi terület tágasságával, a környezet érintetlenségében azért különösen kedvező, mert ott egy, az egész testedzést összefogni hivatott sporttelepnek nemcsak minden szükséglete kielégíthető, hanem ez egyedülálló szabadsággal és bőséggel történhetik meg. Ezenfelül pedig az összes sportágak otthonra találhatnak : a mintegy 3 km-re fekvő Dunában az evezés, a pályák fölé ormosodó Hármashatárhegyről a vitorlás repülősport . . . 2. Azt hiszem senki sem tagadhatja, hogy e terület táji és természeti adottságai kedvezőbbek, mint bármely más szóbahozott területéi. Az egész sporttelep hátterét a Pilis utolsó nyúlványai alkotják, észak felől a Kecskehegy keretezi és védi. A domboldalba beépített félovális nézőtribünről káprázatos kilátás nyílik a Duna felé a Rómaifürdőt beárnyékoló ligetre, amelyből e medencék számára télen is langyos víz szerezhető. A terület a főváros határának északnyugati sarkán van, oda gyárak füstjét az uralkodó szelek nem sodorhatják, — ezt nemcsak mindenki jól tudja, hanem a tudományos megfigyelés is bebizonyította. Ugyanis a dr Scheff Dabis László végezte mérések alkalmával az Aranyhegyen 1 liter levegőben mindössze 40—70 porszemet talált, ezzel szemben a Lágymányoson és Vizafogón 300-nál többet! A levegőből kiszűrt eleven baktériumok száma az Aranyhegyen ugyancsak egy liter levegőben mindössze 400—700 volt, — ezzel szemben a Vizafogón 500—2000. S míg a Lágymányoson a beszívott levegő literével 0"28 gr kén is esett le a kísérleti tartánvba, az Aranyhegyen csak egynegyedannyi a veszedelmes szénmonoxid, mint a Lágymányoson. 3. Forgalmi szempontból az Aranyhegy helyzete 1936 óta lényegesen fejlődött. Először azért, mert felépült és a szentendrei úttal szoros sima kapcsolatba került a budai Dunaparton végighúzódó Árpád fejedelem-útja, s mert előbb-utóbb az óbudai híd befejezésére is sor fog kerülni. A Fővárosi Közmunkák Tanácsa főforgalmi úthálózati terve szerint a gyorsforgalmi út budai északi szárnya pedig emelt vonalvezetésben fogja keresztezni az Aranyhegy előtti területet. A vasúti szállítást ellátja délen a MÁV Nyugati pályaudvar — Esztergom-i vonala, amely a későbbi nagyvasúti vonalvezetés során az új Központi pályaudvarral és a Keleti pályaudvarral is kapcsolatba kerül majd. A HÉV szentendrei vonalának a Stadion északi oldalához vezető szárnyvonala az északi ülőhelyeket szolgálhatja ki. így a Stadion területét nyugatról a Bécsiút, keletről a Szentendrei-út forgalmi folyama határolja el, északon a HÉV, délen pedig a MÁV. Ezenfelül kellemes, rövid sétával elérhető a Rómaiparton egy hajóállomás, ahonnan kényelmesen a Belváros közepébe juthatunk . . . Mindez a város feltételezett közepétől mindössze 2 3 km-rel távolabbra van. mint a többi javasolt hely, amelyek forgalmi adottságai legalábbis szűkösebbek. Ne feledjük el, hogy a forgalomban bizonyos határok között nem a távolság, hanem a forgalmi lehetőségek számítanak! 4. Végül néhány szót az aranyhegyi megoldás költ ségeiről, költségkeretei -:Í2:Í